Ha az érveid ettõl nem is lettek túl erõsek, legalább most már mindenki számára nyilvánvaló lehet, honnét fúj a szél. Ez is valami. Kitalált középkor pap gábor előadásai. A cikk csúsztatásai közül egy sokat eláruló: azt írja a (nyilván kevéssé tájékozott) szerzõ Heribert Illig "német" (valójában bajor) kutató Kitalált középkor koncepciójáról, hogy Pap Gábor azt "mintegy nemzetileg kisajátította" és végig úgy ír errõl a kérdésrõl, mintha ez csak egy "tudományos blöff" lenne, amit Pap Gábor fenntartás nélkül képvisel. (Egy szót sem ejtve a különbözõ idõszámítások közötti átváltások okozta problémákról és megválaszolatlan kérdésekrõl. ) Ehhez a témához az érdeklõdõknek ajánlom Tóth Gyula kutatásait, publikációit és pl. ezt az elõadását: Ha valaki végighallgatja ezt a szûk másfél órát (és a végén Pap Gábor véleményét róla), és elolvassa a korábban itt meghivatkozott indexes cikket is, maga eldöntheti, mennyire hitelesek és megalapozottak annak vonatkozó állításai - és hogy a két forrás közül melyik nélkülöz mindenféle tudományosságot.
Jól mutatja ezt a szakadást, hogy Kálti Márknál már Babilon Nimrud birodalma. Természetesen az is valószínű, hogy ezen a néven később is éltek emberek, akiknek személyét az utókor összemosta a mítikus hős személyével. Az egyiptomi-magyar kapcsolatnak számos bizonyítéka van a Nimrud elméleten kívül is. Kitalált középkor pap gábor. A Jáfet-i származás sem idegen, hiszen az etruszkok, gallok, írek, skótok, baszkok, föníciaiak, szikulok, horvátok, lengyelek rokon népeink, még ha a genetikusok ezt nem minden esetben erősítenék is meg. Azonban még nem oldottuk meg a Jáfet vagy Khám kérdést, pedig a Nimródtól való származás történészek részéről való mellőzésének oka éppen ennek megválaszolatlansága. A kérdés eldöntéséhez Németi Kálmán: A Nimród elmélet fölfedezett ismeretforrása című tanulmányához fordulunk útmutatásért. ()------>
(Fillion: Bibl. A. Assiria-Chaldea, 800 old. "Végül van itt még egy másik, nem kevésbé érdekes adat is, amely a Kus és a Nimrud név egykori kapcsolatához vezet vissza bennünket. Mózes I. könyvének 16. részében arról van szó, hogy Ábrahámnak a felesége: Szárai nem esett teherbe, és ezért Szárai a gyermekre vágyó Ábrahámot egyiptomi szolgálójához: Hágárhoz küldte. Kitalált középkor – Árpádtól Árpádig. Hágár teherbe is esett, de az 5. vers szerint ettől kezdve az asszonynak nem volt becsülete előtte. Szárai e miatt bepanaszolta Hágárt Ábrahámnál. Erről a versről a héber Targum-irodalomban, mely egymás mellett tünteti fel a héber és a latin szöveget, ezt lehet olvasni; "nec opus habeamus filiis Hagar, filiae Pharaoni, filii Nimrod, qui projecit te in fornacem ignis. " Magyarul: Ne legyen nekünk semmi közünk olyan fiakkal, akiknek Hágár az anyjuk, mert ez a Hágár annak a Nimródtól származó fáraónak a lánya, aki téged a tüzes kemencébe vetett. [12] De azt, hogy a fáraó Nimrud "fia", vagy leszármazottja, megerősíti az egyiptomi mitológia is.