A dél-afrikai forgatás során pedig helyenként olyan precízen igazodtak a hangjegyeimhez, hogy az utómunkálat során nem is kellett változtatnom rajtuk. Először fordult velem elő ilyen, hihetetlen érzés" – mesélte a szerző. Az emlékek őre stábjához tehát Beltrami a megszokottnál korábban csatlakozhatott, az egyeztetések pedig döntően a neten keresztül zajlódtak, ugyanis míg Beltrami Los Angelesben foglalatoskodott a muzsikával, addig Noyce döntően New Yorkban időzött (ugyanígy oldotta meg a komponista a Snowpiercer című dél-koreai akciófilm aláfestésével kapcsolatos kommunikációt is, mivel annak direktora, Joon-ho Bong Koreában tartózkodott). Nem sokkal a premier után kedvcsinálóként egy tételt figyelmembe ajánlottak erről az albumról, ám közömbösség miatt nem hallgattam meg belőle többet. A November Man aláfestésének megismerését követően azonban elkezdtem sorra venni a 2014-es Beltrami-muzsikákat, Az emlékek őré hez érvén pedig nem értettem, miért voltam korábban oly távolságtartó ezzel a darabbal.
Számára az volt a fontos, hogy ha van hó, akkor nehezebben lesz termés, és nehezebb a dombon felcipelni az élelmet, így mindkettőt eltüntette. Így jobb az élelemellátás, de nincs élmény. Valamit valamiért? Nem mondom, hogy egyetértek az Elöljáróval, de megértem, hogy mit miért tett. Végtére pedig ez a lényeg, ugye? A film főhőse Jonas volt, egy tizenéves srác (a könyvben egy kisgyerek), akit Az emlékek őrének tanítanak ki. Neki mutatja meg Az őrző a múltat, az érzéseket, a színészeket, minden jót és rosszat, amit mi átélünk minden nap. Jonas ezt a tudást megkapva egyre nehezebben tér vissza a megszokott életébe, egyre több mindent kérdőjelez meg, és hamarosan döntésre jut. Igen, a film néhol kiszámítható, de mindez nem von le semmit az élvezeti értékéből: pontosan megmutatja a karakterek által mindkét "fél" nézőpontját, bemutatja, hogy mi miért történik, a néző pedig eldöntheti, hogy az Elöljáró biztonságos politikáját, vagy Jonas szabad életre törekvő jogát érzi közelebb magához. Sok sikert annak, aki dönteni tud.
Szintén a film legelején megtudjuk, hogy a gyermekeket a genetikusok "tenyésztik ki", s a szülőanyák csak kihordják őket. Ehelyett viszont itt is az emlékek "visszaszállásától" várnak változást (mármint Jonas és az örökítő), ami nem túl logikus, mert a gyógyszer az azok nyomán ébredő érzelmeket is el kéne, hogy nyomja, nem? A Mini-könyvklubos kérdőíven volt egy olyan kérdés is, hogy miért fontos az, hogy pontosan kell fogalmazniuk az embereknek. Valami olyasmit írtam rá válaszul, hogy mert így nincsenek félreértések, amik konfliktusokat okozhatnának, meg mert így nem veszik észre az elvontabb dolgok (pl. érzelmek) hiányát. De a mondat második felét hosszas gondolkodás után írtam csak le, és kicsit erőltetett értelmezésnek tartottam, mert a könyvben én nem láttam szoros összefüggést a nyelvhasználatuk és az érzelmi sivárságuk között. Viszont a filmben az anya csak akkor szól rá Jonasre, hogy precízen fogalmazzon, ha az valami érzelmi töltettel bíró kifejezést mer használni. Pl. hogy retteg, vagy hogy Gabe a családjuk tagja, vagy megkérdi a szüleit, hogy szeretik-e őt.
The Giver amerikai film (2014) dráma, fantasy, sci-fi A tizenkét éves Jonas (Brenton Thwaites) olyan világban él, melyben nincs igazságtalanság, konfliktus, éhezés, erőszak, nincs betegség, fájdalom, rasszizmus és mindenki boldog harmóniában él. Ezt a látszólag tökéletes társadalmat a bölcsek tanácsa vezeti és ők azok, akik a 12. életévüket betöltött fiúk és lányok egész életre szóló pályáját kijelölik. Jonast kiválasztották, hogy betöltse az Emlékek Őrének különleges szerepét, az egyetlen olyan emberét, aki az egyenlét előtti állapotok emlékét őrzi. Miközben egy különös öregember (Jeff Bridges) felkészíti őt hivatása betöltésére, Jonas előtt feltárul az igazság, milyen titkok lapulnak az őt körülvevő világ békéje mögött. A "valódi" világban megtapasztalja a szenvedést, háborút, szomorúságot és rádöbben, milyen felszínes is a közösség élete. Szembesülve ezzel a valósággal, a fiú vakmerő döntésre szánja el magát a jövőre nézve. Phillip Noyce rendező adaptációja, Lois Lowry azonos című, 1993-as nagysikerű regénye alapján, Jeff Bridges, Brenton Thwaites, Meryl Streep, Odeya Rush, Katie Holmes és Alexander Skarsgard főszerplésével.
Az emlékek ifjú őre letér a kijelölt ösvényről és a szabályokat felrúgva azt teszi, amiről azt gondolja, hogy helyes. Bemutató dátuma: 2014. szeptember 11. Forgalmazó: Big Bang Media Stáblista: Linkek: The Weinstein Company | Asis Productions | Tonik Productions | Dráma | Sci-Fi | 6. 5 IMDb Teljes film tartalma Egy tökéletes jövőben, ahol nincs háború, fájdalom, szenvedés, az ifjú Jonas is megkapja életre szóló feladatát a vének tanácsától. Az emlékek ifjú őre letér a kijelölt ösvényről és a szabályokat felrúgva azt teszi, amiről azt gondolja, hogy helyes.
És amit még mindenképpen ki kell emelnem, az a színészi játék. Nem véletlen, hogy a főhőst játszó Brenton Thwaites már lassan A-listás hollywoodi sztárnak számít, itt is szuper alakítást nyújtott, nagyon kedveltem a játékát. Az idősebb generáció, Meryl Streep, Jeff Bridges, Katie Holmes és Alexander Skarsgard tökéletesen visszaadta azt, amit a könyv alapján elvártam tőlük. Egyetlen szomorúságom, hogy Taylor Swift mennyire bénán oldotta meg Rosemary karakterét. Talán jobb is, hogy az éneklés mellett maradt. Akit még ki kell emelnem, az Cameron Monaghan. Különös volt most újra látni hat évadnyi Shameless után, de tetszett a váltás. Értékelés: 10/10 Másodszor néztem meg, és még így is ugyanúgy élveztem, mint az első alkalommal. Bár minden filmmel így lenne az ember! Köszönöm az élményt, jól szórakoztam. Kinek ajánlom megtekintésre? Mindenkinek! Szerintem ez egy igényesen elkészített film, ami nem csak szórakoztat, hanem el is gondolkodtat. Kell ennél több?
Legutóbbi webhelytevékenységek Vörösmarty Mihály gondolati költészete Vörösmarty már a jelentősebb gondolati versei (Az emberek, Gondolatok a könyvtárban) előtt is foglalkozott műveiben filozofikus gondolatokkal. Nem érezte magát otthon a földi életben, fantáziája a végtelen felé ragadta őt. Romantikus élménye volt, hogy az ember tehetetlenül, ketrecbe zárva vergődik a végtelen mindenségben. Az emberiség és a magyarság sorsa, a természet és az ember világának egységben látása jellemzi költészetét. AZ egyén, a nemzet, az emberiség sorsát is a végtelenben kereste. A világ és az ember létének értelme foglalkoztatta. Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis. A Csongor és Tündében az alapvető kérdés az élet értelme, az örökkévalóság és a boldogság forrása. A mű egyik legfontosabb része az Éj asszonyának monológja, amely filozófiai szinten a mű egyik csúcspontját képezi. A világ a teremtés sötétségéből a pusztulás sötétségébe tart, az emberi lélek hiába törekszik a halhatatlanságra, a test időlegessége miatt. "Halandó kézzel halhatatlanul/Vél munkálkodni, és mikor kidőlt is, /Még a hiúság műve van porán... " Ekkor még mindez pozitív felhanggal jelenik meg, mivel az igazi boldogság által elnyerhetjük az örökkévalóságot s a mű végére mindenki, aki érdemes rá - mind a szereplők, mind az olvasók - megtalálják a választ: az igazi boldogságot nem a pénz, a hatalom vagy a mértéktelenül felhalmozott tudás adja, hanem az igaz szerelem, amiért a halhatatlanságot is érdemes feladni.
Címértelmezés Már a cím első szava, a Gondolatok jelzi a mű elmélkedő jellegét. A második szó, a könyvtárban, nem annyira az elmélkedés helyszínét jelöli, hanem az elmélkedés témáját: a könyvtárról, a könyvekről lesz szó, s ez a téma máris összefüggésbe hozza A Guttenberg-albumba című költeménnyel. A könyv, amely a vers visszatérő alapmotívum a, a kultúra, a civilizáció jelképe, az emberiség nagy, nemes eszményeinek hordozója, az évezredek alatt felhalmozott emberi tudás és műveltség letéteményese. A könyvtár nemcsak hűvös, elzárt, csöndes, elvonultságot kínáló hely, hanem a tudományok és művészetek tárháza is. Vörösmarty gondolatok a könyvtárban elemzés. A gondolatok a könyvtárban tág teret kapnak, semmi sem szab határt nekik. A vers értelmezése A versnek kezdetben két szereplője van még: a tudós és a költő. A vers beszélője a könyvtárba lépő tudóst szólítja meg figyelmeztető jelleggel, ezáltal egy drámai szituációt teremt (persze, a versbeszéd önmegszólítás ként is felfogható): Hová lépsz most, gondold meg, oh tudós, Az emberiségnek elhányt rongyain Komor betűkkel, mint a téli éj, Leírva áll a rettentő tanulság: Úgy tűnik tehát, mintha párbeszédként indulna a mű, de a párbeszéd csak fikció, amely üres formai héj gyanánt hullik le később a versről, amely valójában magánbeszéd, mint mondtuk: monológ.
Az a személy, aki szkeptikusan végigtekint a könyveken, már egyszerre a költő és a tudós, az érzések forrósága, a belső indulatok, izgalmak hevessége ugyanis nem tűri a megosztottságot. A költő mintegy félrelöki a tudós alakját, átveszi tőle a szót, ő beszél helyette, így párbeszéd helyett egy monológ lesz a vers, amely a lírai én belső élményének alakulását, egy elhatározás kikristályosodási folyamatát mutatja be. Már a második sorban megjelenik a rongy-metafora, amely egyrészt provokatív, másrészt központi fontosságú eleme a versnek. A tudós a gondolkodó ember, a "tudás embere", a komor betűkkel írt, sötét és hideg tanulság pedig Dante Isteni színjáték ában a Pokol feliratára emlékeztet ("Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel! "): "Hogy míg nyomorra milliók születnek, Néhány ezernek jutna üdv a földön, Ha istenésszel, angyal érzelem mel Használni tudnák éltök napjait. Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban (elemzés) - Oldal 3 a 10-ből - verselemzes.hu. " Ez a négy sor megfogalmazza a mű alapgondolat át és előrevetíti végső üzenetét. Amiről itt szó van, az a társadalmi igazságtalanság: az ember és ember közti különbség.
Ha azt kivíttuk a mély süllyedésből S a szellemharcok tiszta sugaránál Olyan magasra tettük, mint lehet, Mondhatjuk, térvén őseink porához: Köszönjük élet! áldomásidat, Ez jó mulatság, férfi munka volt!
A társadalmi egyenlőtlenség problémáján túl azonban egy mélyebb, metafizikai probléma is kirajzolódik: a világ ellentmondásos, megmagyarázhatatlan és igazságtalan. Ez a feliratként szereplő szöveg még nem gondolatokat, hanem indulatokat kelt. A költő lelke forrong, de itt, a bevezető részben még nyugalmat, fegyelmet erőltet magára, a kitörés később jön majd. Figyeljük meg, hogy a "nyomorra milliók születnek" kijelentésként, tényként hangzik el, míg az, hogy "néhány ezernek jutna üdv a földön" csak lehetőségként (feltételes módban). És ezt a felvetülő halvány lehetőséget tovább gyengíti, hogy "istenész" és "angyali érzelem" kéne a megvalósulásához. VÖRÖSMARTY Mihály: Gondolatok a könyvtárban. | Tavaszi árverés | Múzeum | 2018. 05. 17. csütörtök 18:57 | axioart.com. Sem a milliók, sem ez a néhány ezer jólétben élő, kiváltságos ember nem boldog. Előbbiek a nagy szegénység miatt, utóbbiak azért, mert félnek a pórnép lázadásától, és mert hiányzik belőlük a magasabb rendű értelem és érzelem, az "istenész" és az "angyalérzelem", és nem jól használják fel a napjaikat, eltékozolják az életüket. Ha megvolna bennük az "istenész" és az "angyalérzelem", akkor lemondanának kivételes helyzetükről, és belátnák, milyen embertelen dolog kizsákmányolni azt a sok millió szegény sorsú embert.
Mi az élet célja? Van-e értelme az emberi létnek? Merre haladt a világ története során? Ezekre a gyötrő kérdésekre keresi a választ a Gondolatok a könyvtárban (1844). A belső vita a gondolkodó ember, a tudós megszólításával indul: a halmozódó kérdések a kultúra értelmetlenségét, a társadalom igazságtalanságát, a világ céltalanságát sugallják. Az eszmény és valóság áthidalhatatlan ellentétének kimondása a vers. A felvilágosodás optimista világértelmezése, a polgári forradalmak eszménymegvalósító törekvései és a felvilágosodásból való kiábrándulás, a forradalmak embernyomorító terrorizmusa, általános bizonytalanság és válságélmény hatja át a költeményt: " Irtózatos hazugság mindenütt. " Az új társadalmi szerződés híján az elosztás igazságtalansága minden bajnak az oka: " Hogy míg nyomorra milliók születnek, Néhány ezernek jutna üdv a földön. " A helyes válaszokon töprengő költői én önmagát győzködve a felvilágosodás eszményeit kívánná megvalósulva látni – ám a pesszimista szemlélet újra felülkerekedik, a vitában győzedelmeskedni látszik.
Nem arról van szó, hogy a költő irigyelné a gazdagoktól az anyagi jólétet, viszont dühíti, hogy sokuk nem használja ki a vagyonnal járó lehetőségeket, nem tölti hasznosan az idejét, ráadásul a jólétét is mások (a szegények) munkája teremti meg. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10