Új ipari parkot, megújuló főpályaudvart és repteret ígért Orbán Viktor a debreceni látogatásán, ahol a kormányfő azt is jelezte: be fogja záratni a debreceni menekülttábort. "Azt akarjuk, ne jöjjenek többen. Akik itt vannak, menjenek haza! " – üzente a bevándorlóknak. Belőttek a debreceni menekülttáborba - Blikk. Tudja, hogy az európai szabályok egyelőre nem teszik lehetővé a bezárást, de majd megvívja a csatát az EU-val. Nem lehetett könnyű dolga a kormányzati apparátusnak a debreceni fejlesztési program előkészítésekor. Debrecennek van autópályája, stadionja, új főtere már, így ezúttal másfajta ígértekkel kellett előrukkolni a Modern városok programban, mint a korábbi megyeszékhelyeken. Orbán Viktor debreceni látogatása után kiderült: sikerült azért olyan pontokat találni, ahol a kormány tudja képviselni az aktuális politikáját. A miniszterelnök hétfőn a debreceni polgármesterrel, Papp Lászlóval történt egyeztetése után olyan megállapodást kötött, amelynek része a főpályaudvar és a debreceni Nagyerdő fejlesztése, egy új ipari park és egy angol nyelvű iskola létrehozása, illetve a menekülttábor bezárása.
A frakcióvezető elmondta azt is, hogy a világ 110 országából érkeznek menekültek Európába, s jelenleg 38 millió körüli ember él táborokban. "Európa képtelen megoldani a világ szegénységének problémáját" - jegyezte meg, emlékeztetve arra is, hogy Európa déli országaiban is nagy a munkanélküliség. Kifejtette: a magyar kormányt, a magyar parlamentet dicséret illeti, helyesen kifogásolják az egész uniós migrációs politikát. Belföld: Bezárt a debreceni menekülttábor - NOL.hu. "Meg kell védeni a határokat, a betelepítési kvóta minden hazai és nemzetközi joggal ellentétes" - tette hozzá. "Szemforgatók és erkölcstelenek az európai politikusok, azt hangoztatják, amit maguk sem tartanak be" - mondta, hozzátéve: "Magyarország demokratikus, szolidáris, nyitott ország, s talán az egyetlen, amely betartja a schengeni és a dublini egyezményeket". "A határokat kell megvédeni, nem táborokat építeni Európa-szerte" - nyomatékosította Kósa Lajos. Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere köszönetet mondott a kormány következetes migrációs politikájáért, amely lehetővé tette a városban biztonsági kockázatot jelentő tábor bezárását.
Kedden Strasbourgban pontosan ezt a harcot kezdi el megvívni. Orbán felkészült a harcra, "ez nem délutáni zsúr, ez országvezetés" - fogalmazott. Index - Belföld - Orbán eltökélte, bezáratja a debreceni menekülttábort. Új erdő, iskola, ipari park Orbán Viktor és Papp László bejelentette azt is, milyen fejlesztési pontokban állapodott meg a kormány Debrecennel: 5 milliárd munkahelyteremtésre: "Azt szeretnénk, hogy minden debreceni találhasson munkát" – mondta Orbán, aki szerint a városban is a teljes foglalkoztatottság a cél. "Létrehozunk egy nagyobb innovációs fejlesztést, bármit is jelentsen ez " – viccelődött a kormányfő, aki azért elmondta, hogy egész pontosan azt jelenti, hogy a kormány 5 milliárd forintot ad. A debreceni főpályaudvar fejlesztése: 21 milliárd forintot ad erre a kormány, "nehéz elképzelni, hogy nem kacsalábon forog majd ez a pályaudvar". Új ipari park kialakítása, és állami földtulajdon esetleges átadása, " 6-700 hektáros parkot képzelünk el ". A nemzetközi repülőtér fejlesztése Angol nyelvű alap- és középfokú oktatási intézmény építése A debreceni Nagyerdő fejlesztése: egy 4 milliárdos program indul, amely a strandfürdő fejlesztését is magába foglalja.
"Európa képtelen megoldani a világ szegénységének problémáját" - jegyezte meg, emlékeztetve arra is, hogy Európa déli országaiban is nagy a munkanélküliség. Kifejtette: a magyar kormányt, a magyar parlamentet dicséret illeti, helyesen kifogásolják az egész uniós migrációs politikát. "Meg kell védeni a határokat, a betelepítési kvóta minden hazai és nemzetközi joggal ellentétes" - tette hozzá. "Szemforgatók és erkölcstelenek az európai politikusok, azt hangoztatják, amit maguk sem tartanak be" - mondta, hozzátéve: "Magyarország demokratikus, szolidáris, nyitott ország, s talán az egyetlen, amely betartja a schengeni és a dublini egyezményeket". "A határokat kell megvédeni, nem táborokat építeni Európa-szerte" - nyomatékosította Kósa Lajos. Kósa Lajos, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, a térség országgyűlési képviselője a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal debreceni befogadó állomás bezárása alkalmából tartott sajtótájékoztatón 2015. december 16-án. Mögötte Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Papp László polgármester (Fidesz-KDNP) és Gyurosovics József rendőr dandártábornok, Hajdú-Bihar megyei rendőrfőkapitány (b-j).
Ehhez képest nyelvtanítást és a kulturális orientáció képzést jelenleg csak a már menekültként elismert személyek kapnak. Sajnálatosnak tartjuk, hogy sok-sok éve a magyar kormányzat (nem csak a mostani) ezt nem tartja kívánatosnak, erre programokat nem dolgoz ki. A debreceni lakosság biztonságérzetének csökkenése álláspontunk szerint annak is köszönhető, hogy Kósa Lajos pártja újfent egy olyan törvényt léptetett hatályba 2013 januárjával (megszüntetve a menedékkérők első menekültügyi eljárásuk idején történő őrizetbe vételét), amelynek nem végezték el a hatásvizsgálatát. Kósa Lajosnak, a menedékkérők befogadásában nagyon is érintett város polgármesteréként lehetősége és kötelessége lett volna idejében jelezni aggályait, ami ahhoz vezethetett volna, hogy a menedékkérők megnövekedett számához megfelelő számú és minőségű szakembert (szociális munkásokat, orvosokat, tanárokat) és tárgyi erőforrást (kisebb lakóotthonokat) tudjanak biztosítani. Debrecen polgármesterének abban sincsen igaza, hogy ma Magyarországon "menekültáradat" lenne.
Manapság már a katolikus egyházban nincsen böjti előírás az adventi időszakra vonatkozóan, ugyanakkor ajánlott a visszafogottság, csend, a több ima és lelki olvasmány, valamint a bűnbocsánat szentségéhez járulás. Régebben egyes vidékeken "kisböjtnek" nevezték ezt az időszakot, mivel a karácsonyt a húsvétihoz hasonló, negyven napos böjt előzte meg. December 24. pedig az advent utolsó napja volt, de még nem karácsony. Ennek megfelelően régen ez még böjti nap volt, így a nap hagyományos ételei is böjtösek (pl. bableves, hal, mákos guba, alma, dió…). A nap pedig a Jézus Krisztus születését ünneplő éjszakai misével ért véget. Adventi koszorú Az adventi koszorú ősét 1839-ben készítette el Johann H. Adventi koszorú gyertyáinak jelentése. Wichern németalföldi evangélikus lelkész: egy örökzölddel díszített szekérkeréken 24 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet.
Széles körű elterjedése az 1930-as évekre tehető; ehhez a virágkötők is nagymértékben hozzájárultak. Az adventi gyertyák színei - Jelképek, szimbólumok A keresztény szimbolisztika szerint az adventi koszorú formája Isten örökkévaló szeretetét jelképezi, az örökzöld ágak (leggyakrabban fenyő) a reményt és az életet, a gyertyák pedig a növekvő fényt, Jézus eljövetelének közeledtét. A koszorút almák és vörös szalagok is díszíthetik; az előbbiek a bűnbeesést és a megváltás ígéretét, az utóbbiak a keresztény imádatot jelentik. Az adventi gyertyák színei A katolikusoknál a gyertyák színei általában megegyeznek az advent időszakának liturgikus színeivel: három lila, egy pedig rózsaszín; a rózsaszín gyertyát advent harmadik vasárnapján (Gaudete) gyújtják meg. Advent első vasárnapja. Elfogadott az olyan koszorú is, melyen mind a négy gyertya lila vagy fehér. A protestánsok általában piros gyertyákat használnak. Egyes koszorúkon megjelenik egy ötödik, fehér gyertya is, az úgynevezett Krisztus-gyertya, melyet karácsony előestéjén gyújtanak meg.
Karácsony előtt még a nem vallásos családok otthonában is elterjedt szokás négy gyertyával díszített koszorút az asztalra téve várakozni az ünnepre, de a legtöbb nagyobb városban is megörvendeztetik ilyenkor a lakókat egy-két installációval. Pécsett pedig az idén igazán kreatív, hihetetlenül dizájnos adventi koszorú került a Széchenyi térre, a most éppen téliesített Zsolnay-kút köré. hirdetés A napokban a helyére telepített, különleges koszorút a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar (PTE MIK) ipari termék- és formatervező mérnöki szak hallgatói Vasváry-Nádor Norbert szakfelelős koordinációja mellett, oktatókkal közösen tervezték és építették a Zsolnay Örökségkezelő (ZSÖK) Nonprofit Kft. megbízásából. Adventi koszoru jelentese. A hatalmas, súlyos alkotás a Mecsekerdő Zrt. által felajánlott faanyagból készült és az ünnepek után tűzifa-adományként kiosztják majd darabjait a rászorulóknak – mondta el lapunknak Vasváry-Nádor Norbert. A szerkezet LED-lámpái a hagyományos rózsaszín és lila gyertyákat szimbolizálva, szintén ezeken a színeken fognak világítani, ha minden a terv szerint halad, szombatonként 17 órakor gyullad majd fel egy-egy új fény a következő négy hétvégén.
Az advent szó jelentése "eljövetel". A latin "adventus Domini" kifejezésből származik, ami annyit tesz: "az Úr eljövetele". A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken "kisböjtnek" nevezték ezt az időszakot. A karácsonyig tartó négy hét alatt az egyház tiltja az esküvők, zajos mulatságok szervezését, a hívek böjtölve, testben és lélekben megtisztulva készülnek a Megváltó születésének ünnepére. "Advent első vasárnapja egyben az új egyházi év kezdete. Templomainkban a szentmise keretében meggyújtják a koszorúba tűzött első gyertyát, amit az elkövetkező három vasárnapon egy-egy újabb követ, hét közben pedig hajnali misén, rorátén vesznek részt a hívek". Advent a népszokások leggazdagabb időszaka - A karácsonyi ünnepkör kezdete - MEDIATOP. A rorátét sokfelé angyalok miséjének vagy aranyos misének nevezik. A roráték éberségre intenek, és az Úr eljövetelére való lelki felkészülés szimbólumai. Az adventi koszorú lényege, – hogy hétről hétre figyelmeztessen bennünket a közelgő ünnepre, a lecsendesedésre, a készülődés fontosságára – lelki értelemben is, sőt elsősorban úgy.
Isten annyira szeret minket, hogy már jóval a születésünk előtt gondja volt ránk. Jézus bennünket helyettesítő áldozatát előre hirdették a próféták. Hangzik ma is, utólag ez az örömhír: hogy úgy szereti Isten a világot, hogy Egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élet e legyen (János evangéliuma, 3. fej ezet). Ha van otthon Biblia, a cikk végén össze is gyűjtöttünk néhány Igeverset, amit a gyertyák meggyújtásakor a négy vasárnapon akár fel is olvashatunk otthonunkban. Adventi koszorú jelentése. Ez egy jó alkalom lehet, hogy emeljük le a könyvek könyvét a polcról. De térjünk vissza a koszorú gyertyáihoz! Az adventi gyerták színei és jelentése – A második adventi gyertya jelentése A második gyertya arra emlékeztet minket, ahogy az angyal hírül adta Máriának, majd Józsefnek is az örömhírt, hogy ők nevelhetik fel Isten Fiát, Jézust. Az adventi gyerták színei és jelentése – A harmadik adventi gyertya jelentése A harmadik héten, amikor felgyulladnak immár három gyertya lángjai, arra a világosságra gondolhatunk, ami a pásztorokat is megvilágította.
Advent első vasárnapja Időpontja évről évre változik, Szent András napjához (november 29. ) legközelebb eső vasárnapon ünnepeljük. Színe a lila: a templomi terítő lila, a szertartáson a pap lila miseruhát vagy stólát visel, illetve az advent i koszorún elsőnek meggyulladó gyertya színe is lila. Advent második vasárnapja Színe hasonlóképpen a lila. Az ádvent mellett a nagyböjti időszaknak is lila az ünnepi színe az egyházi liturgiában. Számos helyen a karácsonyt megelőző hetekben a lilát kékkel helyettesítik, hogy a két ünnepet megkülönböztessék egymástól. Advent harmadik vasárnapja Gaudete (örvendjetek! ) vasárnap kiemelkedik a többi közül, ádvent második felének kezdetét jelzi. Színe a rózsaszín, amely az örömöt szimbolizálja. Miről szól Advent ünnepe? - Útravaló Magazin. Advent negyedik vasárnapja Színe a bűnbánatot kifejező lila. Az advent i koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég ezen a napon. Az adventi gyerták színei és jelentése – Az első adventi gyertya jelentése Az első gyertya meggyújtásakor végiggondolhatjuk azokat a próféciákat, amik a Messiás eljövetelét előre meghirdették.
Én vagyok a REMÉNY!!! A gyermek szeme felragyogott! Megragadta a még égő gyertyát és lángjával ÉLETRE keltette vele a többit. (A négy gyertya mese szerzője: Veress Andrea Hajnalka) Ezt is olvasd el: Ma van Hálaadás napja, te miért vagy hálás? Mikulásvirág kisokos: így gondozd, hogy az ünnep után is szép legyen