§ (2) bek. ]. Az Mt. §-ának (3) bekezdése valóban lehetőséget biztosít arra, hogy a felek a fentieknél hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben megá idézett rendelkezés azt is lehetővé teszi, hogy felek fix, a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő hosszától nem függő tartamú felmondási időt kössenek ki. Ugyanakkor a törvény szerint a felek csak az Mt. -nél hosszabb felmondási időben állapodhatnak meg. Ezzel ellentétes szerződéses kikötés érvénytelen, ezért az Mt. rendelkezései lesznek alkalmazandók. Esetünkben a felek két hónapos fix felmondási időt kötöttek ki. Ez az időtartam valóban hosszabb az általános harmincnapos felmondási időnél, viszont a munkáltatói felmondáshoz kapcsolódó felmondási idő esetén csak a fenti […]
A felmondási idő határidőnek nem minősülő időtartam, naptári napokkal számítandó, és a megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő napon kezdődik – mondta ki a Kúria. A Kúria Sajtótitkárságának közleménye szerint az Mfv. I. 10. 399/2017. számú ügy felperesét háziorvosa 2014. augusztus 12-étől keresőképtelen állományba vette. Az alperes 2014. október 6-ára felmondással, 55 nap felmondási idővel megszüntette a munkaviszonyt. A felperesnek az alperes 2014. október 6-áig folyósított táppénzt. A módosított kereset a felmondási idő kezdő napjának megváltoztatására irányult. Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperes felmondási ideje a 2014. augusztus 12-én kezdődött betegsége miatti keresőképtelensége megszűnését, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évet követő napon kezdődik. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú ítéletet megváltoztató és keresetet elutasító döntés meghozatalát kérte.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A perben eldöntendő jogkérdés a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. ( Mt. ) 68. § (2) bekezdés a) pontjának alkalmazhatósága volt. A felmondási idő mint időtartam számítására a határidőszámításra vonatkozó Mt. 25. § (2) és (3) bekezdésekben foglalt rendelkezések az irányadók. Erre tekintettel a felmondási idő naptári napokkal számítandó, és a megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő napon kezdődik. A perbeli esetben az időtartam megkezdésére okot adó intézkedés a felmondás, amely a közléssel hatályosul [15. § (4) bekezdés]. Az Mt. 68. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés, miszerint a felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik, a fentiekben ismertetett általános rendelkezésektől nem tér el. A "legkorábban" szóval a jogalkotó azt hangsúlyozza, hogy visszamenőleges hatállyal nem kezdődhet a felmondási idő. Ehhez képest a felmondási idő számításának elhalasztásáról rendelkező (2) bekezdés az (1) bekezdés, valamint az általános rendelkezés, a 25.
Természetesen ettől eltérő, bármilyen más dátumban is meg lehet állapodni. vivus 2005. 16:35 Szia Bogie! Hol akadtál rá, hogy naptári nap ls nem munkanap, én már mindenhol kerestem, de sehol nem találtam erre konkrét választ. Igazán nincs szerencsém, mert a megbeszélésünk alapján 1 héttel a felmondási idő lejárta előtt elengednének, de így hogy ez munkanapra módosult náluk, nem tudok időben kezdeni. Köszi a válaszod! 2005. 15:56 30 naptári nap, viszont ha hétfőn mondtál fel, akkor szerencséd, hogy aug 15-tel elengednek, mert addig nem telik le a felmondási időd. Mivel te mondtál fel, ezért végig kell dolgoznod a felmondási idődet, kivétel, ha ettől a munkáltatód írásban eltekint. 2005. 15:09 Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni. Pénteken elfogadtam a állást egy multinál, s eeről hétfőn tájékoztattam a főnökeimet is. Mondtam, hogy 30 nap a felmondási idő, mivel nincs kollektív szerződésünk ( én nem kaptam), és a munkaszerződés sem tartalmazza. Erre azt mondták 15-vel elmehetek. Én ezt úgy vettem, hogy a felmondási idő 30 naptári nap, viszont ma kiderült, hogy ők munkanapnak tekintik.
Természetesen a munkaszerződés közös megegyezéssel történő módosítása esetén a munkakör megváltoztatására van lehetősége, viszont újabb próbaidő nem köthető ki! P róbaidő újabb határozott idejű munkaszerződés esetén A rra is oda kell figyelni, hogy határozott idejű munkaszerződés lejárta után, ha újabb határozott idejű munkaszerződést kötünk, akkor próbaidő ismételten nem köthető ki, hisz a próbaidő célja, hogy megismerjük egymást, ebben az esetben pedig a munkáltató úgymond a dolgozót már "kipróbálta". 3 hónap, vagy 90 nap? S ok munkáltatónak okoz fejtörést, hogy a 3 hónap egyenlő-e a 90 nappal és akkor melyik nap is jár le pontosan a próbaidő? A munka törvénykönyve "határidő és az időtartam számítása" részében kaphatunk választ ezekre a kérdésekre. Példán bemutatva, ha 90 nap próbaidőt kötöttünk ki a munkaszerződésben, akkor mivel naptári napot kell nézni, így egy augusztus 1-jén kezdődött munkaviszony próbaideje október 29. napján telik le. H ónapokban megállapított határidő lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel, ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.
Ha a dolgozóval személyesen közöljük, de a felmondást nem hajlandó átvenni, akkor erről írjunk egy jegyzőkönyvet és postázzuk a lakcímére az iratokat. Ne feledjük, hogy a kilépő papírjait az utolsó munkában töltött napon, vagy legkésőbb a munkaviszony megszűnését követő ötödik munkanapon ki kell adni a dolgozónak, illetve ki kell fizetni a munkabérét. Önnek is kérdése van? Üzenje meg nekünk!
AZ ÉV MÚZEUMA 2022 díjat május 21-én, a Múzeumok Majálisán adják át a Múzeumkertben. Az elismerést a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület évente ítéli egy-egy kiemelkedő teljesítményt felmutató intézménynek. Idén két kategóriában 9 jelölt verseng: heten a kismúzeumok, ketten pedig a nagy múzeumok ütközetében mérettetik meg magukat. A díjkiosztó ünnepség előtti pár hétben ismerjük meg őket részletesebben az alábbi cikksorozatban és szurkoljunk nekik együtt. Következzen most a nagy múzeumok kategóriájából a Munkácsy Mihály Múzeum! Az 1899-ben alapított múzeum annak a festőművésznek a nevét viseli, akit minden magyar ismer, akit számon tartanak Európában és Amerikában egyaránt. Az alkotó csabai emlékeiből táplálkozva készítette a magyar festészet történetének egyik legismertebb alkotását, az Ásító inast. Békéscsaba és a múzeum legfontosabb feladatának a Munkácsy-kultusz életben tartását és ápolását, a magyar kultúrkincs, a Munkácsy-œuvre és -életút bemutatását, feldolgozását, értékelését és óvását tekinti.
Az intézményt az 1899-ben megalakult Békéscsabai Múzeumi Egyesület hozta létre. A gyűjteményfejlesztés kiterjedt a régészet, a néprajz, a képzőművészet, a történeti emlékek, a numizmatika, az iparművészet, a természetrajz, valamint a paleontológia területére is. 1910-ben a város múzeumpártoló vezetőtestülete a tekintélyessé nőtt gyűjtemény számára új épületet terveztetett Wágner József helyi építésszel. A neoklasszicista épületet - amely ma is a múzeum otthona - 1914-ben avatták fel. A múzeumot a nagy realista festőről, Munkácsy Mihályról (Munkács 1844 - Endenich 1900) nevezték el, aki gyermekkorát Békéscsabán töltötte. Az intézménynek jelenleg közel 170 ezer régészeti, 10 ezer néprajzi, 5500 képzőművészeti, 4500 történeti és több ezer természettudományi műtárgya van. 37 ezer tételes történeti adattára és majd 50 ezer felvételből álló fotótára is jelentős. Legfontosabb műtárgyai között tartják számon a Munkácsy Mihály relikvia gyűjteményt, (személyes használati tárgyai, fotók életéről, műveiről, modelljeiről, írásos dokumentumok) festményeit, a magyarországi szlovákok és románok hagyományos kultúrájának emlékeit, valamint a madártani gyűjteményt is.