Milyen szakmak vanna k naknek 5 Karrier: A legjobban fizető szakmák toplistája, nőknek | Milyen szakmak vanna k naknek 2017 Ez átszámítva hetente 324 400, évente 17 millió forintot jelent. Az e területen elhelyezkedő nők férfi kollégáik bérének 85 százalékát keresik. Őket követik a vezérigazgatói pozíciót betöltő hölgyek, heti 1603 dolláros (körülbelül 319 ezer forintos) bérrel. Harmadik helyen az ügyvédnők állnak, hetente átlagosan 1509 dollárt (297 ezer forintot) visznek haza. A szoftverterfejlesztők heti 1351 dollárt (266 ezer forintot) keresnek, míg a lista 5. helyét elfoglaló rendszergazdák 1260 dollárt (248 ezer forintot) kapnak. Nők a csúcson. Magas elvárások © A női belgyógyászok és sebészek a lista 6. helyén állnak, heti 1230 dolláros (242 ezer forintos) átlagkeresettel. A vezető elemzők átlagosan 1139 dollárt (224 ezer forintot), míg a 8. helyen szereplő humánerőforrás menedzserek 1137 dollárt kapnak hetente. A lista 9. helyét az idegen nyelvet is beszélő patológusok szerezték meg.
Férfi szakmák / női szakmák Bizonyára nem alap nélkül alakultak ki azok a sztereotípiák, amelyeket hagyományosan férfiasnak, illetve nőiesnek ítél a társadalom – ugyanakkor érdemes látni azt is, hogy ez a megítélés nemcsak hogy koronként és kultúrkörönként más és más, de a mi kultúránkban is folyamatos változásban van jelenleg is. Hosszú út vezetett egyáltalán odáig, hogy az európai és amerikai nők tanulhassanak: hazánkban az 1800-as évek elején a lányok még középiskolába sem járhattak, az első magyarországi egyetemi diplomát pedig mindössze 121 éve, 1900-ban kaphatta meg hölgy: nevezetesen Steinberger Sarolta, aki szülész-nőgyógyász orvos lett. Ezekben az első években a törvény értelmében mindössze az orvosi, a bölcsészettudományi és a gyógyszerészeti képzésben vehettek részt nők, majd mintegy húsz évvel később kezdhette meg tanulmányait az első négy mérnökhallgatónő a Műegyetemen. Bármilyen meglepő is, az összes egyetem mindössze szüleink-nagyszüleink korában, a 2. világháborút követően 1948-ban nyílott meg a női hallgatók előtt.
Nem tudom, mivel tennék jót. Idegen nyelveken tudni kell, az nem kérdés, de ezen kívül merre terelgessem, mit mondjak neki? Hangzott el nemrégiben egy közeli ismerősöm szájából a kétségbeesett hangvételű mondat. Egy kétgyerekes édesapáról van szó, akinek egy tizennégy és egy hatéves lánya van. Fotó:Thinkstock Bár úgy tűnik, a pályaválasztással kapcsolatos döntéseket még van idő meghozni, az apát már nagyon foglalkoztatja a téma, és úgy látja, saját bizonytalansága közel sem egyéni szociális probléma, mostanában tapintani lehet a szülők iskolaválasztással kapcsolatos szorongását. A felnőttek jelentős része ugyanis tanácstalan, fogalma sincs, milyen szakma irányába orientálja a gyerekeiket. A (köz)oktatási rendszerre nem lehet számítani, a pályaválasztásban alig tudnak valamit segíteni a családoknak. És akkor ott vannak a lányos szülők, akik eleve lépéshátrányból indulnak, mert az ismeretlen jövőtől való félelem mellett akarva-akaratlanul beleütköznek a szerepminták alkotta akadályokba.
Tény, hogy az emberi kommunikáció hiánya okozhat negatív következményeket, de ezt ráér pótolni a munkán kívül is. Szerző: I. A.
Nem is lehetne jobb példa erre, mint korunk világszerte ünnepelt hőse, dr. Karikó Katalin kiemelkedő szakmai teljesítménye – igaz: életútja nemcsak arra példa, hogy mennyire van helyük a nőknek a természettudományos pályákon, de sajnos azt is jól példázza, hogy olykor rögös út vezet számukra a sikerekhez. Ám szerencsére ma már tudatos szemléletváltás indult el a munkaerőpiaci-gazdasági szektorban annak érdekében, hogy bátorítsák és támogassák a lányokat-nőket abban, hogy elinduljanak ezeken a képzési területeken. Nemcsak az orvos-biológiai kutatói állások, de a mérnöki szakmák és a legkülönbözőbb informatikai pályák is nyitva állnak előttük. Már csak azért is biztatjuk a nőket arra, hogy akár pályaváltóként kezdjenek új karrierbe programozóként például, mert éppen ideje, hogy ne csak arányaiban vegyék ki részüket a fehérgalléros munkakörök feléből, de az átlagosan dupla olyan jól jövedelmező, egyelőre döntően férfiak által dominált STEM-szakmákban is vessék meg a lábukat. Hiszen (hibás meggyőződéseiken kívül) valójában semmi nem predesztinálja őket kizárólag a rosszul fizető szakmákra.
Találkozol leendő kollégáiddal? Munkaadód látni akar? Tanácsok.
Pedig a matematikára épülő technológiai területek, az informatika éppen olyan karrierutat és biztos szak-mai pályát kínálhat a lányok számára, mint a férfiaknak. A SMARTIZ programmal ezen szeretnénk változtatni és lehetőséget, kedvet adni a tehetséges fiatal lányoknak, hogy kibontakoztassák tehet-ségüket" - összegezte Szigeti Fanni, a Nők a Tudományban Egyesület ügyvezetője. A programba bekapcsolódnak a Morgan Stanley pénzügyi és technológiai szakemberei is. A sikeres első évfolyam tapasztalatai alapján és a nagy érdeklődésre való tekintettel a szervezők idén az írásbeli jelentkezést követően egy személyes meghallgatás útján választják ki a 20 résztvevő diákot. Ők a Morgan Stanley budapesti központjában mélyíthetik el tudásukat a STEM (Science, Technology, Engineering, Mathematics) azaz a természettudományi, technológiai, mérnöki és ma-tematikai tudományokban októbertől két féléven keresztül minden szerdán másfél órában. Esély a tehetségeknek: tudás önbizalommal "Büszkék vagyunk rá, hogy idén már másodszor indíthatjuk a NaTE-val közös programunkat.
De minden meghasonlottság, diszharmónia ellenére a Léda-szoltárok hírdetik a társ utáni vágyat a menekülést valaki máshoz. A Léda regénynek többszöri szakítási próbálkozás után végül is az Elbocsátó szép üzenet kegytlensége vetett véget 1912-ben. A szerelmes évek során Ady fölébe nőtt a lassan öregedni kezdő nőneks most hallhatatlanságának gőgős magasából küldte szavainak halálos ütéseit Lédának. Ady Endre és Léda románca 5 versben | Nők Lapja. Leszed róla minden díszt, mint egykor rárakott, s kíméletlenül kimondja, hogy szerelme már rég nem volt igaz, már régóta csak neki címezte az ékes Léda-zsoltárokat, a versek csupán kegyes csalásként szóltak hozzá. Ez az igaztalan költemény nemcsak egy asszony megtagadása, hanem az egész szerelemé is. Több korábbi versben is szó van arról, hogy minden nőben csak önmagát szerette, de most nyíltan odaveti: az ő szerelme "magam imádó önmagam imája ".
A Léda-szerelem egyetlen olyan verset sem ihletett, amelyben a lírai én az öröm hangján szólalna meg. Csupa szomorú, tragikus szín és baljós hangulat jellemzi ezt az ellentmondásos és vigasztalan érzelmet, mely ugyanakkor megrendítő is. Az ismertetőnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9
Szerelmük egyszerre volt öröm és kín, áldás és átok. Ezért a Léda-versek meghatározó motívuma a folyamatos harc férfi és nő között: mintha a szerelem háború lenne, amiben le akarják győzni egymást. A Léda-versekben soha nem az idilli, boldog, békés, megnyugvást és érzelmi biztonságot adó szerelem jelenik meg, és a szerelem jelképei nem galambok, fecskék, hattyúk vagy énekesmadarak, mint hagyományosan a szerelmi költeményekben. A Léda-versek mindig a diszharmonikus, felkavaró, "se vele, se nélküle"-típusú, szenvedéssel és küzdelemmel teli szerelmet tematizálják. Ennek megfelelően a szerelem jelképei egymás húsába tépő héják vagy dögkeselyűk. Ady szerelmi költészetében a szimbólumok és a hanghatások is idegenek bármiféle szerelmi hangulattól. Ady Endre Új versek kötete (ismertető írás) – Oldal 5 a 9-ből – Jegyzetek. Jelképei nyugtalanságot, vergődést, örökös mozgást, fájdalmat és céltalanságot sugallnak. A versekben ambivalens, szélsőséges érzelmek kapnak hangot. Nem a boldogság és az intimitás szólal meg, hanem az állandó hiányérzet és halálhangulat. Őrjítő nyugtalanság és szomjazás kísérte ezt a szerelmet, valamint a hiábavalóság és a céltalanság érzése.