Mi az a Krav Maga? Valószínűleg nem egyszer láthattál már szenzációs filmekben olyan lélegzetelállító küzdelmet, amelyben egyetlen kézmozdulattal a földre lehetett dönteni a támadót. Ez itt Krav Maga. Bár látványos technika, elsősorban önvédelemre használják. A Krav Maga tanulásában bárki részt vehet, a tartás megtanulása pedig nagy odaadást és fegyelmet igényel. Erőfeszítéseink gyümölcse hihetetlen fizikai és szellemi erő lesz. Nézze meg, mi az a Krav Maga, hogyan néz ki az önvédelmi edzés, és megtudja, mely Krav Maga technikák a leghatékonyabbak. Krav Maga jelentése héberül "kéz-kéz elleni küzdelem". Aki azonban találkozott már ezzel az önvédelmi technikával, az tudja, hogy a Krav Maga tartók nem csak kézi munkát jelentenek, hanem szinte az egész testet. A Krav Maga katonai változata esetén még fegyvereket vagy tárgyakat is használnak a harchoz! Mi az a Krav Maga? A Krav Maga az Izraeli Védelmi Erők számára kifejlesztett harcrendszer, amelyet Imi Lichtenfeld hozott létre az 30-as években.
Kinek ajánlott a Krav Maga? A Krav Maga elsősorban azoknak ajánlott, akiknek el kell sajátítaniuk a megfelelő önvédelmi technikákat. Egyébként kinek nincs ilyen igénye? A legtöbben magunk is tanúi lehettünk vagy tapasztaltunk erőszakot. Ilyen helyzetekben, ha nem tudjuk, hogyan védekezzünk fizikailag, tehetetlennek és gyengének érezzük magunkat. A Krav Maga nemcsak önbizalmat, hanem mindenekelőtt erőt és hatékonyságot ad nekünk. A Krav Maga, mint alapvető önvédelmi rendszer, nőknek és férfiaknak egyaránt készült. A Krav Maga edzésén gyerekek és idősek is részt vehetnek. Nem szabad megtenni magas vérnyomásban szenvedőknek és olyan embereknek, akiknek bármilyen sérülése vagy ízületi problémája van. 2022-04-12
A krav maga alapelvei A krav maga alapelveit az alábbi 7 pontban fogalmazták meg: a technikáknak természetes reakciókon kell alapulniuk mindig az elsődleges problémát kell megoldani – pl. egy hátulról érkező légfolytásnál a fő probléma a gége leszorítása, ami miatt nem kapunk levegőt. Ez az elsődleges probléma, amit minél előbb meg kell szüntetni. törekedni kell a szimultán védekezésre és visszatámadásra inkább oldjunk meg 1 technikával 5 problémát, mint 5 technikával 1 problémát – tehát hangsúly a hatékonyságon! a technikák végrehajtása, alkalmazása ne követeljen speciális fizikai kiképzést, vagy -testalkatot a technikáknak kiszolgáltatott helyzetekben is működniük kell az edzések során törekedni kell a valóság minél pontosabb szimulálására, azaz mesterséges stresszhelyzetekben is gyakorolni kell a technikákat Ezeket a mesterséges stresszhelyzeteket fizikai lefárasztással, körbepörgetéssel, nehéz látási viszonyokkal, hangzavarban, stroboszkóppal stb szokás létrehozni. A krav maga katonai filozófiája: "maximális veszteség az ellenségnek, minimális veszteség magunknak".
A színpadi látványban pedig olyan hagyományok elevenednek meg, amilyen bátorsággal talán a hatvanas-hetvenes években nyúltak a rendezők vizuális elemekhez, amikor keresték az újat, de úgy, hogy maradjon is a régi. Persze, Horesnyi Balázs eddigi munkái is keresték az archaikus és új kapcsolatát, és azok többnyire mindig magukban hordozzák a monumentalitás élményét. A letisztult, jól megálmodott díszletek között a néző mintha filmet látna, a díszletre, ruhákra vetített képek pedig tökéletes hangulati reflexiói mindannak, amit az István, a király dallamvilága magában hordoz. Amiben talán elmarad a várt élmény, az a zenekari hangzás és olykor a dalok párbaja. Mert lehet, hogy az Erkel talán egyik legjobb akusztikájával megáldott színháza, de a színpadnak mintha lennének olyan pontjai, ahonnan többek között Laborc is halkabban szól, és Asztrik püspöknek is minden erejét latba kell vetnie ahhoz, hogy mondanivalója a tizennegyedik sornál tovább jusson. De István azért tenor, Koppány pedig bariton, basszbariton, vagyis a fent és lent kettőssége hangtartományban is megmutatkozik.
10 Galéria: István, a király Fotó: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház A zsigerig leszivárgó hatás leírhatatlan, de ehhez szükség van arra is, amit a rendezői szándék pontosan alkalmaz: a megfelelő drámaisággal felépített jelenetsor és látvány megsokszorozza a kórus hangjának erejét. A "Da pacem domine" ilyen elementáris erővel még nem hangzott az István, a királyban, mint most, az Erkel Színház előadásában. Volt is, lesz is Szinetár amúgy tökéletesen aktualizálta István és Koppány küzdelmét, amely anno mintha örök kettősségbe taszította volna az országot. Az előadást modern korteshadjáratba öltöztetve vezeti fel, a talpnyaló főurak öltözékük alapján, történelmi koronként keresik a hatalom kegyét, húznak az erőhöz, vagy fordulnak el a gyöngétől. S mindezt – a Magyar Nemzeti Balett Tánckarával – tökéletes koreográfiával egészíti ki Vári Bertalan, mert a tánc is maga az ember, ahogyan éppen néptáncol, vagy szalonban forgolódik, könyököt eltartva, netán verbunkosban igazodik a kor hangulatához.
István, a király - melósok előadásában - YouTube
Mikor nem rég kijelentettem, hogy számomra "Szent" István nem szent, sokan felkapták a fejüket, hisz, hogy merek ilyet mondani, hisz ő hozta be a kereszténységet a magyarok közé, és ő volt első királyunk. Na, igen ő hozta be: kárunkra. "Ősi legendák szerint, midőn eleink István király akaratának engedelmeskedve felvették a keresztséget és megtagadták ősi hitüket, a táltosok megátkozták a magyarságot. Legyen sorsuk széthúzás és belviszály, soha, semmibe ne egyezzenek, belső féreg rágja a nemzetet, lassú pusztulás végezzen vele… " A kereszténység terjesztői persze ostobaságnak minősítette az átkot, mára még is közhellyé vált a magyarok széthúzása. Ha nálunk bárki, bármilyen sikert ér el, honfitársai rögtön rátámadnak, gyalázzák, gáncsot vetnek neki. Mi ez, ha nem az ősi átok beteljesedése? Napjaink közéleti állapota aligha szorul bővebb bemutatásra, hiszen nyilvánvaló, hogy a vezető magyar politikusok törekednek az ország, a nemzet kettészakítására. És még csak azt se mondhatjuk, hogy ez új jelenség a hazai politika életébe; elég belelapoznunk a történelemkönyvekbe, hogy hasonló helyzetek tucatjaival találkozunk… A körülöttünk élő népek előszeretettel dörgölik az orrunk alá, hogy a magyarok ötszáz éve minden megvívott háborújukat elveszítették.
Ezek nélkül pedig nem lehet igazi jövője egy nemzetnek még akkor sem, ha turáni átok nem működne! Hun Liferz
Mi ehhez nyugodtan hozzátehetjük, azért veszítettünk, mert az ország vezetői (sőt, egy-egy hadseregünk vezérkari tisztjei is) ahelyett, hogy a külső ellenséggel hadakoztak volna, tehetségük javát az egymás elleni áskálódásra fordították. Ez vezetett közvetve a mohácsi vészhez, a Rákóczi-szabadságharc bukásához, az 1849-es kudarchoz, ahhoz hogy vesztesen kerültünk ki az első és a második világháborúból, de még az 56-os forradalom is ezért bukott el. Úgy tűnik tehát, hogy az átok nagyon is működik Vagy csupán saját gyengeségünket magyarázzuk vele? Lehet-e hibáinkért valami természetfeletti erőt okolni? És egyáltalán elképzelhető, hogy felelősen gondolkodó nemzetvezetők, amilyenek őseink máguskirályai voltak, holmi vallási nézeteltérés miatt végzetes átkot mondjanak saját véreikre? Turáni-alföld. A turáni átok a magyarság feltételezett őshazájáról, az ázsiai Aral-tó környéki Turáni-alföldről kapta a nevét. Az akkori idők magyar idők magyar ősvallásáról alig tudunk valamit, mert kevés a hiteles forrás.