Az egyházmegyei határok rendezése során – 1993-ban – a plébánia a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez kerül. Ezt az egyházközségek területeinek rendezése követte. Az 1991 februárjában az újpalotai közösségi házban rendszeresen megkezdődnek a szentmisék, amelyeket a pestújhelyi plébános végez. Így az önálló újpalotai plébánia megalakulásáig a plébánia területéhez csatolja Újpalotát. Budapest-Pestújhelyi Keresztelő Szent János plébánia - Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez. A templom alapterülete: 600 m2. Fotó: Thaler Tamás
1835-ben Beczely Ignác, a Szombathelyi Székeskáptalan urasági tisztje renováltatta a templom körül a cintermet, két évvel azután pedig Horváth József szécsenyi plébános megerősítette a templom boltozatát. 1842-ben Köves Antal plébános a bécsi Ignaz Fischerrel oltárképet készíttetett a lipárti templom számára. 1860-ban Brenner János felújította a templomtornyot. 1879-ben a szombathelyi Kefl Károly készített padokat a templomba, Sukker János pedig új, 304 kg-os harangot öntött. Keresztelő Szent János tiszteletére – Boldva temploma | Élet és Tudomány. A korra jellemző barokk oltárt és szószéket a szombathelyi Heckenast János alakította át neoreneszánsz stílusban 1889-ben. Pár évvel később a Szombathelyi Székeskáptalan kölcsönt vett fel a templom felújítására, mely közel négy évig tartott. A munkálatok során többek közt megjavították a tetőszerkezetet, fazsindellyel újrazsindelyezték a templomot, bádoggal fedték be a toronykúpot, kőművesek kívül-belül kijavították a templomot, elkészült két új ajtó és a belső újrafestés, valamint felújították és megnagyobbították az orgonát is.
1699-ben újjászervezett plébánia. Temploma 1791-92-ben épült. Anyakönyvek: 1701-tõl Historia Domus: 1944-tõl Adminisztrátorok és plébánosok: domonkosok 1701-1783: Cuculó Károly 1701–, Malzer Pius 1712–, Kaltenpruner Vince 1718–, Griesbacher Ernõ 1725–, Házy József 1726–, Minderer Vince 1734–, Arbay Ágoston 1745–, Lents Konrád 1751–, Hubay Gellért 1770–, Banutai Barnabás 1779–, egyházmegyés papok 1783-tól: Frideczky Ferenc 1783–, Schmith János 1802–, ifj. Horváth Ferenc 1828–, Szigly Károly 1845–, Horvátovszky Vilmos 1857–, Prunyi András 1868–, Knezits Pál 1896–, Fürész József 1905–, Látics György 1916–, Monostori Gyula 1938–, Kisberk Imre 1941–, Neményi Lajos 1950–, Gavora Béla 1957–, Brezina Károly 1993– (kisegítõ káplánként már 1986-tól), Radnics Zoltán 2004–, Brezina Károly 2005–2017. Csepel–Belváros látja el 2017–2018. Kótai Róbert 2018–, Kallós Péter 2021– Lórév 1940 elõtt és 2002 óta Ráckeve filiája, közte Szigetbecsáhez tartozott. Kápolnája a 19. Keresztelő szent jános templom 20. század közepén épült. Újhegy kápolnáját 1959-ben építik.
[14] 1828 -ban a templomban nagy tűzvész ütött ki, amelyben a vizitáció szerint leégett a templom teteje, akárcsak a templom melletti ház, az oltárok elpusztultak, a harangok pedig megolvadtak. Ezután mindent újjá kellett építeni. [15] A következő évek az újjáépítéssel teltek el. Ennek keretében 1839 -ben a sekrestyét bővítették, megújult a főoltár tabernákuluma, új szószék és a templom méreteihez méltó új orgona épült. [16] 1842 -ben újabb tűz ütött ki, melyben a templom ismét károkat szenvedett. [17] Az ezt követő felújítás magában foglalta egy új hajó, szentély és sekrestye építését. Ekkor bontották le a Szent József kápolnát, melyet többé már nem említenek. Az új hajó, szentély és mellékszárnyak építése majdnem egy teljesen új templom építését jelentette, mely biztosan nem egy év alatt valósult meg, mint amelyet az egyházlátogatási irat jelez. Keresztelő Szent János – Köztérkép. [18] A templom 1881 -ben és 1882 -ben újabb felújításon esett át. Ekkor új tetőt emeltek, és a harangtornyot stabilizálták statikailag, ugyanis a negyven évvel korábbi építkezések zavart okoztak az épület statikai szerkezetében, melyet valószínűleg harangtorony korszerűsítése és az oldalirányú bővítések okoztak.
A Kapisztrán Szent János templom honlapja a hívők munkájával, illetve 150 000 Ft adományából épült azzal a céllal, hogy az elektronikus kommunikáció eszköztárával is szolgáljuk közösségünket és hirdessük az Evangéliumot.
[5] A könyv hatással lehetett a későbbi antiszemita német gondolkodás kialakítására. [6] A második világháború idején a nácik feltartották a könyv másolatait a gyűléseken, és Marc H. Ellis szerint jelentős hatással volt a holokausztra. [7] Azóta a könyvet számos evangélikus egyház elítélte. Nem kell leverni a wittenbergi Stadtkirche oldaláról a 13. századi antiszemita domborművet. [8] Luther Márton a traktátusban a zsidókat "alázatosnak, parázna népnek, vagyis Istennek nem népének nevezi, és a származással, körülmetélkedéssel és törvénnyel való kérkedésüket szennynek kell tekinteni". [9] Luther azt írta, hogy "tele vannak az ördög ürülékével... amit disznóként falaznak be ", [10] és a zsinagóga "javíthatatlan kurva és gonosz ribanc". [11] A traktátus első tíz részében Luther meglehetősen hosszan fejti ki nézeteit a zsidókkal és a judaizmussal kapcsolatban, és hogyan viszonyul ezek a protestánsokhoz és a protestáns kereszténységhez. A kifejtést követően a traktátus XI. szakasza azt tanácsolja a protestánsoknak, hogy hajtsanak végre hét helyreigazító intézkedést, nevezetesen: [12]
"Luther nézetei a judaizmusról és kirohanásai a zsidókkal szemben ellentétesek azzal, amit mára megértettünk arról, hogy mit is jelent hinni az egyetlen Istenben, aki kijelentette magát a zsidó Jézusban" – fogalmaztak a nyilatkozatban. A protestáns hírlap információi szerint a Luther antiszemitizmusát elítélő nyilatkozatot pár nappal azután tették közzé, hogy Josef Schuster, a német Zsidók Központi Tanácsának elnöke jelezte, csalódással töltötte el, hogy a szinódus éves találkozóján korábban csak érintőlegesen foglalkoztak a kérdéssel. Kép forrása:
"Luther nézetei a judaizmusról és kirohanásai a zsidókkal szemben ellentétesek azzal, amit mára megértettünk arról, hogy mit is jelent hinni az egyetlen Istenben, aki kijelentette magát a zsidó Jézusban" – fogalmaztak a nyilatkozatban. A protestáns hírlap információi szerint a Luther antiszemitizmusát elítélő nyilatkozatot pár nappal azután tették közzé, hogy Josef Schuster, a német Zsidók Központi Tanácsának elnöke jelezte, csalódással töltötte el, hogy a szinódus éves találkozóján korábban csak érintőlegesen foglalkoztak a kérdéssel. forrás:
Árgus (Függetlenség, 1943. október 3. ) ()
Luther viszonya a Zsidókhoz Ez a kőfaragás az úgynevezett "zsidó-disznót" ábrázolja. Ezen a gúnyképen, melyen a zsidók - szerint "tisztátlan" állattal - disznóval intim kapcsolatban állnak, közép- Európában ismert ábrázolás volt. A felírat "Schem Ha Mphoras" a zsidó misztikára jellemző, Isten teremtményének titokzatos szám és szókombinációból levezetve. Ennek a mondatnak - Schem Ha Mphoras- a zsidó kabalista vallása szerint univerzális ereje van. Ezért különösen szentnek tartották és a beavatatlanok elől rejtették. -> A kor Luther kora (mint általában a középkor) zsidóellenes volt. A zsidókat diszkriminálták, elkülönítve éltek és jogaikat erősen korlátozták. A földesurak -szükség szerint- külön adót vetettek ki rájuk, vagy kiutasították őket tartományukból. Emiatt kénytelenek voltak más helyre menekülni. Saját földet nem vásárolhattak, ezért kénytelenek voltak kereskedelemmel és banki ügyletekkel foglalkozni. Ezért néha a helyi üzletemberek, kereskedök és bankárok a fejedelem segítségével megszabadultak a kellemetlen "konkurenciától".
A modern terminológiában ezért Luther inkább antijudaista antiszemita, mint rasszista antiszemita állásponttal jellemezhető. Az értekezés kifejezetten elismeri, hogy sok korai kereszténynek, köztük kiemelkedő személyeknek is zsidó származása volt. Fordítás Szerkesztés Ez a szócikk részben vagy egészben az On the Jews and Their Lies című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.