Az igazi mese olyan kényes témákat feszeget, mint a kitaszítottság, kirekesztettség érzése, a bosszúvágy, a neurotikus tekintélyelvű édesapa vagy az álom formájában megjelenő elfojtott vágyak. Cikksorozatunk következő részében a Békakirály és a Csipkerózsika című meséket elemezzük. Felhasznált Irodalom: Fetscher, I. (1972). Wer hat Dornröschen wachgeküsst?. Fischer Taschenbuch Verlag, Frankfurt am Main. 24-32. Waldorf mese- Grimm mese: Békakirály és Vashenrik - WALDORFART. Felhasznált irodalom Ki ne ismerné Piroska és a farkas, a Békakirály vagy a Csipkerózsika történetét? Ezek a mesék szerves részévé váltak számtalan generáció gyermekkorának. Következő cikksorozatunkban tehát Fetscher Ki ébresztette fel csókjával Csipkerózsikát? című könyvéből szemezgetünk. [caption id="attachment_107834" align="aligncenter" width="840"] Piroska találkozása a farkassal. [/caption] Kérdezd pszichológusunkat! Kérdéseid vannak a cikk témájával kapcsolatban? Írj nekünk bátran, szakemberünk válaszol! Jelentkezz be pszichológusunkhoz! Szakemberünk hatékonyan tárja fel problémáid lelki okait, segít túllendülni pszichés nehézségeiden, támogatja személyiséged fejlődését vagy akár önismereted elmélyítését.
- Mind megteszem, amit kívánsz, csak hozd vissza a golyómat! - mondta örvendezve a királylány magában azonban ezt gondolta: "Ugyan mit fecseg ez a buta béka! Csak nem képzeli komolyan a dolgot? Hogy lehetne pajtásom, ha egyszer odalent kuruttyol a vízben? " A béka pedig, amint az ígéretet megkapta, lebukott a kútba, s alighogy a királylány a gondolata végére ért, máris előbukkant; szájában az arany-golyóval; odatotyogott vele a gyepre, és a lány elé gurította: Annak nagyot dobbant a szíve az örömtől, amint kedves játékát viszontlátta; fölkapta, és elszaladt vele, ügyet se vetett többet a békára. Az nagy brekegéssel kiáltott utána: - Várj csak! Várj csak! Vegyél az öledbe; én nem tudok olyan gyorsan futni, mint te! De hiába hajtogatta, ahogy a torkán kifért, hogy "Kvakk! Kvakk! A békakirály mese 4. " meg "Várj csak! Várj csak! " - a királylány dehogyis várta meg, örült, hogy megszabadult tőle. Attól fogva, hogy hazaért, eszébe sem jutott többé a csúnya jószág. Hanem másnap, mikor éppen ebédnél ültek, és a királykisasszony jóízűen falatozgatott az aranytányérjából, egyszerre csak valami furcsa placcsogás hallatszott odakint a márványlépcsőn, pliccs-placcs, pliccs-placcs, aztán - egypercnyi csend után - kopogtattak az ebédlőterem ajtaján, és valaki azt kiáltotta: - Kis királylány nyiss ajtót!
Hát ahogy ott sírdogál, egyszer csak azt mondja valaki: - Mit búslakodol, szép királykisasszony? Olyan keservesen zokogsz, a kõszikla is meglágyulna tõle! A királylány körülnézett, kereste honnét jõ a hang, de senkit nem látott. Hanem amint így kémlelõdik, észreveszi, hogy egy csúnya, kövér béka mászik ki a kút repedezett kövei közül. - Csak nem te szólítottál meg, öreg sárdagasztó? - kérdezte csodálkozva. - De bizony én! - felelte a béka. - Azt tudakoltam, milyen bánat nyomja a szívedet. - Úgyse tudsz te azon segíteni! - sóhajtotta a királylány. - Beleesett az aranygolyócskám a kútba, azt siratom. - No, csak csendesedjél; inkább azt mondd meg, mit adnál nekem, ha visszahoznám a játékodat. - Amit csak akarsz: királyi ruhámat, gyöngyömet-gyémántomat, még az aranykoronát is a fejemrõl! - Nem kell nekem sem a ruhád, sem gyöngyöd-gyémántod, sem az aranykorona a fejedrõl. A békakirály mese film. Csak egyet kívánok: hadd legyek a játszópajtásod; ültess asztalodhoz, etess tányérodból, itass poharadból, altass az ágyadban; ha ezt megígéred, leszállok a kútba, fölhozom az aranygolyócskádat.
Ebben a történetben Piroska édesanyja azért varr lányának piros sapkát, hogy fia túlzott feltűnőségét valamiképpen kompenzálni tudja. Az ötlet azonban nem váltotta be az édesanya reményeit, és a vörös hajú fiút tovább csúfolták az emberek. Ebben a verzióban a fiú szalad az erdőbe, hogy elkerülje osztálytársai csúfolódását az iskolában. A farkas pedig barátságosan felajánlja segítségét a fiúnak. Segít neki hazavinni az erdőben szedett gyümölcsöket. Piroska bátyja életében először tapasztal kedvességet egy élőlénytől. A békakirály, Rajzfilmek, mese filmek, online gyerek videók, animációs sorozatok ingyen. - Kidz.hu. Az elbeszélő kihangsúlyozza, hogy mind a farkas, mind a fiú örömmel indult haza abban a reményben, hogy otthon megjutalmazzák őket a rengeteg gyümölcs miatt. Az édesapa ezzel szemben veréssel büntette fiát és az állatot, amiért az előbbi kihagyta az iskolát. A közismert történet árnyaltabb értelmezése A mindenki által ismert Piroska és a farkas története csak ezután kezdődik. Piroska azért indult el egyedül meglátogatni nagymamáját, mert bátyja büntetésből nem hagyhatta el a házat.
Hát ahogy ott sírdogál, egyszer csak azt mondja valaki: - Mit búslakodol, szép királykisasszony? Olyan keservesen zokogsz, a kőszikla is meglágyulna tőle! A királylány körülnézett, kereste honnét jő a hang, de senkit nem látott. Hanem amint így kémlelődik, észreveszi, hogy egy csúnya, kövér béka mászik ki a kút repedezett kövei közül. - Csak nem te szólítottál meg, öreg sárdagasztó? - kérdezte csodálkozva. - De bizony én! - felelte a béka. - Azt tudakoltam, milyen bánat nyomja a szívedet. - Úgyse tudsz te azon segíteni! - sóhajtotta a királylány. - Beleesett az aranygolyócskám a kútba, azt siratom. A békakirály | Ad Librum kiadók. - No, csak csendesedjél; inkább azt mondd meg, mit adnál nekem, ha visszahoznám a játékodat. - Amit csak akarsz: királyi ruhámat, gyöngyömet-gyémántomat, még az aranykoronát is a fejemről! - Nem kell nekem sem a ruhád, sem gyöngyöd-gyémántod, sem az aranykorona a fejedről. Csak egyet kívánok: hadd legyek a játszópajtásod; ültess asztalodhoz, etess tányérodból, itass poharadból, altass az ágyadban; ha ezt megígéred, leszállok a kútba, fölhozom az aranygolyócskádat.
A király azonban haragosan ráncolta a homlokát: -Ha a bajban jó volt, ne vesd meg a baj múltán sem! Szegény kis királylány megfogta két ujjával a békát, fölvitte a szobájába, és letette a sarokba. Igen ám, de a béka megszólalt: -Én is olyan kényelmesen akarok aludni, ahogyan ti alusztok, jó puha ágyban, nem itt a sarokban. Erre a királylány kénytelen-kelletlen felemelte a békát, és akárhogy is irtózott tőle, ágyába fektette. -Nesze rusnya jószág! De most aztán nyugton maradj! A béka befeküdt a szép fehér selyemágyba. S abban a szempillantásban híre-nyoma se volt többé békának; a királykisasszony egy takaros, szép szemű, mosolygó királyfit látott maga előtt. -Egy gonosz boszorkány békává varázsolt; te vagy az egyetlen a világon aki megszabadíthatott a varázslattól – mondta. – Most aztán felelj: állod-e, amit ígértél, elfogadsz-e pajtásodnak; nem is pajtásodnak, de hites társadnak? A királylány igent mondott. Még aznap este megtartották a lakodalmat, és úgy határoztak, hogy másnap hazatérnek a királyfi országába.
A vénasszony méltatlankodva szaladt át az öreganyóhoz: -Mit tettél velem? Elmentem én is a barlangba, beszéltem én is a tizenkét suhanccal, megtöltötték az én kosaramat is, de pénz helyett nekem szamárkórót, tövist és bongáncsot adtak! Az öreganyó most már magyarázhatta a pórul járt vénasszonynak: - Én azt mondtam, hogy mind a tizenkét hónap egyformán gyönyörű, ezért adtak nekem pénzt. És te pedig azért kaptál bogáncsot, tövist, és szamárkórót, mert azt mondta, hogy rossz valamennyi hónap. Mert a tizenkét hónap mindenkihez jó vagy rossz- aszerint, hogy ki mit vár tőlük. Forrás: Kép: pixabay/Canva 7 szín, a hét napjai, a szivárvány színei.., gyapjúval tömött, filctestű, kedves kis manók dekorációnak, színeket, napok neveit tanulni, évszakasztalra, vagy játszani.. Méretük: 7, 5cm
' A tizenkét hónap "egy szlovák mese, amelyet először egy cseh író, tudós, orvos, lexikográfus, a prágai Szent Vitus-székesegyház kanonoka és a Prágai Egyetem mestere említett a 14. században - Klaret úr / Bartoloměj z Chlumce, aki prédikáló példaként említi a mesét. Később az egyik leghíresebb cseh író - Božena Němcová gyűjtötte össze. A mesét később orosz író, Samuil Marshak színházi játékként adaptálta 1943-ban, majd a szovjet operatőrben. Van egy cseh filmadaptáció is 2012-től. A szlovák népmese orosz adaptációit gyakran tévesztik az eredetivel [ idézet szükséges], gyakran eltérnek az eredetitől, főleg új karakterek hozzáadásával (például a fiatal lány) [ melyik? ] orosz nemesség, orosz katona stb. ) Egyes adaptációk más adaptációkból származnak, pl. a japán tizenkét hónap (1980 film). Szinopszis Egy Marushka nevű fiatal és gyönyörű lányt télen a hideg erdőbe küld, hogy lehetetlen feladatokat hajtson végre gonosz mostohaanyja. Télen ibolyát, nyári epret és őszi almát kell kapnia télen ajándékba, hogy mostohanővére szülessen.
Ám amikor a lányka kicsavarta kendőjéből a kosárkát, akkor nézett csak igazán nagyot! Mert a kosárka telis-tele volt szebbnél szebb virágokkal! Odaszaladt a mostohatestvére is. Váltig kérdezgették, hogy mi történt, hogy történt, honnan szerezte a virágokat. Ő pedig töviről-hegyire elmondott mindent. A mostohát rögtön elkapta a kapzsiság. Szidni, korholni kezdte a lányt, hogy miért nem kért meleg bundát, ékszereket, aranyat és egyéb gazdagságot?! No, majd ők! Fogott is rögtön egy nagyobb kosarat és lekapta a fogasról a legócskább bundát, a lányára terítette. Aztán maga is felkapott egy ócska, szakadt kabátot, és elindultak az erdőbe. Hiába tiltakozott a lánya, hogy így meg úgy, nem akar menni, semmi kedve fagyoskodni a jeges erdőben - az anyja hajthatatlan volt. Kézen kapta a lányát, és maga után húzva sietett be a jeges, vacogós, hideg erdőbe. Elhatározta, hogy új bundákat fog kérni a szakadt, kopott helyett, és a kosarat telitéteti arannyal, addig haza se jönnek. Nagy sokára meg is találták a tűznél kuporgó atyafiakat, odamentek, s kérték, hogy megmelegedhessenek a tűznél.
A gazdag szomszédasszony elhitte, amit mondtak, és amikor újra elkövetkezett a kenyérsütés napja, nem eresztette el a szegény asszonyt kovászos ujjakkal, hanem arra kényszerítette, hogy jól lemossa a kezét, és így a szerencse az ő házában maradjon. A szegény asszony könnyes szemmel ment haza. Mikor a gyerekei látták, hogy nincsen kovász az ujjain, ők is sírva fakadtak. A ház egyik sarkában ríttak a kicsik, a másikban zokogott az anyjuk. Végül is megkeményítette szívét, erőt vett magán, és így szólt: – Legyetek nyugodtak, gyerekeim, ne sírjatok, majd találok én nektek egy falatka kenyeret és elhozom, meglássátok! Ajtóról ajtóra kopogtatott az asszony, amíg végül akadt valaki, aki vetett neki egy száraz kenyérvéget. Hazavitte, beáztatta és szétosztotta a gyerekek között. Azok ettek, azután lefeküdtek és elaludtak. Az asszony azonban éjfélkor fogta magát, és nekivágott az éjszakának, csak hogy ne lássa a gyerekeit éhen pusztulni. Ment, mendegélt a puszta sötétségben, amikor egy kis halom tetején világosságot látott derengeni.
Így aztán megjelenik a mesékben a veszteségekkel való megbirkózás is, a halálhoz fűződő viszonyunk, erőforrásaink felfedezése és még a jó segítői magatartás is. Végtelen kincsestárból válogathatok tehát, és hívlak titeket, gyertek velem ezen a felfedező úton a 2021es évben! Békési Tímea (addiktológiai konzultáns, gyászkísérő, metamorphoses meseterapeuta) Mély gyászban lévő embereknél nagy kérdés, hogy tudnak-e újra az élethez kapcsolódni? Tovább>> Segíteni a mérhetetlen fájdalomban hogy lehet? Lássuk, miként mutatja be ezt az alábbi gyönyörű mese. Tovább>> Ha valakit nagy veszteség ér, óhatatlanul foglalkoztatni fogja az élet értelme. Tovább>> Mi lehet segítségünkre fájdalmunkban? Azt mondják, az idő nem segít, és valóban, önmagában nem segít. Tovább>> Békési Tímea gyűjtése ebben a hónapban a gyászfeldolgozó csoportok fontosságára világít rá. Tovább>> Ebben a mesében a főhős egy ponton nagyon magára marad, s végül ebben az állapotban tudja mozgósítani belső erőforrásait. Tovább>> A júliusi mese arról szól, hogy bár a gyász nem tart nyári szünetet a reményvesztettség nem tart örökké.