A jelenség vélhetően egy újabb ún. wangiri, vagy más néven scam hullám, melynek lényege, hogy csalók nemzetközi telefonszámról tömegesen próbálnak embereket rávenni arra, hogy az adott – vélhetően emeltdíjas – számot a fogadó fél visszahívja. Külföldi Hívás Fogadása - Külföldi Hvs Fogadása. Ezek a csaló kezdeményezések bizonyos időközönként felütik fejüket, vissza-vissza térnek a gyanútlan fogyasztók megtévesztésére, az egyetlen fontos dolog, hogy a bizonytalan eredetű külföldi hívásokat és SMS-eket hagyjuk figyelmen kívül. Fontos leszögezni, hogy a belföldön, hazai mobilszámon vagy vezetékes telefonon külföldi számról érkező hívásfogadás nem növelheti az előfizető telefonszámláját. Az emelt díjas hívás vagy SMS fogadása alapbeállításként tiltva van minden ügyfélnek. Kivételt jelent ez alól az, aki kifejezetten kérte a szolgáltatót a blokkolás feloldására. Forrás: Csak akkor érheti belföldön anyagi kár a mobiltelefon-tulajdonost, ha a gyanús számot visszahívja, egyébként nem, hiszen belföldön a szolgáltatók külföldi hívás fogadása esetén sem számolhatnak fel pluszköltségeket.
Nem lesz magasabb a telefonszámlád, ha belföldön felveszed a külföldi számról kezdeményezett hívásokat – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). Erre azért hívták fel a figyelmet, mert az utóbbi napokban sokan kaptak gyanús, kéretlen hívásokat külföldről. A legtöbben nem reagáltak a hívásra, aki mégis felvette, az általában a vonal azonnali bontását tapasztalta. A jelenség vélhetően egy újabb úgynevezett wangiri vagy más néven scamhullám, melynek lényege, hogy csalók nemzetközi telefonszámról tömegesen próbálnak embereket rávenni arra, hogy az adott – vélhetően emelt díjas – számot a fogadó fél visszahívja. A belföldön, hazai mobilszámon vagy vezetékes telefonon külföldi számról érkező hívásfogadás nem növelheti az előfizető telefonszámláját. Az emelt díjas hívás vagy SMS fogadása alapbeállításként tiltva van minden ügyfélnek. Kivétel jelent ez alól az, aki kifejezetten kérte a szolgáltatót a blokkolás feloldására. Belföldön anyagi kár csak akkor érheti a mobiltelefon-tulajdonost, ha a gyanús számot visszahívja, egyébként nem, hiszen belföldön a szolgáltatók külföldi hívás fogadása esetén sem számolhatnak fel pluszköltségeket.
Más a helyzet, ha valaki külföldön veszi fel a hívást, ilyenkor a szerződése szerint általános díjjal kell számolnia. Az elmúlt napokban számos panasz érkezett külföldi számról indított rejtélyes telefonhívásokról az NMHH és a mobilszolgáltatók ügyfélszolgálataihoz. A sajtóban, illetve a közösségi oldalakon is több érintett számolt be arról, hogy elsősorban ugandai, orosz, cseh vagy lengyel előhívóval jelzett hívást a telefonjuk, de volt példa Burundiból, Grenadából, Szamoából, Ausztriából és Romániából érkező hívásra is.
A garantált bérminimum szintén a kormány által kormányrendeletben meghatározott legkisebb munkabér összege, azonban itt fontos kiemelni, hogy csak és kizárólag a minimum középfokú képzettséghez kötött munkakör betöltése esetén kötelező a garantált bérminimum megfizetése. 2016-ban bruttó 129. 000 Ft *. Ez nettó 85. 785 Ft. Fontos, hogy nem a munkavállaló képzettségét kell vizsgálni, hanem az általa betöltött munkakör képzettségi igényét, függetlenül attól, hogy a kiválasztott munkavállaló rendelkezik-e az adott végzettséggel. * 2021. február 1-jétől a garantált bérminimum bruttó értéke 219. 000 ezer forintra emelkedett, ami 4 százalékos béremelést jelent.
Ezek a követelmények nem egy jogszabályban kerültek felsorolásra. Mindig az adott tevékenységre vonatkozó ágazati jogszabályok között kell megkeresni a vonatkozót. Mindig érdemes megnézni az aktuális előírásokat, mert a képesítésekre vonatkozó előírások változhatnak. Például 2021-ben a kereskedelem területén jelentősen enyhültek a képesítésre vonatkozó előírások. A korábbi szabályozás szerint például az élelmiszer értékesítéshez (zöldség, gyümölcs kivételével) legalább eladói, boltvezetői, kereskedői vagy a szakiránynak megfelelő más szakképesítés volt szükséges, amelyek középfokú szakképesítésnek minősülnek. A módosítást követően a jogszabály már nem fogalmaz meg képesítési előírást az élelmiszer értékesítéséhez. Amikor a munkáltató dönt a végzettségről A munkáltató is előírhat végzettségre vagy szakképzetségre vonatkozó követelményt meghatározott munkakör betöltéséhez. Ezt akkor is megteheti, ha jogszabály nem köti képesítéshez az adott tevékenység folytatását. Ha a munkáltató legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget vár el a munkakörhöz, és a dolgozó ennek a feltételnek megfelel, akkor jogosult a garantált bérminimumra.
A munkáltató által előírt képesítés általában rögzített formában jelenik meg, például a munkaszerződésben, munkaköri leírásban vagy más írott formában. A bírósági gyakorlat szerint az írásban meg nem jelenő, de a gyakorlatban alkalmazott szakképesítési elvárás is olyan munkáltatói szakképesítési követelményt jelent, ami jogosíthat a garantált bérminimum ra. Ha például a munkáltató egy bizonyos munkakörre csak olyan személyeket vesz fel, akiknek legalább szakirányú középfokú szakképzettsége van, akkor ez a munkakör a munkáltató részéről szakképzettséget igénylő munkakörnek minősül akkor is, ha a munkáltató az elvárást írásban nem fogalmazta meg. A garantált bérminimumra való jogosultság eldöntéséhez meg kell határozni a végzettségre vagy képzettségre vonatkozó követelmény szintjét is, hiszen legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökről beszélünk. A követelményszint meghatározását a vonatkozó jogszabályok is segítik, mint például a nemzeti köznevelésről, a szakképzésről szóló törvény, az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ) felváltó Szakmajegyzék, valamint a Magyar Képesítési Keretrendszerben meghatározott képesítési szintek.
Kapcsolódó kifejezések A törvény felhatalmazza a kormányt, hogy ezek összegét rendeletben állapítsa meg. A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegét naptári évenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat ugyanakkor nem jelent évenkénti kötelező emelést. Ki jogosult a garantált bérminimumra? A minimálbérnél magasabb összegű garantált bérminimumra az jogosult, aki az alábbi két feltételnek együttesen megfelel: a munkavállaló rendelkezzen középiskolai végzettséggel vagy középfokú szakképzettséggel, és az adott munkakör betöltése a középiskolai végzettség vagy középfokú szakképzettség meglétéhez legyen kötve. Bár a garantált bérminimumot gyakran nevezik "diplomás minimálbér"-nek is, láthatjuk, hogy nem csak felsőfokú végzettséget igénylő munkakör esetén jár. A garantált bérminimumra való jogosultsághoz mindkét feltételnek meg kell felelni. Hiába rendelkezik valaki középfokú vagy annál magasabb iskolai végzettséggel, ha olyan munkakört tölt be, amelyhez ez a végzettség nem elvárás.