Az persze egy bónusz, hogy a tőkeemelés kérdéséről és a szerződés módosításáról egy taggyűlés alatt dönthetünk. Itt az egyetlen kikötés az az, hogy ne sérüljenek a tagok elsőbbségi jogai. Ezzel kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv azt is kifejti, hogy ha vannak új tagok és azok részt vesznek a tőkeemelésben, akkor nekik közokiratban kell nyilatkozatot tenniük. De lehet teljes bizonyító erejű magánokiratban is tenni jognyilatkozatot. A nyilatkozatnak arról kell szólnia, hogy a magukra nézve kötelező rendelkezéseket a létesítő okiratban kötelezően ismerik el. Tehát az új tagoknak csak szimplán a két megadott módon nyilatkozniuk kell a tőkeemelés során arról, hogy elfogadják a Kft alapítása során létrehozott társasági szerződést és annak rájuk eső részeit. Zárás ként annyit, hogy a módosítás azért kell, mert ez lesz a tényleges tőkéje a Kft alapítása során létrejött gazdasági társaságnak.
Társasági formánként eltérő, hogy előír-e a jogszabály jegyzett tőke minimumot vagy sem, illetve ha előír, akkor annak mennyi az összege. Egy kft lapítás esetén is arra fel kell készülni, hogy a törzstőkét, illetve annak egy részét vagy bankszámlára kell befizetni, vagy a vezető tisztségviselőnek át kell adni. Emellett a társaság esetenként alapítható akár teljes egészében nem pénzbeli hozzájárulással (apport) is. Ezt azonban a bejegyzési kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Az apport tárgya lehet bármilyen vagyoni értékkel bíró dolog, jog, ideértve az elismert követelést is. Nem szabad ugyanakkor felülértékelni az apport tárgyát, ugyanis az azt szolgáltató tag öt évig felel a társaság felé azért, hogy az apport társasági szerződésben megjelölt értéke nem több, mint a szolgáltatáskori valós értéke. Vele egyetemlegesen felelnek azok a tagok is, akik az apportot a felülértékelésről tudva fogadták el az emelt értéken. A kft alapítás egyéb feltételeiről kérje szakemberek segítségét a oldalon!
A mai nappal megkezdjük a törzstőke csökkentéséről szóló cikkeinket. Az előző bejegyzésekben végig vettük a törzstőkeemelés fontos elemeit, amelyet különös tekintettel szabályoz a 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyv. A Kft alapítása során létrehozott társasági szerződésben meghatározott tagok, a társaság tőkekivonása, veszteségrendezése, illetve a saját tőke más elemeinek növelése céljából leszállíthatják a tőkét. Ne felejtsük el azt, amit az előzőekben már többször megemlítettem, hogy a határozat hozatalhoz a tagok legalább háromnegyedes meghozott határozatával döntenek. Abban az esetben, ha kötelező a törzstőke leszállítása, akkor a társaság taggyűlése köteles meghozni. A Polgári Törvénykönyvben meghatározott ok bekövetkezése esetén, a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül kötelesek határozatot hozni. A következőket kell meghatározni a határozatban: - a nagysága a leszállított törzstőkének, - a törzstőke-leszállítás utáni, tagok törzsbetéteinek a mértékét, - az indokot, amiért leszállították a törzstőkét.
Alapítsunk céget! A korlátolt felelősségű társaság (kft. ) Magyarországon a leggyakrabban választott gazdasági társasági forma. Ez köszönhető annak, hogy a betéti társasággal szemben főszabály szerint valamennyi tag felelőssége korlátozott a társaság tartozásaiért, ugyanakkor a részvénytársasághoz képest jóval kevesebb tőkével megalapítható. Korlátolt felelősségű társaság fogalma A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely 3. 000. - Ft, azaz Hárommillió forint összegű törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag főszabály szerint nem köteles helytállni. Közkedveltségének legfőbb oka a tag korlátolt felelősségében rejlik. Szemben például az egyéni vállalkozó vagy a Bt. beltagjának felelősségével, a Kft. tagjának felelőssége a törzsbetét (vagyis a vagyoni hozzájárulásának) erejéig áll fenn, saját vagyonával azonban nem felel.
További információ itt érhető el (angolul). Ha a székhely- és postaszolgáltatással együtt a könyvelési szolgáltatást is a Helperstől rendeli meg, biztos lehet benne, hogy minden hivatalos megkeresés időben eléri a cégét és a könyvelőjét, és a cég soha nem mulaszt el semmilyen fontos ügyviteli határidőt. A bejegyzés után a cég azonnal megkapja EU-s adószámát és helyi adószámát – nincs szükség semmilyen további papírmunkára! Minden magyar vállalat automatikusan jogosult az adószámra, ezért nem kell kérelmet benyújtani. A cég bejegyzése után máris használhatja az új EU-s adószámot a tevékenységéhez Bármilyen magyarországi vagy külföldi vállalkozás mellé alapíthat leányvállalatot. Ebben az esetben a következőkre lesz szükség: cégbejegyzési dokumentum, mely tartalmazza az anyavállalat nevét, székhelyének címét, cégjegyzékszámát és az ügyvezető(k) nevét – ezt a dokumentumot a magyar konzulátusnak hitelesítenie kell, és le kell fordíttatni magyarra (az utóbbiban szívesen segítünk). az anyavállalat ügyvezetőjének adatai (születési hely és idő, anyja neve, lakcím) az anyavállalat ügyvezetőjének meghatalmazása (amennyiben nem tud Budapestre utazni) – amint minden adatot megkaptunk, elkészítjük a dokumentumot és elküldjük Önnek.
Az országos jogvédői hálózat keretében megyei illetékességgel működő betegjogi képviselők a fenti feladatokat az IJSZ által meghatározott, a jogvédelmi munkára vonatkozó szakmai feltételrendszer alapján látják el. Ebben a rendszerben került meghatározásra – többek között – a betegjogi képviselők fogadóóráinak rendje az egyes intézménytípusokban - elsősorban a fekvőbeteg intézményekben. A szakmai feltételrendszer alapján a betegjogi képviselő az egészségügyi ellátórendszer valamennyi, hatósági működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató szolgáltatásait (alapellátás, járóbeteg-szakellátás, fekvőbeteg-szakellátás, egyéb egészségügyi ellátások) igénybe vevők számára elérhető. A betegjogi képviselők az IJSZ nyilvántartási számával ellátott fényképes kártyaformátumú igazolvánnyal rendelkeznek, amely megkönnyíti az azonosíthatóságot az intézmények és az állampolgárok részére is. Az IJSZ által meghatározott időtartamban fogadóórát tartanak a 100 ágyasnál nagyobb kapacitású fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatóknál.
A betegjogi képviselői hálózat az OBDK, mint független központi hivatal keretein belül működik. A betegjogi képviselő a betegek - az egészségügyi törvényben meghatározott - jogainak védelmét látja el, valamint feladata az is, hogy segítse őket jogaik megismerésében és érvényesítésében. Mivel foglalkozik egy betegjogi képviselő?
A betegjogi képviselő egyedi ügyekben kizárólag a betegtől kapott meghatalmazás keretei között járhat el, valamint köteles a betegre vonatkozó orvosi titkot megtartani, és a beteg személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. Függetlenségét az garantálja, hogy nem állhat munkavégzésre irányuló jogviszonyban azzal az egészségügyi szolgáltatóval, amely az általa képviselendő betegek részére egészségügyi szolgáltatást nyújt. Különös figyelmet fordítanak az életkoruk, testi vagy szellemi fogyatékosságuk, egészségi állapotuk, illetve társadalmi-szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott helyzetben lévők betegjogi védelmére, valamint az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos panaszokra. Az eljárás menete A betegjogi képviselő köteles felhívni a szolgáltató vezetőjének, illetve fenntartójának a figyelmét az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatban észlelt jogsértő gyakorlatra és egyéb hiányosságokra, valamint javaslatot is kell tennie azok megszüntetésére.
A jogvédelmi képviselő az Integrált Jogvédelmi Szolgálat munkatársa. A Jogvédelmi Képviselő az egészségügyi intézménytől független személy. A betegjogi képviselő intézményét kötelező jelleggel – 2000. január 1-jei hatállyal – az Egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény vezette be. Feladata: A betegjogok védelme, valamint elősegíteni a betegeket a jogaik megismerésében és érvényesítésében. Segít a beteget panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti a panasz kivizsgálását. A beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve – a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben – eljár az arra illetékes hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget. Rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok érvényesüléséről az egészségügyi intézményben. A betegjogi képviselő egyedi ügyekben kizárólag a betegtől kapott meghatalmazás keretei között járhat el.
Jellemzően verbális, de nem ritkán fizikai bántalmazásokról van szó, melyről a megkérdezettek fele úgy nyilatkozott, hogy már érte őket ilyen sérelem. Borza Beáta főosztályvezető, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának képviseletében tartott rövid tájékoztatót, melyben elmondta, hogy jelentősen átalakultak a hivatali megkeresések. Az emberek más nem a klasszikus betegjogi problémáikkal fordulnak az ombudsmanhoz, az OBDK megjelenése óta inkább a bérfeszültségekből adódó konfliktusok, a szakembereket érintő helyzetek kerülnek eléjük. A főosztályvezető szerint a beteggel való bánásmód speciális terület, nem a hétköznapi kommunikációt igényli. Az egészségügyi ellátórendszer részéről rendszerint ritka a teljes tájékoztatás, bizonyos kockázatok, lehetséges következményeknek az ismertetése számos konfliktust, vagy későbbi bírósági pert előzhet meg. A délelőtti rendezvényt Dósa Ágnes egyetemi docens és Pogány Gábor, a Nemzeti Betegfórum koordinátorának előadása zárta. A betegjogok érvényesítése és a betegszervezetek szerepe mellett elhangzott, hogy korábban nem volt igény az egészségügyben külön jogi szabályozásra, elegendő volt az orvosok – maguk alkotta – etikai szabályzata.
Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselő az a személy lehet, aki szerepel a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselők nyilvántartásában, melyet a Kormány által kijelölt szerv vezet.