Októberben, ha a járványhelyzetből végre kilábal a világ, a Nemzeti Színház színpadára léphetnek az V. és VI. Nemzeti VERSeny legjobbjai. Spiró György és az Ember tragédiája Miskolcon – a magyar dráma napján | Minap.hu. Mert ugyan a 2020. évi VERSeny élő szuperdöntőjét halasztani kellett, a 2021. évi VERSeny elindul, s az elődöntő és a középdöntő, az eddigi évek gyakorlatának megfelelően, idén is online zajlik. A Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesülete közös Nemzeti VERSenye egyre népszerűbb: jellemzően több százan jelentkeznek versvideókkal, a legjobb versklipeket pedig tízezrek nézik az interneten. Hatodik éve hirdeti meg határokon átívelő, felmenő rendszerű versmondó és versklip versenyét, a Nemzeti VERSenyt a két szervező, a Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesülete, valamennyi korosztály számára, az anyaországban, a Kárpát-medencében, szerte Európában és az óceánon túl, minden nem hivatásos magyar versmondó részére. A VERSeny elsődleges célja a versek hétköznapiságának és mindennapi jelenlétének erősítése, a járványhelyzetben az eddigi évek gyakorlatának megfelelő, online versmondás térhódításának elősegítése, a klasszikus és kortárs költészet újszerű, innovatív, filmes tolmácsolása.
A verseny védnöke: Vidnyánszky Attila Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója. A zsűri tagjai a Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesületének művészei, szakemberei: Bakos-Kiss Gábor színművész, Lutter Imre előadóművész, producer, a VERSeny főszervezője, Szabó László kommunikációs szakember, Szűcs Nelli színművész és Wiegmann Alfréd rendező. A két társszervező 2016-ban hirdette meg első ízben a Nemzeti VERSenyt. Agave - Miskolci mítosz a színpadon (Képgalériával!) | Minap.hu. Már akkor több mint 200 versenyző jelentkezett, és hasonlóan nagy arányban jelentkeznek azóta is. A VERSenyt a közösségi oldalakon is hatalmas érdeklődés övezi. Itt ugyanis nem pusztán a versmondásban jeleskednek a résztvevők, de a versfilmek és versklipek révén a mozgóképes műfajban is megmutathatják kreativitásukat, tehetségüket. A döntős alkotások százezres nagyságrendű nézőszámot produkálnak. Idén is hasonló érdeklődésre számítanak a rendezők. Nevezni három vers megjelölésével lehet, amik (nem magán kiadású) kötetben, antológiában vagy neves irodalmi (nyomtatott vagy online) folyóiratban megjelentek.
OPERAFESZTIVÁL A Bartók Plusz Operafesztivál tíz napon át tartó programsorozat az operarajongók, a zenét és közösségi kultúrát szerető nagyközönség számára. A hamisítatlan fesztiválhangulatról a zene, a színház és a játék jegyében szerveződő szabadtéri kísérőrendezvények gondoskodnak. Tovább Miskolci Balett Célunk az, hogy a Balett egyre színvonalasabb előadásokat hozzon létre, és hogy a tánckar történetének méltó folytatása legyen az idei évadunk is. Mnsz hu műsor film. Kövess minket Kövess minket közösségi csatornáinkon is, hogy azonnal értesülhess legfrissebb híreinkről, melyeket érdemes megosztanunk veletek.
2022. június 11., szombat 13:16:00 / A Facebookon azt kértük, hogy aki teheti, küldje el a telefonjában lévő utolsó képet. Zseniális fotók érkeztek, amiből most mutatunk egy összeállítást. Fotó: Árgyelán Csaba Fotó: Szabó Gyula Fotó: Bencsics Milán Fotó: Bujáki Zoli Fotó: Kiss Viktor Fotó: Kleh Márkó Fotó: Könyves Szabolcs Fotó: Kristó Zoltán Fotó: Kunné Nagy-Rébék Renáta Fotó: Molnár Máté Fotó: Móricz Patrik Fotó: Nagy Csaba Fotó: Nagy Tünde Fotó: Nyerges Szabolcs Fotó: Oroszi István Fotó: Szabó László Fot ó:Tőth Alíz Fotó: Szél Erzsó Fotó: Szabó Kevin Fotó: Tasi Zoltán Fotó: Kovács Zsolt Fotó: Turi László Fotó: Varga Tamás Fotó: Vitális József Fotó: Vincze Mihály Csatlakozz Te is! traktor Állattartás mezőgazdasági gép mezőgazdaság IRATKOZZON FEL HÍRLEVELÜNKRE Sajtóközlemény Videóajánló Cenntro elektromos kisteherautókat teszteltünk! Mezőgazdaság a magyar gazdák szemével - Agroinform.hu. Hirdetés Bemutatkozik a New Holland új, szűkített nyomtávú erőgép szériája Növénybiztosításért nyereményeső! Ez a kukoricatábla az utolsó reménységünk Ez a kukoricatábla az utolsó reménységünk Hirdetés Az Agroinform Növényvédelem rovatának szakmai partnere: NÉBIH Minden jog fenntartva.
A földművelés korszaka a jégkorszakbeli eljegesedés, lehűlés miatt nem egy időben kezdődött meg az egész Földön, hanem egymáshoz képest eltolódva. A jég elolvadása, a paleolitikum vége évezredeken át tartott. Miután ez a peremvidéken 10 000 körül kezdődött el, a jégtakaró csak 2000 évvel később vonult vissza Közép- és Észak-Európáig. 6000 körül Skandinávia teljesen jégmentes volt. A jégpáncél olvadása miatt megemelkedett a tengerszint. A jégkorszak állatai, például a szibériai és észak-amerikai mamutok kihaltak, a rénszarvasok észak felé vándoroltak, a lovak, bölények megritkultak. Szlovákia Gyártó termelő mezőgazdaság és állattenyésztés - Europages. A fátlan tundra határa szintén észak felé tolódott, ezt előbb tűlevelű, később pedig lombos erdők követték. Ennek megfelelően a neolit forradalom törzsterülete a Közel-Keleten, Mezopotámiában, Egyiptomban és a Földközi-tenger medencéjének keleti részében volt. A földművelés először 8000 körül kezdődött meg a Közel-Keleten, a "termékeny félhold" területén, a Zagrosz- és Toros-hegység azon dombos nyúlványain, melyek félkörben a Tigris- és az Eufrátesz-síkság kettős folyamvidékét fogják át.
Dr. Póti Péter 2014. 02. 10. Évszázadokon, sõt évezredeken keresztül köztudott volt, hogy az állattenyésztés során keletkezett trágya nélkülözhetetlen a növénytermesztés számára. Ez volt a mûtrágyák megjelenéséig a legfõbb talajerõ fenntartását biztosító anyag, biztosítva ezzel a természetes anyag (C, N, mikro és nyomelem) körforgást. Napjainkra ez jelentõsen megváltozott. A szervestrágya a köztudatban a környezet egyik fõ veszélyforrása lett. Ennek köszönhetõen jelentõs összegeket költöttek trágyatárolók építésére és a trágyakezelésre hazánkban. Ennek ellenére mégsincs megnyugtatóan megoldva ez a "probléma". Mi ennek az oka, és hogyan lehetne a legtermészetszerûbb talajtermõ képességet javító szervestrágyát a fenntartható fejlõdés szerves részévé tenni? Történelmi elõzménye a jelenleg kialakult helyzetnek hazánkban, hogy számos fejlett nyugat-európai országhoz hasonlóan a XX. század második felében megindult az állománykoncentráció és ezzel egy idõben, illetve összefüggésben bizonyos ágazatokban (tejelõ szarvasmarha, sertéshízlalás, tojástermelés, brojler elõállítás stb. )
A sertések, melyeket 6000 körül domesztikáltak, igényes táplálékuk miatt és annál a tulajdonságuknál fogva, hogy betegségterjesztők, kisebb szerepet játszottak. Inkább kultikus jelentőségük volt Közel-Kelet régióiban az őstulkoknak, mint a férfiasság és az erő jelképeinek. A domesztikáció során a növények és az állatok ugyanúgy alkalmazkodtak az emberekhez és céljaikhoz, mint az ember saját kultúrtermékeihez. A vadászat és a gyűjtögetők korát a mezei termények első termesztése követte. Az állattenyésztéssel a kevert mezőgazdaság korszaka, továbbá azt követően az emberi formációknak földművelőkre és állattenyésztőkre történő szétválása kezdődött meg, a mindenkori eltérő kulturális jellegzetességekkel. A paraszti kultúrák keretében fejlődtek ki azok a technikák és az emberi közösségek első struktúrái, melyek a korai magas kultúrákhoz vezettek. A mezőgazdaság fölöslegei lehetővé tették az egyes tevékenységek specializálódását, és a munkamegosztás olyan bonyolult feladatok megvalósítására nyújtott lehetőséget, melyekre egyes családok vagy vadászcsoportosulások nem lettek volna képesek, így például a mezőgazdaság intenzívebbé tétele öntözőberendezésekkel, védelmi berendezések építése és a papok és a harcosok különálló csoportjainak eltartása.