Egy Márai-darab premierjét követően a Gundelben tartottak bankettet, Lola pedig egy régi családi receptet felújítva elkészíttette saját desszertjét. Gundel Károlynak annyira ízlett az édesség, hogy Márai palacsinta néven felvetette az étterem étlapjára. De a Márai házaspár emigrációját követően 1949-ben az államosított étteremben ez a név az étlapon sem szerepelhetett, így Gundel palacsintára kellett átnevezni. A palacsinta és a Gundel család hírneve azóta is töretlen. A Gundel étterem a mai napig várja vendégeit, így ha arra járunk és megkívánunk egy palacsintát, akkor ne habozzunk. A Gundel dinasztia története - Gundel Károly emlékére. De természetesen otthon is elkészíthetjük ezt a mennyei desszertet. Wampetich vendéglő (1907) A Gundel étterem napjainkban Amennyiben kedvet kaptál az eredeti recept elkészítéséhez és a kóstoláshoz, akkor a receptet nálunk megtalálod: Gundel Palacsinta forrás:,
Az éttermet és magát az épületet még 1988-ban 8 millió dollárért eladták, a család később a jó kapcsolat fenntartása érdekében hozzájárult a névhasználathoz. A Gundel család tagjai általában mindig sikeresen boldogultak a történelem folyamán, és ki itt, ki ott alkotott maradandót. Sokaknak nem egyértelmű például, hogy mind Gundel Katalin gyermekei voltak: Latinovits Zoltán, Frenreisz (művésznevén Bujtor) István és Frenreisz Károly… Tatár Attila
Időközben Marchal Abbáziába szerződött szállodaigazgatónak, és utóda Gundel lett a tátralomnici hotel igazgatói székében. A tátrai "kiruccanás" 1910-ig tartott, ekkor költöztek Budapestre, ahol Gundel még abban az évben bérbevette a városligeti Wampetics vendéglőt. A később világhírűvé vált "Gundel" már akkor is a mai formájában létezett, mert Wampetics Ferenc - aki 1889-ben vette át - a millenniumi ünnepségekre a kor híres építészével, Bauer Ervinnel átépítette és egy év szünet után 1894- őszén nyitotta meg újra. A belső átalakítások azonban sok pénzt emésztettek fel, de mire Gundel anyagilag rendbe jött, és rendesen beindult az étterem, kitört az első világháború. 1915-ben bevonult katonának és negyvenhárom hónapot töltött a fronton, 1918-ban századosként szerelt le. A városligeti vendéglő forgalma ebben az időben, főleg télen, elég gyenge volt, ezért kiegészítő vendéglőként 1920-ben kibérelte a Royal Szálloda éttermeit, amit hat évvel később az egyre magasabb bérleti díj miatt felmondott.
És még egy Gundel-libamáj az egykori étlapról Útkeresés A Kalla Kálmán-éra után kezdődött a Gundel útkereső korszaka. Ez idő alatt a megbízott séfek olyan irányokba is indultak, amelyek nem tükrözték a Gundel-féle vendéglátás hitvallását, és nem állták ki az idők az idők próbáját. A 2000-es években "újragondolt" magyar ételekkel, a fogásokat elemeire bontva, az úgynevezett molekuláris gasztronómiába hajló stílussal igyekezett az étterem megújulni. Kalla Kálmán után máig egy vezetésnek sem sikerült visszaemelnie a Gundel Éttermet az őt megillető helyre, és a magyar közönséggel való kapcsolatvesztés folyamata csak egyre fokozódott. Üdítő kivétel volt ez alól a Gundel a közelmúltig igen közkedvelt Sunday Brunch-a. Az élő zenével kísért, délutánba nyúló, svédasztalos vasárnapi villásreggelik alkalmával ismét nyüzsgéssel és magyar szóval telt meg az épület. A Gundel séfjei a rendszerváltás után napjainkig Kalla Kálmán 1992–2006 Lackó Ottó 2006-2007 Cseh János 2007–2008 Juhos József 2008–2010 Merczi Gábor 2010–2017 Litauszki Zsolt 2018–2020 Kalla Kálmán Litauszki Zsolt a Gundel 125 éves évfordulója alkalmából Gundel 2021 Ez év január végén tették nyilvánossá a hírt – melyet már városszerte rebesgettek –, miszerint hivatalosan is új üzemeltetés alá kerül a Gundel-ház.
Irinyi János (1817-1895) Irinyi 1817. május 17-én született Nagylétán (Bihar vm). Nagyváradon végezte középiskoláit, majd jogot tanult a Debreceni Kollégiumban. A bécsi Politechnikumban kémiai tanulmányokat folytatott. Tanárának, Meissnernek egy sikertelen kísérlete után arra az ötletre jutott, hogy a kálium-klorátot ólom-dioxiddal helyettesíti a foszforos gyújtó fejében: feltalálta a "zajongásmentes" biztonsági gyufát. Találmányát eladta Rómer István gyufagyárosnak. Késôbb mezôgazdaságtant hallgatott és Németországban elvégezte a hohenheimi Mezôgazdasági Fôiskolát.
Amikor pár éve nagyon sok adattal, és fotóval bővítettem a városi könyvtár szobrokról szóló oldalát (), akkor láttam a kapott listában, hogy kell lennie egy, két emberalakot ábrázoló domborműnek még valahol a kollégium falai között. Az Irinyi testvérekre emlékező kettős domborművet azonban mostanáig hiába kerestem. A Meszes Tóth Gyula által alkotott kettős portré a főhomlokzaton volt. Illetve, most a Györfi Sándor szobrász által készített Jubileumi dombormű van az Irinyiek helyett. Sz. Kürti Katalin így fogalmaz, 1977-ben megjelent könyvében: "... 1976-ban helyezték el Meszes Tóth Gyula kettős reliefjét. Irinyi Jánost, a gyufa feltalálóját és Irinyi József 1848-as képviselőt, hírlapírót szembenézetben ábrázolja a művész. A sok sárgarezet tartalmazó bronz színben erősen elüt a környező domborművektől, amelyekhez léptékben, de betűtípusban sem alkalmazkodott. " Ez a leírás egy ponton nagyon hibás. A műlaphoz mellékelt fotók 1974. április 12-én készültek. Rudas István volt a fotós, aki az akkori Dokumentációs Stúdiónak készítette a képeket.
Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis Projektek GSM-R távközlési hálózat kiépítés 2. ütem előkészítése Debrecen, Irinyi János utca, Dohányipari Technikum A lelőhely adatai a Miniszterelnökség központi közhiteles hatósági nyilvántartásából származnak. Névváltozatok Lelőhely adatok Lelőhely azonosítója 36759 Vezető régész, résztvevők, szakmai felelősök, intézmények Szakfeladatot végző intézmény Korszakok Kulcsszavak Dokumentáció Dokumentáció készítésének dátuma 1952. 2011. július 12. 2017. május 29. Dokumentációt készítő intézmény Dokumentáció készítője További lelőhely adatok Szakanyagok Szerző Cím Bibliográfia / Jelzet Kelte Jelleg Debrecen és környéke a népvándorlás és a honfofoglalás korában In: Debrecen története 1693-ig (Szerk: Szendrey István) 1. 69-98. Szakirodalom Kralovánszky Alán A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok régészeti kutatások 1944-1961 (Leletkataszter) DMÉ XLVII. (1962-64) 31-55. Fehér Géza Jelentés a Debrecen Irinyi úti leletmentésről 1952. MNM. Ré, Ltsz. : 954. Adattári dokumentáció Ásatási dokumentáció a Debrecen, Irinyi u. késő középkori leletmentésről 1952.