Lévai Anikó (Szolnok, 1963. augusztus 15. –) magyar jogász, vállalkozó, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító tagja, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete. Orbán Viktor felesége.
Orbán Viktor;Lévai Anikó;jómód;Juhász Péter;vagyonbevallás;Ferenczi Krisztina; 2016-04-22 07:03:00 Orbán Viktor vagyonának csak csekély része ismerhető meg a vagyonbevallásában feltüntetett adataiból vélekedett korábban Gyurcsány Ferenc. A DK elnöke azt is kifogásolta, hogy Lévai Anikó vagyonbevallása nem nyilvános, s így csak találgatni tudunk a first lady vagyonát illetően. Juhász Péter szerint hihetetlen, hogy a kormányfőnek nincs köze ahhoz, hogy környezete meggazdagodott. Orbán nem mostanában kezdte felhalmozni vagyonát, legalábbis Ferenczi Krisztina feljegyzései erről árulkodnak. Orbán Viktor környezete olyan szinten vagyonosodott az utóbbi években, hogy már-már hihetetlen, hogy ennek nincs köze ahhoz, hogy ő a kormányfő - mondta lapunknak Juhász Péter arra a felvetésre, hogy Orbán miből finanszírozza átlagon felüli életmódját, ha 2010 óta összesen csak bruttó 120 millió forintot vehetett fel kormányfőként. Itt vannak a magyar politikusok vagyonnyilatkozatai - Blikk. Az Együtt alelnöke szerint ahhoz, hogy a miniszterelnök tisztázhassa vagyoni helyzetét, nyilvánosságra kellene hoznia felesége, Lévai Anikó vagyonbevallását is: "keringenek pletykák, hogy mennyi földje és ingatlana van, de ezek csupán találgatások.
saját vagyona meghétszereződött (98-ról 666 millióra nőtt); a másik vállalkozás, a kizárólagosan birtokolt Gánt-Kő Kft. nyeresége ugyanekkor a tízszeresére emelkedett (16 millióról 167-re). Tehát Orbán a kormányzati hatalmat használta föl a családi vagyongyarapításra –, azt leglátványosabban a Tokaj hegyaljai szőlővállalkozás (Szárhegy Dűlő – Sárazsadány – Tokajhegyalja Kft. ) története igazolja, ahol a miniszterelnök és üzlettársai csak vissza nem térítendő állami szőlőtelepítési támogatásból mintegy 64, 5 millió Ft-ot nyertek el. A második miniszterelnökség nagy projektje a felcsúti focibirodalom felépítése – ugyancsak közvetett (adóból leírható adomány) vagy közvetlen állami pénzekből. Belföld: Az Orbán család esete a földprivatizációval - NOL.hu. A tulajdoni viszonyok átláthatatlanok, Orbán 50 évre ingyen használatba adott földjein épült föl számos objektum. De 50 év lejárata után, az övé az egész Stadion és az akadémia!!! Stróman-gyanús személyek Orbán körül. A miniszterelnök közvetlen környezetében legalább 3 olyan ember (család) van, akik mesés vagyongyarapodáson mentek keresztül az elmúlt években: Mészáros Lőrinc, a Flier-család és Garancsi István.
Lévai szerint mindig figyeltek arra, hogy különválasszák a családot és a politikát, ő maga pedig a politikai ügyekbe nem szól bele. Először került Mészáros-vagyon nyíltan az Orbán-családhoz, rögtön hatmilliárd forintnyi | G7 - Gazdasági sztorik érthetően. A vádak többek között:... A főváros VII. kerületének önkormányzata 2003-ban és 2004-ben értékesített tisztázatlan körülmények között nyolc Belső-Erzsébetvárosban található, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlant.... A "BKV-ügy" a 2009 nyarán kirobbant, a BKV túlzott végkielégítési, valamint a korábbi, a cég számára állítólagosan aránytalanul hátrányos szerződéskötések körüli botránysorozat, mely... Szász Károly PSZÁF elnök 2003 nyarán történt megveretése után kapott fokozott figyelmet a Pannonpast ügyében végzett PSZÁF vizsgálat. Ebből kiderült, hogy a K&H Equities jelentős szerepet játszott... "A PB-sztori valójában már az 1997-es betétesi roham előtt elkezdődött, amikor a megtakarítók egy része elveszítette bizalmát, és kiváltotta postabanki betétjét. Nyilván azt látták, amit nem... A Millenárishoz és beszállítóihoz az 1998-2002-es kormányciklus egyik emblematikus korrupciós ügye kötődik, az "országimázs-mutyi".
A kormányfő veje, a 32 éves Tiborcz István, aki hat éve vette feleségül Orbán Viktor legidősebb lányát, Ráhelt, korábban is vállalkozóként tevékenykedett, ám érdekeltségei a házassága után váltak kirobbanóan sikeressé, mára pedig az ország legvagyonosabbjai közé került. Ráadásul a papíron kimutatható vagyonán túl az üzleti életben a rejtőzködő típusok közé tartozik. Így előfordult, hogy csak igazgatósági tisztséget vállalt a piac által őhozzá kötött, ám papíron offshore-hátterű, illetve vele sűrűn üzletelő vállalkozók-ügyvédek nevén lévő társaságokban. Emellett – a hozzá közel állókhoz hasonlóan - aktívan adja-veszi az áttételesen vagy közvetlenül hozzá köthető üzletrészeket, ingatlanokat. Első komolyabb vállalkozásának az Elios számított, bár névvel csupán egy évig számított áttételes résztulajdonosnak. A cég 2010-2013 között az akkor Fidesz-közeli oligarchának számító Simicska-birodalomhoz tartozott, azóta pedig a leginkább Tiborcz-közeli vállalkozóként emlegetett Paár Attila – szintén közbeszerzés-kedvenc – West Hungária Bau-csoportjának része.
Vagyonát közel 36 milliárd forintra becsülik, kastélyokat is gyűjtött az esküvő óta. Ez már konkrétan Orbán vagyon. Ezzel már készítik elő Ráhel trónörökösi szerepét, ehhez kapcsolódik a Turisztikai Ügynökségben vállalt vezető szerepe is. Így már a "saját lábon álló" királylány is zsonglőrködhet a közpénzekkel. Gáspár, az egyetlen fiú gyermek Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem Orbán Gáspárt tartják számon utódként. Orbán Gáspár fiatal kora ellenére már számos szakmában kipróbálta magát. Fiatalkorában majdnem focista lett, aztán önkénteskedni ment Afrikába. Majd visszatért, hogy egyházat alapítson, ami egészen sikeres is volt a fiatalok körében. A Partizán szerint politikai célokra akarták használni, de nem működött úgy ahogy szerették volna. A Felház amilyen gyorsan létrejött, olyan gyorsan meg is szűnt, de az vitathatatlan, hogy Gáspárnak van szónoki képessége. Tavaly óta már a katonaság érdekli a fiút, gyorstalpalón el is végzett egy kurzust, pár napja pedig már tisztté is avatták.
Fontos, hogy az adóazonosító jelet fel kell tüntetni. Változik azonban a számlaszám! A július havi fizetési kötelezettséget augusztus 12-éig (és ezt követően) a NAV Egészségügyi szolgáltatási járulék beszedési számla megnevezésű, 10032000-06055826 számlaszámú, 408-as adónemkódú költségvetési számlára kell befizetni. A június havi járulékot július 12-éig még a 124-es adónemkódú (NAV Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla) 10032000-06056229 számú költségvetési számlára kell befizetni. Ha valaki rossz számlára fizet, az átvezetést a 2017 jelű, "Átvezetési és kiutalási kérelem az adószámlán mutatkozó túlfizetéshez nyomtatványon" kezdeményezheti. A NAV az új számlaszámon továbbra is automatikusan előírja az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a kötelezetteknek ezzel kapcsolatban teendőjük nincs. A NAV minden érintettet külön tájékoztató levélben értesít a változásokról, melyhez mellékelten megküldi a befizetéshez szükséges, új számlaszámot tartalmazó csekket is.
Hogyan változott 2020. július 1-jén az egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettségének bejelentése? 2020. július 1. óta a NAV automatikusan előírja az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettségét, és erről értesíti az érintett személyt. A járulékot a NAV az Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatszolgáltatása alapján írja elő. Ez azt jelenti, hogy a természetes személynek a fizetési kötelezettségét főszabály szerint már nem kell bejelentenie, arra csak kivételes esetekben van szükség. Mit tegyen, aki semmilyen jogcímen nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra és nem tudja fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Szociális rászorultság alapján a járási hivatal annak állapíthatja meg az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát - akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át, - aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.
Vigyázat, máshová kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot! - A fizetés nélküli szabadságon levőknek már nem segít a munkáltató - Az én pénzem Júliustól változott a számlaszám is, ahova utalni kell a járulékot: 10032000-06055826 lett. Ha a magánszemély nem fizeti a járulékot és a 2020. július 1-je után keletkezett hátraléka meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosát (jelenleg a 46 260 forintot), akkor nem vehet igénybe térítésmentesen egészségügyi szolgáltatást. Ebben az esetben a NEAK a társadalombiztosítási azonosító jelet (taj-szám) érvényteleníti, és legkorábban a tartozás megfizetése utáni naptól lesz újra érvényes a taj-szám. Vagyis júliustól már nincs lehetőség arra, hogy az elmaradt egészségbiztosítási szolgáltatási járulék utólagos befizetésével utólag rendezni lehessen a jogviszonyt, a betegnek mindenképpen ki kell fizetnie az ellátást. Az augusztus 20-tól hatályos EMMI-rendelet pedig már azt is egyértelműsíti, hogy a sürgősségi ellátást sem vehetik ingyenesen igénybe azok, akiknek hat havinál több július 1. utáni tartozásuk van.
Mi van azokkal, akik nem biztosítottak? Ha valaki nem biztosított - nem dolgozik, nem tanul, és más jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, annak egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, ha az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe akarja venni. Ez a rendszer is átalakult 2020. július 1-től. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020-ban havi 7. 710 Ft vagy napi 257 Ft, ez nem változik július 1-jétől sem. Ha nem teljes hónapra kell fizetni, akkor a 257 Ft-ot kell szorozni a napok számával. Azonban 2021-től már egy indexálási mechanizmussal határozzák majd meg a havi és napi összegeket, melynek eredményét a NAV honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-éig teszi közzé. Ha a magánszemély az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizeti, egészségügyi szolgáltatásokat vehet igénybe, amiről részletes tájékoztatást olvashat a NEAK honlapján. A fizetési kötelezettséget teljesíteni lehet átutalással, az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren (EFER-en) keresztül, POS, VPOS fizetéssel és készpénz-átutalási megbízással (csekkel).
Ezt a külföldi tartózkodást és az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okiratokkal kell bizonyítani. A törlésről, annak időszakáról és az érintett személy adatairól a hatóság soron kívül értesíteni fogja a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervet. A törlésből eredő túlfizetés csak akkor igényelhető vissza, ha még nem kötelezték az érintettet fizetésre, vagy ha mégis, akkor ezt már rendezte. Ha azonban az érintett ebben az időszakban igénybe vett egészségügyi szolgáltatást hazánkban, akkor köteles az egészségügyi szolgáltatás költségeit megtéríteni a szolgáltatótól beérkezett teljesítményjelentés alapján. Ez a tartozás szükség esetén adók módjára behajtható.