Szent István király római katolikus templom: a XIII. század elején román stílusban épült, kisméretű, egyhajós templom, melyet a XV. században toronnyal bővítettek, és átépítettek. A Dunakanyar gyöngyszemeként tartják számon ezt az eldugott kis kápolnát. Névadó szentje, fekvése, formai szépsége és nem utolsósorban régisége miatt a ritkán használt templom az 1700-as évektől nagy tiszteletben állott. A Szent István-templom szentélye pontosan kelet felé néz, azaz az épület jól keletelt, falai barnásvörös trachit kőből faragott kváderekből készültek, s eredetileg is vakolatlanok voltak. Figyelmet érdemel a szentély külső oldalán, a főpárkány alatt végigfutó 18 bajuszos emberfej, melyhez számos monda fűződik. A Szent István templom finom arányaival, festői megjelenésével, díszeivel a XIII. századi falusi templomaink gazdagabb, igényesebb példái közé tartozik, jelezve az építőközösség tehetősségét. -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Sankt Stephan römisch-katholische Kirche wurde im 13.
Az elnevezés nem véletlen: Nagybörzsöny (német nevén Deutschpilsen) bányásztelepülés volt, a hegység érceit termelték ki lakói. A vagyoni gyarapodása lehetővé tette, hogy valamikor a 15. század folyamán átalakítsák és kibővítsék templomukat, ekkor készült az oltártér délkeleti (csúcsíves, három karéjos), illetve déli (csúcsíves, mérműves) ablaka. Szent istván templom nagybörzsöny ii. Később további, különböző magasságban elhelyezkedő ablakokat vágtak a falba, illetve elkészült a sekrestye kisebb, nyugati helyisége és sekrestye északkeleti sarkánál álló terméskő támpillér. A templom nyugati bejáratának gótikus, pálcatagos kőkerete, a gótikus ablakok, a csillagboltozat eredeti festése, a szemöldökgyámos sekrestyeajtó mind a 15. századot idézik, miközben az újabb korok nyomai is érezhetők. Nyitvatartás hétfő, kedd: szünnap! szerda-vasárnap: 10:00 - 16:00 ebédszünet: 12:00 - 13:00 Árak: Belépőjegy: 200 Ft Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2022 januári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!
- Az erős patrónus védte az aranyat, ezüstöt, ólmot bányászó börzsönyieket és templomukat, s annak falai is védték, őrizték a híveket a középkor századain át. Pedig sokszor dúlták, rabolták, fosztogatták, de a templom állta az idők viszontagságait. Mivel sem jövedelme, sem felszerelése nem volt, 1779-ben le akarták bontani, ám a király és a püspök adománya megmentette Börzsöny ékességét. Akkorra márcsak temetőkápolnaként látta el feladatát, mert időközben, a német telepesek bejövetele után a település központja a völgyben a bányásztemplom körül alakult ki. Az Árpád-kori templomot öt-hatszáz éven át temető övezte. A sírok küllőalakban helyezkedtek el, mert minden halottat arccal a templom felé fordulva temettek el. A templomot az 1960-as években helyreállították, Erdei Ferenc, Ybl-díjas építész tervei alapján. Évente egyszer augusztus 20-án, államalapításunk ünnepén, a templom udvarán celebrálják a misét. A templomot többször keresték fel filmforgatás céljából is. Szent István-templom (Nagybörzsöny) | Miserend. Legutóbb 1990-ben fenyegette az összeomlás veszélye, mert a falak erős sülylyedése miatt repedés keletkezett az apszis keleti ablaka fölött, s a diadalív záróköve kiesett.
Question Question à propos de Hongrois Lorsque vous êtes en "désaccord" avec une réponse L'auteur n'en saura pas informé. Seul l'auteur de cette question saura qui est en désaccord avec cette réponse. Lire plus de commentaires A jösztököt felénk egyáltalán nem használják. Nekem elég tájszólásosan hangzik. Itt Szeged környékén a jöttök-et használjuk, néhány idősebb falumbéli pedig a gyüttök-öt. Anglais (USA) Hongrois Anglais (GB) Jöttök. Nekem a jösztök olyan fura.. En speciel hasznalom mindkettot, bar mifelenk a "gyottok" a gyakori/megszokott. :) A jösztök szabolcsban elég gyakori majdnem mindenki úgy mondja Budapesti vagyok, naná, hogy "jöttök". Jösztök vagy jöttök. De Szfvár felé élő rokonoknál mintha "jösztök" rémlene. Courant azt mondanám, hogy erdélyben is a jösztök a használatosabb. én nemrég az alusztok/alszotok helyességén gondolkpdtam el. ezekből melyik a 'jobb'? @kingii Alszik – az "alsz" a szótő, ilyen szempontból az "alszotok" a szabályosabb. Ha muszáj lenne választani, a szabályosabb alakot választanám.
Ez az ok. Ráadásul a mai helyesírás nagyjából már kialakult a 19. század közepére, amikor a hisz ige még nem lógott ki a sorból, a 19. század második felében írták le azt a jelenséget, hogy a higye ~ higgye, tegye ~ teggye igékben egyre többen ejtenek hosszú mássalhangzót. Az egyik szót érintő változás azóta végbement, a másikat érintő visszafordult. Furcsa helyesírási változás lett volna a higye írásmódot (egy nyúlás miatt) hidje formára cserélni. Post subject: Re: jöttök vs. December 12, Friday, 14:36 martonfi wrote: ezt a kétarcúságot próbálja tükrözni a helyesírás Én azt mondom, h tükrözzön a halál. Jó hogy nem kell a különböző eredetű szavakat különböző színnel írni... Post subject: Re: jöttök vs. December 12, Friday, 14:32 Quote: Hogy hangozhatna el egy 2. személyű alak narratív szövegrészben? Jer, kedves olvasó, elágazó ösvényeim kertjébe... Post subject: Re: jöttök vs. December 12, Friday, 11:42 wrote: Ez marha érdekes dolog. A történeti korpuszban [url =... &start=-25]hat találat[/url] van a szóalakra.
Persze a te megoldásod szebb Post subject: Posted: 2005. December 19, Monday, 23:51 Szinte biztosra vehető a jössz - jösztök analógia hatása, de hadd kockáztassak meg még egy lehetőséget, kiegészítő jelleggel. A szia -- sziasztok (vö. még: csá -- császtok) oppozícióban a -tok -ot megelőző -sz- történetileg inetimologikus járulékhangnak tűnik, amelynek az a célja, hogy valahogy kijavítsa a katasztrofális * sziatok (* csátok) alakot. Ugyanakkor célszerű a toldalék részeként elemezni, ez esetben viszont -tOk/-sztOk allomorfiáról kell beszélnünk, ahol a -sztOk változat csak mgh-ra végződő tő esetén lehetséges. Ez az allomorf persze messze nem produktív (vö. lő(t)tök, rítok, stb. ), de esetenként -- nemfelső nyelvállású mgh után -- megjelenhet, főleg ha"igésíteni" kell a tövet. A jösztök alak életképessége eszerint 3 tényező hatása: 1. a morfofonológiai jólformáltság (ebben nem jobb a jöttök -nél), 2. az E/2. jössz analógiája, 3. a magánhangzós tőváltozat megléte (vö. jö-het, jö-tt), ami lehetővé teszi a -sztOk allomorf kiválasztását.
A google keresés is ezt támasztja alá: 60-szor annyi jöttök van, mint jösztök; és ez utóbbi főleg a köznyelvi alakokat tartalmazó fórumokból van: jöttök: összesen: kb. 68 900 magyar nyelvű találat. jösztök: összesen: kb. 1 100 magyar nyelvű találat. A két szó szerepel a Budapesti Szociolingvisztikai Interjúban is mint sztenderd--szubsztenderd pár: A jelenség morfológiai szempontból is érdekes: a jön ige egyedi ragozású, sok tőváltozata van (jö-het, jön-ni, jöv-ő stb. ), de jelen idő kijelentő módú paradigmájában az azonos személyű alakok töve azonos: E, T/1. jöv-ök -- jöv-ünk E, T/3. jön -- jön-nek 2. személyben viszont csak a jösztök alakban áll fenn ez az azonosság: E, T/2. jösz[sz] -- jösz-tök (de: jö-ttök) Ez nekem felettébb furcsa, tud vki vmilyen nyelvben vmi hasonlóról? g_gella Post subject: jöttök vs. November 29, Tuesday, 8:20 Joined: 2005. November 28, Monday, 13:13 Posts: 1 Location: Bekescsaba Hello mindenkinek, meg tudna-e valaki mondani, melyik a helyes, illetve mi a kulonbseg a jöttök / jösztök kozott?
Author Message Post subject: Re: jöttök vs. jösztök Posted: 2011. September 10, Saturday, 21:32 Joined: 2007. January 10, Wednesday, 0:41 Posts: 1152 Location: Hódmezővásárhely leho wrote: Én azt gondoltam, hogy a jösztök borsodi sajátosság (tájnyelvi? ), én is sokat használom (használtam), de ezek szerint elterjedtebb, sőt elfogadott is, ha jól olvastam. Én sztem leírva még sosem láttam, de rendszeresen hallom (Dél-Alföld! ). _________________ "Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'! " Top Akitlosz Post subject: Re: Posted: 2011. September 10, Saturday, 18:27 Joined: 2010. June 5, Saturday, 5:11 Posts: 221 halmtomi wrote: szigetva wrote: Azért elég normális, hogy egy köszönésnek legyen többesszáma. Persze, csak az a különös, hogy miért pont ilyen a többesszáma. Vagyis hogy amikor valaki(k) nagyon régen többes számot akart(ak) adni a szervusz nak, mért pont a -tok hoz nyúltak, mi volt emögött az intuíció? Mért nem azt mondták, hogy szervuszok? Persze lehet, hogy az ilyen kérdésnek nincs sok értelme, vagy legalábbis nem lehet rá választ adni.
Persze valszeg pont azért optimális, mert vannak hasonló más szavak a nyelvben. kamperg Post subject: Posted: 2005. December 21, Wednesday, 7:50 Joined: 2004. November 18, Thursday, 22:27 Posts: 560 Location: St. Looney Up The Cream Bun And Jam Quote: Quote: A sziasztok sz-e vszleg a szervusztok/szevasztok-ból van, nem? l. még helósztok... Ez érdekes, de valamiért a helósztok írásképe helóztok -ként jelenik meg lelki szemeim előtt (bár kétlem, hogy valaha is valóban leírtam volna). Szóval az én kis kompetenciám itt egy helóz igét sejt a háttérben, amit egyébként magam sem értek, hogy hogy jön ide. A többi esetben semmi ezzel analóg nem történik különös fejemben. fejes Post subject: Posted: 2005. December 20, Tuesday, 21:20 Joined: 2004. November 11, Thursday, 23:20 Posts: 584 Location: Quote: A sziasztok sz-e vszleg a szervusztok/szevasztok-ból van, nem? l. még helósztok... Post subject: Posted: 2005. December 20, Tuesday, 0:56 A sziasztok sz -e vszleg a szervusztok/szevasztok -ból van, nem?