32 Vele együtt vittek két gonosztevőt is, hogy kivégezzék. 33 Amikor a Koponyahelynek nevezett helyhez értek, megfeszítették őt ott, és vele a gonosztevőket is, az egyiket jobbról, a másikat balról. 34 Jézus ekkor így szólt: »Atyám! Bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek. « A ruháit elosztották, és sorsot vetettek rájuk. 35 A nép bámészkodva állt ott, a főemberek pedig így gúnyolták őt: »Másokat megmentett, mentse meg most magát, ha ő a Krisztus, az Isten választottja! Nem tudják mit cselekszenek. « 36 A katonák is gúnyolták őt. Odamentek, ecettel kínálták, 37 és azt mondták: »Ha te vagy a zsidók királya, szabadítsd meg magadat! « 38 Felirat is volt fölötte: »Ez a zsidók királya. « 39 A megfeszített gonosztevők közül az egyik szidalmazta: »Nem a Krisztus vagy te? Szabadítsd hát meg magad, és minket is! « 40 De a másik megrótta ezekkel a szavakkal: »Nem félsz Istentől? Hiszen te is ugyanazt a büntetést szenveded! 41 Mi ugyan jogosan, mert tetteink méltó büntetését vesszük, de ez itt semmi rosszat sem cselekedett.
Se egy telefonbeszélgetés, se találkozás, csupán néhány e-mailváltás történt közöttük. Számomra ez felfoghatatlan és érthetetlen, mert Joe egyáltalán nem ezt érdemelte (és érezni lehetett, hogy Joe azért nem egészen így képzelte…). Nem tudják, mit cselekszenek - Cser Kiadó. Minden másképpen alakulhatott volna, ha Alina hozzáállása nem ennyire – ha nem is negatív, de – közömbös. Valtonen végig egyes szám harmadik személyt használ, de ami érdekesebbé teszi az olvasmányélményt, az az, hogy fejezetenként változó a nézőpont: hol Alina, hol pedig Joe szemszögéből láthatjuk a dolgokat. A kedvencem az volt, amikor ugyanazt az eseményt előbb például Alina felől megközelítve ismertem meg, és persze ezalatt már azon kattogott az agyam, vajon Joe hogyan látta mindezt, vajon mi az ő véleménye erről – és később, mikor megtudtam az ő álláspontját is, amikor az ő szemszögéből is az olvasó elé tárja az író ugyanazt az eseményt, mosolyogva tapasztaltam, hogy jó volt a tippem. Később, körülbelül a regény felénél, pedig belépett Samuel is harmadik "narrátorként", és így megtudhattuk cselekedeteinek mozgatórugóit, belepillanthattunk érzelmeibe, és világossá vált számunkra az is, mi volt az a mulasztás, ami miatt Samuel és Joe között szakadék tátongott.
Mármint azok, akik a pünkösdi ünnep tövében megemlékezést szerveztek az úzvölgyi katonatemetőben. Nagyon jól tudják. Akár politikai tőke is kovácsolható ezekből a hagymázas szeánszokból. Mi nem nagyon figyeltünk oda, mert volt egyéb bajunk is. Jött a somlyói búcsú, jött a trianoni diktátumra való megemlékezés, amelyet rá kellett építenünk a szentlélek eljövetelének ünnepére. Sikerült. Főleg annak köszönhetően, hogy pár éve június 4-e a Nemzeti Összetartozás Napja is. Száz év múltán vettük a kellő összmagyar bátorságot és kijelentettük, hogy a mesterséges szétszaggattatás dacára is együtt vagyunk, mert úgy érezzük, hogy az egymásra való hangolódás a helyes. Nem tudják, mit cselekszenek - Jussi Valtonen - könyváruház. És működik Trianon ellenszeleként az egy nemzet, az egy haza fogalma. A haza itt van bennünk. Velünk emelkedik a magasba. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az ismét megjelenő temetőfoglalók nem voltak annyian, mint a szolgálatos uszítók szerették volna. Viszont mindaz, ami ott elhangzott és vizuális szemétként szétáradt a média jóvoltából, fölöttébb elgondolkodtató.
A túrós részbe most került egy kis citromhéj és vanília aroma is, illetve kb. 30 perc sütés után nem kókuszolajjal, hanem EzCoat olajspray-vel fújtam le, és úgy sütöttem további 10-15 percet. Szerintem így még jobb lett, mint az első változat, és így a kalóriaértéke is kedvezőbb:) Ez a változat a legfinomabb szerintem:) Most már csak így fogom készíteni. ************** Tojássárgája nélkül is teszteltem: A tojásos részhez most 3 db M-es tojás fehérjét (90 g) használtam, 100 g vizet, és édesítőt. (Még annyi, hogy ennél a verziónál kicsit megszurkáltam a tetejét, miután ráöntöttem a tojásos részt. ) Szerintem így is nagyon finom lett, ha a három verzió közül ezt kóstoltam volna először, akkor is nagy kedvencem lenne ez a lusta túrós rétes, viszont így azt mondom, hogy nekem a 2. verzió a legfinomabb. De azért gondoltam megosztom ezt a változatot is, mert lehet, hogy valakinek jól jön, hogy tojássárgája nélkül is elkészíthető. A Facebook-on itt találsz meg: Az Instagramon pedig ITT tudsz követni (Ott viszont nem csak étel/életmód posztok vannak, szóval csak erős idegzetűeknek:))
Azt gondolom, hogy a mai világban már nem nagyon nyújtanak a fiatalok rétest, inkább megveszik készen, hiszen gyorsan elkészíthető finomságokat lehet réteslapokb..
Beleszórjuk a liszt felét (60 grammot), eloszlatjuk rajta az édesítővel, fűszerrel elkevert reszelt almát, majd a maradék lisztet rászórjuk (mindenhova jusson). A tojásokat kézi habverővel elkeverjük a vízzel és egyenletesen eloszlatjuk a tésztán. (Hú, ez így annyira bonyolultnak tűnik, pedig egyáltalán nem az… szóval öntsd rá úgy, hogy mindenhol befedje a tojásos "cucc" az almás részt: D) Előmelegített sütőben megsütjük. (180 fokon kb. 50-60 perc. Kb. 40 perc sütés után lekenjük egy leheletnyi kókuszolajjal vagy lefújjuk olajspray-vel. Szénhidrát és kalória: Az egész adag kb: 100 g ch és 720 kcal. 6 nagy szeletre vágva, 1 szelet: 16, 5 g ch és 120 kcal. A Facebook-on itt találsz meg: Az Instagramon pedig ITT tudsz követni (Ott viszont nem csak étel/életmód posztok vannak, szóval csak erős idegzetűeknek:)