Vele együtt kapott megosztott közgazdasági Nobel-díjat Harsányi János is, aki - többek között - a matematikai statisztika és a játékelmélet tudósa volt. A matematikusok nem maradnak azért elismerés nélkül. Itt és most két díjat említünk meg. Ezek közül az első a Wolf-díj. Az alapítási éve (1976) óta három magyar matematikus részesül ebben a kitűntetésben, Erdős Pál, Lax Péter és Lovász László. Grigorij Jakovlevics Perelman A Fields érmet is szokták a médiában a matematika Nobel díjaként emlegetni. Ezt a kitűntetést 2006 nyarán Grigorij Jakovlevics Perelman nak ítélték oda, aki igazolta Thurston geometrizációs sejtését. Matematikai nobel díj. Ennek következményeként bebizonyította a Poincare féle sejtést is, ami egyike a Világ hét legnagyobb matematikai problémájának, amelyeknek megoldóit egymillió dollár jutalom illeti meg. A Poincare sejtés a matematika egyik olyan ágának, a topológiának a tárgykörébe tartozik, aminek még az alapjainak oktatása sem szerepel a közoktatás tananyagában, így a bemutatására nincs módunk.
14:08 Hasznos számodra ez a válasz? 9/11 anonim válasza: Nem szükséges a #4 választ tovább ragozni. A mai matematikusok kedvelt poénja Mittag -Leffler. Jól hangzik, de nem kell komolyan venni. Nobel idején a matematikát nem tekintették akkora fontosságúnak, ahogy a közgazdaságtan is később került sorra. A Nobel díj Nobel értékítéletét hordozza. 15:12 Hasznos számodra ez a válasz? 10/11 Tom Benko válasza: Nobel Iparos volt, csak az alkalmazott tudomány érdekelte - ezt a végrendeletében is rögzíti. A matematikának direkt alkalmazása ritkán volt még abban az időben, éppen ezért nem tartotta szükségesnek díjazni. Fields-érmet kapott Marjana Viazovszka ukrán matematikus. Nem mellékesen minden Nobel-díj elég komoly matematikai ismereteket igényel (kivéve az irodalmat), tehát még egy ok, hogy ne emeljük ki külön. A többi csak adoma. 24. 00:27 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
Az ellenségeskedést bizonyítja – vélik egyesek –, hogy Nobel eredeti végrendeletében birtokai 5 százalékát Mittag-Lefflerrel közös egykori iskolájára, a stockholmi Högskolára kívánta hagyni, később azonban visszavonta ezt a döntését: a feltaláló valójában rengeteg változtatást hajtott végre a végrendeletén, és számos társaságtól vont el pénzeket, aminek oka pusztán annyi, hogy minél nagyobb összeget akart a Nobel-alapítványnak juttatni. Szakértők szintén kétségbe vonják a tényt, miszerint Mittag-Leffler lehetett volna az első matematikai Nobel-díjak egyik várományosa, hiszen ugyanabban a korban olyan lángelmék dolgoztak a számtan területén, mint a német David Hilbert és a francia Jules Henri Poincaré. A vélt rivalizálásnak pedig ellentmond a tény, hogy Nobel már akkor elhagyta Svédországot, amikor a nála 13 évvel fiatalabb Mittag-Leffler csupán diák volt, és évente csak egyetlen alkalommal, édesanyja születésnapján látogatott haza szülőföldjére, vagyis már az is kétséges, hogy a két tudós valaha találkozott volna egymással.
helyesen "Mittag-Leffler mindössze négy éves volt, amikor Nobel Párizsba ment, ahol azután szinte egész életében dolgozott. " 2020. 16:34 Hasznos számodra ez a válasz? 6/11 Wadmalac válasza: "Nincs (dokumentált) nyoma, hogy Mittag-Lefflerrel ellenszenveztek volna. " Nem csak ez ködös ott. Ezernyi forrás szerint Mittag-Leffler a Nobel bizottság tagjaként lobbizott Marie Curie Nobel-díjáért a férje díjazása mellett 1903-ban. Közben meg a Nobel bizottság akármikori tagjainak névsorában Mittag-Leffler nem szerepel. 23. 09:08 Hasznos számodra ez a válasz? 7/11 anonim válasza: [link] Ezek szerint Mittag-Leffler informálisan (vagyis nem bizottsági tagként, ami nem is lehetett, hanem a kapcsolatain keresztül) lobbizott. Ukrán kutatónőé a legrangosabb matematikai díj. Biztos le lehet tölteni a teljes cikket, nekem most elég az absztrakt. 14:00 Hasznos számodra ez a válasz? 8/11 Wadmalac válasza: Valóban, eszerint nem hivatalos külső tanácsadóként társult be. Szóval sok forrás kever összevissza. Azért gyanítom, hogy ha valóban lett volna kemény ellenérzés közte és Nobel közt, nem nagyon lett volna lehetősége bármi módon betársulni.
A Norvég Akadémia videója a hivatalos bejelentéséről itt, a Lovász Lászlóval és az Avi Wigdersonnal készített angol nyelvű interjú itt és itt látható. A 7, 5 millió norvég koronával (kb. 210 millió Ft) járó díj ünnepélyes átadásának idejéről később döntenek. Lásd még azt MTA híradását, a The New York Times cikkét.
Akkoriban már látta, milyen új lehetőségek várhatnak rá a matematika és a számítástudomány összekötésében, azt azonban talán még nem, hogy a tudománypolitikában milyen új szerepet fog vállalni. Több magyar Abel-díjas és több youtube-videó is szerepel... Mi is... a regularitási lemma? A "Mi is... Matematikai nobel díj 2020. " rovatban ezúttal a Szemerédi regularitási lemma különböző alakjaival ismerkedhet meg az olvasó. A cikk időzítése nem véletlen: Szemerédi Endre 2012-es Abel-díja után ismét örülhetünk, hiszen 2021 májusában Lovász László vette át ugyanezt a kitüntetést, a "matematikusok Nobel-díját". A regularitási lemma lehetőséget ad arra, hogy bemutassuk a két világhírű matematikus hatalmas és szerteágazó munkásságának egy-egy kis részletét.... Szemerédi Endre 80. születésnapjára Személyes visszaemlékezéseivel köszönti 80. születésnapján az Abel-díjas Szemerédi professzort Sárközy Gábor: – Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ezt a cikket megírhattam. Nem túlzás, hogy egész életemben ismertem Endrét és rengeteget köszönhetek neki.
Ezeket a kifliket a gyors vajas tésztából sütöm. Ez a tészta nem a megszokott omlóstészta állagú sütit eredményez, hanem a kiflik könnyebbek, porhanyósak és puhábbak. Tölteléknek tejjel forrázott cukros mák vagy dió, gesztenyemassza, kemény házi szilvalekvár alkalmas. Porhanyós kiflik 200g finomliszt+100g rétesliszt keverékéből elkészítjük a vajas tésztát. A recept itt található. Porhanyós kifli recept. A kiflik elkészítése: a tésztát nem kell hajtogatni (de persze nem tilos), lisztezett deszkán 2 mm vékonyra nyújtjuk, 8 cm átmérőjű köröket szaggatunk belőle pl. egy pohárral úgy, hogy a pohár szélét belenyomjuk egy tányérka lisztbe, és szaggatunk. A maradékot összegyúrjuk, szaggatjuk, egészen addig, míg a tészta tart. Ezután púpos kávéskanálnyi tölteléket helyezünk rá, és széjjelebb húzzuk, hogy a kör átmérőjén végig legyen belőle. Felcsavarjuk. Ha mindegyikkel kész vagyunk, tepsire helyezzük úgy, hogy előtte kicsit megkanyarítjuk, hogy kifliforma legyen. A körlap külső széle kifelé legyen, úgy görbítsük. A tepsit kikenni nem kell.
2. Legalább egy órára, folpackba csomagolva, hűtőbe tesszük. 3. Ezután szűk centi átmérőjű hengereket sodrunk belőle. Én egy maréknyi tésztát nyújtottam egyszerre lisztezett felületen, amiket hét-nyolc centis darabokra vágtam, a végeiket kifli alakúvá hajlítottam, és a két tenyeremmel élével szép csücskösre sodortam. Az a titka, hogy jobbára a széleit sodorjuk, a közepét pedig nemigen bántjuk. Ezután sütőpapírral bélelt gáztepsire tettem őket. 4. A sütési idő 180 fokos sütőben, alul-felül sütés programon mindössze nyolc-tíz perc. Mikor kiveszitek nyersnek tűnik, de nem az! Ne süssétek tovább, ne kapjon színt az alja, mert oda finom omlóssága és az intenzív íze 🙂 Egyedül a gesztenyésnek kellett hosszabb idő néhány perccel, de mikor a csücskök pici színt kapnak, akkor már jók! Az otthon ízei: Porhanyós kiflik gesztenyével töltve. Nem kell tovább sütni! 🙂 5. Ezután hagyjuk hűlni pár percig, majd szitáljuk meg alaposan porcukorral. Én a talpukat is belemártom a porcukorba a szórás előtt, biztos, ami biztos! 🙂 6. Napokig eláll, nem szikkad meg, nem szárad ki… Jó étvágyat!
Még szerencsésebb, ha előző este begyúrjuk a tésztát. Sütőpapírral kibélelünk 2-3 tepsit. A sütőt előmelegítjük 200 °C-ra (légkeveréssel 170 °C-ra). A tésztarudakat 1 cm-es szeletekre vágjuk, 5-6 cm-es rudacskákra sodorva kifliket formálunk belőlük, majd a tepsikre rakosgatjuk, és világossárgára sütjük (10-12 perc). Porhanyós kifli recept na. Ne barnuljon meg a tésztánk, mert kiszárad a sütemény! Amennyiben töltjük, lisztezett deszkán 2 mm vastagra nyújtjuk, 7 cm-es fánk- vagy pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk és megtöltjük (mákkal, dióval, gesztenyével vagy lekvárral). Félbehajtjuk, vigyázva, hogy a töltelék ki ne jöjjön, majd ujjunkkal összenyomkodjuk a tészta széleit, kifli formájúra, holdacskákat tekerjük. A világosbarnára sült kiflik felét azonnal-melegében beleforgatjuk a vaníliás porcukorba, lerázzuk róluk a fölösleget, és rácsra rakosgatva hagyjuk kihűlni.