A tárlat kurátora: Révész Emese, művészettörténész A kiállítás anyagát a Gross Arnold Galéria, és a Jászi Galéria gyűjteményéből állítottuk össze, kiegészítve magángyűjtők, az ibis Mercure Castle Hill, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből származó alkotásokkal. Az MTVA Archívum jóvoltából kiállítás keretében folyamatos vetítésre kerül Sós Mária 1978-as Játék- Film című portréfilmje Gross Arnoldról. Nyugati levéllábú poloska - Leptoglossus occidentalis Puzzle készítés győr H&m ingyenes szállítás Swanson termékek Bosch mosógép szárítógép Szegedi éva festő wikipédia Verdák szett »–› ÁrGép Ciszta a méhben Széphárom Közösségi Tér 1053 Budapest, Szép utca 1/B. 2019. 12. 07 - 2020. 31 A művészet kertje – GROSS ARNOLD 90 jubileumi kiállítás képek A művészet kertje – GROSS ARNOLD 90 jubileumi kiállítás információk Leírás Programok A GROSS ARNOLD GALÉRIA és a JÁSZI GALÉRIA szervezésében: A művészet kertje – GROSS ARNOLD 90 Jubileumi kiállítás, katalógus és monográfia bemutató "Az ember, tudjuk, csak egy porszem a világmindenségben, de ahogy a porszemen átvilágít a nap, megcsillan a napsugár, úgy az emberen is átfénylik az egész világmindenség. "
Révész Emese, Feledy Balázs, Gross András 8 479 forint 15% kedvezmény 9 975 helyett Szállítás: 2-6 munkanap Futárszolgálattal 1199 Ft 4999 Ft-ig 899 Ft 9999 Ft-ig 0 Ft 10. 000 Ft felett Pick Pack Pont 1099 Ft 799 Ft Líra üzletben ártól függetlenül "Az ember, tudjuk, csak egy porszem a világmindenségben, de ahogy a porszemen átvilágít a nap, megcsillan a napsugár, úgy az emberen is átfénylik az egész világmindenség. " - Gross Arnold Gross Arnold a modern magyar grafika egyik legelismertebb és legnépszerűbb alkotója. Rézkarcainak varázslatos mesevilága első pillantásra mindenkit magával ragad. A 90. jubileumi évfordulóra megjelenő, több, mint 300 színes képpel illusztrált kötet művészettörténeti tanulmánya elhelyezi művészetét saját kora modern törekvései között. A történeti elemzést egykorú dokumentumok, forrás szövegek, közeli jó barátainak visszaemlékezései és a hagyatékot ápoló fiának bevezetője teszik teljessé. Gross alkotói módszerére jellemző, hogy a valóságos látványt szürreális módon alakítja át, így az albumban megtalálhatóak naturalista tájképei, amelyeket fokozatosan benépesít egyedi fantázialényeivel, hogy lassanként álomszerű tündérkertekké alakítsa azokat.
A nyolcvanas évek közepétől újabb "szenvedélye" lett az ásványok gyűjtése, amelyek természet adta ragyogásukkal, színeikkel nagy hatással voltak rézkarcai színezésére. Gross Arnold: Művészetek kertje (Fotó/Forrás: Jászi Galéria) Élete során mintegy 150 rézkarcot, emellett számos reprodukciót, toll-, tus- és ceruzarajzot készített. Technikáját otthoni rézkarcgépén tökéletesítette, formákkal, színekkel kísérletezett. Nagyméretű kompozíciói közül a Művészek kertje a Hotel Duna Intercontinentalban, a Kertvárosi álom pedig a Buda Penta Hotelben található. Könyvei is nagy sikert arattak; az Adamis Annával közösen készített Versek és képeket, valamint az 1985-ben megjelent Gross Arnold emlékkönyve szinte pillanatok alatt elfogyott a boltokból. 2008-ban több mint száz művét bemutató albuma jelent meg saját kiadásában, amelyben képeivel a világról, a természetről, az emberekről, férfi és nő kapcsolatáról, utazásról vallott. Több egyéni kiállítása volt Magyarországon, de neve a külföldi közönség körében is ismerősen cseng, hiszen többször állított ki Rómában, Tokióban, Amszterdamban, Londonban, Los Angelesben, Hamburgban és Bécsben.
85 éves korában elhunyt Gross Arnold, Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikus, festőművész. 1929. november 25-én született Tordán, Romániában, családja a II. világháború vége felé költözött Nagyváradra, Gross innen szökött át 1947-ben Magyarországra. Érettségi nélkül felvették az Iparművészeti Főiskolára. 1949-ben a grafikai tanszék átkerült a Képzőművészeti Főiskolára, itt szerzett diplomát. A főiskolán Hincz Gyula, Kádár György, Konecsni György és Koffán Károly voltak mesterei, de erősen hatott rá Van Eyck, Kondor Béla és Szabó Vladimir művészete is. Festőnek készült, majd tanulmányozta Rembrandt és Dürer rézkarcait, maga is ilyeneket kezdett készíteni. Folyamatosan dolgozott a rézkarc műfaj teljes megújításán, hogy a korábbi egyhangú, fekete-fehér műveket a szivárvány színeiben pompázó, sodró lendületű, de mégis nyugalmat és harmóniát sugárzó alkotások váltsák fel. Művein egyetlen apró négyzetmilliméter sem maradhatott szabadon, minden helyet sajátos tündérvilágának városai és lakói, apró lényei, virágai, fái, csodanövényei népesítik be.
Góg és magóg fia vagyok én elemzés röviden Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én című művének | Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én… elemzés Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én... című versének elemzése A költemény egyik kulcsszava a hatszor ismétlődő "új", ez a szó azonban nem a nemzeti hagyományokat tagadja. A vers egész jelképrendszeréből kiderül ugyanis, hogy a költő a nemzeti múlt vállalása mellett érvel, s a jövő fejlődését összekapcsolja a múlttal. Ezek az ellentétek lendítik tovább a költeményt, s a belső feszültség a régi magyar történelemből vett szimbólum ok révén inkább elmélyül és kibontakozik. A "ti" tartalma a jelképrendszerben körvonalazódik: az énekes Vazult eltiporni akaró durva erőszakkal, az új dalokat elátkozó Pusztaszerrel, vagyis a jelen minden haladást gátló hatalmával azonosul. Ezzel a hatalommal száll szembe – még ha reménytelenül is – a lírai én elszántsága. – A 4. vsz. -ban a "de" ellentétes kötőszó után háromszor hangzik fel a "mégis", megszólal a lázadó eltökéltség, mely nem engedi eltiporni, elhallgattatni magát.
A magyar Messiások sorsa a meddő áldozat, a magyar sivatag halálra ítél minden megváltási szándékot. A szomorúság mélyén azonban fölfedezhető a konok mégis – morál: a bukások ellenére a magyar Messiások újra meg újra, ezerszer is vállalják a megváltást ígérő küldetésüket. A strófák végi ráütő rímek poétikailag húzzák alá ezt a meg nem hátráló bátorságot. Az új versek legelső költeményének önérzetes, profetikus hangjára rímel a kötet záródarabjának, az Új vizeken járok c. művészi öntudata. Önmagával szemben a legmagasabb igényt állítja fel. Élete nagyszerűségének és sorsszerűségének érzése szólal meg itt is, mint oly sok költeményben. Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én Verselemzés A vers 1906-ban jelent meg az Új versek c. kötetben, annak előhangjaként. A versnek nincs címe, az első sorral szoktuk megkülönböztetni. A "nagyvilágot" megjárt, Párizsból haza érkező s új szemléleti távlatokkal gazdagodott költő, lírai vallomása ez a vers. Írói szándékainak összegzése: - büszkeség - hivatástudat - hazaszeretet - magyarságtudat A vers ars poetica, melyben a költő saját magának jelöli ki a feladatokat: együtt kell képviselni és fejleszteni a magyarságot és a haladást, a korszerűséget és a nemzeti jelleget.
Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én… elemzés Ady Endre: Új vizeken járok (elemzés) – Oldal 2 a 4-ből – Jegyzetek Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én - lírai önszemlélet - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettsé Góg és Magóg fia vagyok én elemzés - Ezekre a kérdésekre kell válaszolnom, de ötletem sincs velük kapcsolatban: Góg és Magóg fia vagyok én... 1. Ki volt... Röviden Ady nemcsak szép versek írója kívánt lenni, hanem egy új élet hírnöke, új Messiás is, aki a magyarságot európai helyzetének kritikai önszemléletére akarta ráébreszteni. Úgy tört be a magyar életbe, olyan gőgös önérzettel, mint akinek eleve joga és kötelessége ítéletet mondani. Hangja csupa dacos ingerültség. Önmagát különbnek látta mindenkinél, mert benne – véleménye szerint – a "magyar faj" és a "művész" legjellemzőbb és legnemesebb vonásai egyesülnek. Büszkeséggel hirdette magáról: ő az igazi magyar, Góg és Magóg fia, ős Napkelet álmának megvalósítója. Önmítoszában ott élt a tragikus küldetéstudat, a mártírságot is vállaló elhivatottság, de azt is tudta magáról, hogy mint költő sem hasonlítható össze senki mással.
A bezárt, elátkozott, pusztulásra ítélt néphez való sorsszerű kötődést, a teljes azonosulást a magyarsággal, az ősi múlt vállalását. Mindeközben azonban a lírai ént kizárták a közösségből, ezért döngeti a kapukat, falakat. A "hiába" szó azt sugallja, hogy reménytelen a próbálkozása, nem engedik be, nem tud bejutni. S mégis megkérdem tőletek: Szabad-e sírni a Kárpátok alatt? A Kárpátok is a magyarságot jelképezi, de a bezártság jelentését is hordozza, hiszen a magyar népet úgy zárja körül a Kárpátok gyűrűje, ahogyan Góg és Magóg népét elzárták a világtól a Nagy Sándor által építtetett érckapuk és falak. Tehát a Kárpátok alatt sírni annyit tesz, hogy Ady a magyarság problémáit akarja elsírni, elpanaszolni. A régi dicsőségben való sütkérezés helyett rá akar mutatni a bajokra, tudatosítani akarja, hogy ha nem lesz megújulás, az végzetesnek bizonyul majd. A "sírás" tehát a bajok megnevezését jelenti. Az 1. strófa utolsó sorát több módon is értelmezték. Van olyan elemző, aki szerint ez egy tétova, félénk kérdő mondat, amellyel a költő mintegy engedélyt kér a sírásra "a Kárpátok alatt".
Halmozott állapothatározókban kifejezett, vállalt szenvedés és a kétely ellenére is diadalmasan, jövendölésszerűen szólal meg a remény: Az új szárnyakon szálló dal végül mégis győztes, új és magyar lesz. A költemény egyik kulcsszava a hatszor ismétlődő "új", ez a szó azonban nem a nemzeti hagyományokat tagadja. A vers egész jelképrendszeréből kiderül ugyanis, hogy a költő a nemzeti múlt vállalása mellett érvel, s a jövő fejlődését összekapcsolja a múlttal. Ez a kérdés, hogy szabad-e Dévénynél betörnie, ez is olyan kérdés tehát, ami valójában nem kérdés: Ady teljesen biztos benne, hogy szabad, sőt, muszáj. Egyáltalán nem bizonytalan, még kevésbé engedélyért folyamodó a hangja, inkább harcias. A kérdő forma tehát nem kételyt, hanem bizonyosságot takar. Szóval ő most kívül van, kívülről döngeti a kapukat, hogy bebocsássák, és akkor behozná a legújabb nyugati lírát hazánkba. A jelképek mögött a költőnek az a vágya lappang, hogy az új kultúrával népét mintegy kiszabadítsa, megváltsa. A bezártság ugyanis azt jelképezi, hogy a magyarság kulturálisan elmaradott, ezen akar segíteni Ady.
A kérdő mondatok tétova, engedélyt kérő félelmében egyelőre csak a hazatalálás, hazatérés nosztalgiája szólal meg, de belevegyül ebbe már valamiféle messiási küldetéstudat, a megváltásnak, a bezártság eltűnésének bizonytalan reménysége is. A középkori fordítók idővel a szkítákkal azonosították őket, ezért Anonymus úgy vélte, hogy ők a magyarok ősei. A 2. versszakban Verecke a magyarok bejövetelét idézi. Együtt szerepel az ősi magyarságtudat vállalása és az új dolgok bevezetésének felelőssége. Dévény a kapu az Alpok és a Kárpátok között, ahol a nyugati szelek akadálytalanul betörhetnek a Kárpát-medencébe. Ilyen határok, akadályok nélküli erőként jelenik meg Ady is újító szándékaival. A 3. versszakban Vazul szerepeltetése külön gondot jelentett az értelmezőknek: hogyan képviselheti a pogány lázadó az újat - érveltek -, mikor Szent István király ellen lázadt, akinek a magyarság fönnmaradását köszönheti? De Adyt nem a történelmi szerep érdekelte, hanem a XX. század eleji következményei. A Szent Istvánra hivatkozó állam és egyház rendíthetetlennek látszó, elnyomó hatalmával szemben önmagát is pogány - az ősi, romlatlan magyarságot képviselő - lázadónak érezte.