F. Mária # 2015. 02. 10. 19:29 Jónapot Kivánok! Nekem olyan próblémám van, hogy az élettársamnak 2014ben volt egy válása és abból a 13 éves kislányt a biroság közös megegyezésel az anyukanal a 16éves gyereket apánál helyezték őközben a kislány az apjahoz akart jönni és egy megállapodás során itt él most velükünk van egy közös 7 hónapos kisfiunk és sajnos a 16éves fiuval nagy próblémák vannak szeretném megkérdezni hogy ez a 16 éves kiskorú gyerek kihelyezhető e a családból gyámság alá lehet -e helyesztetni mivel az édesanyja egyeltalan nem tart rá igényt... Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel F. Mária Tordesillas 2014. 11. Gyámság alá helyezés folyamata. 07:08 Szerintem nem igazán szükséges a gyámrendelés, ártani mondjuk nem ártana. Nem kell lemondania a gyermekéről, erre senki sem kényszerítheti. Itt is családbafogadás lehetne egy megoldás. Ptk. 4:187. § [A családbafogadás] (1) A szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők vagy a szülői felügyeletet gyakorló szülő kérelmére - a különélő másik szülő meghallgatásával - a gyámhatóság hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje, feltéve, hogy a családbafogadás a gyermek érdekében áll.
Talán hiányos is. :-) Ki számít ön- és közveszélyesnek, hogyan határozza meg ezt egy gyámhatóság? Ezek alapján szimplán egy önző, beképzelt, szabályokat nem tisztelő emberről beszélünk. Ez nem fogyatékosság, egyszerűen nem nevelték meg anno. Sokat képzel, ez tény, viszont a szomszédoktól túlzás, hogy emiatt olyat ragasztatának rá, ami rágalom. Gyamsag ala helyezes. Nincs ennek semmi olyan baja, szimplán ilyen tapló. Lehet, hogy nehéz dolga lesz a gyámnak. Gyámság eléggé kényes kérdés! Azzal sokan visszaélnek, nem véletlen, hogy másképpen kellene megközelíteni a gyámság kérdését, azaz akkor sem kell felnőtt embert gyámság alá kell helyezni, amikor hozzátartozó(k) saját maga(uk) kényelmét nézik. Ha egy felnőtt ember, aki éppen történetesen fogyatékossággal él, nehezen vesznek tudomást arról, hogy minden fogyatékos személy segítséggel élnek, így van makro- és mikrotársadalomban. Több példát tudok arról, hogy hozzátartozók magukat úgy tudnak helyzetbe hozni, akár anyagilag, hogy fogyatékos személyt gyámság alá helyezik, így le tudnak nyúlni gondnokolt után jár pénzeket.
Nem is tud az apósom biciklizni és soha nem is volt bicaja. A másodikban meg az volt, hogy a felesége már terhes is volt az apósomtól, de kiverték a gyereket a hasából, de ő megnézte és az apósomra hasonlított. Az apósom abban az időben még nem is lakott itt, és a szóban forgó időpontban 10-11 éves lehetett. A bünözés már más kategória, a bünözőt nem kell gyámságba venni. Felette az (i)gazságszolgáltatás dönt. Kevés a valóban ön- és közveszélyes, mert a valóságban sok emberből csak néhány lóg ki a sorból. Gyámság alá helyezés – Jogi Fórum. Ez is más kategória. Itt arról van szó, hogy a kényelmetlenné vált személytől a családtag vagy ismerős szeretne szabadulni, csak mert nem tud olyat teljesíteni, mint amit elvárna a gondnokolandó személytől. Viszont házon kívül megállja a helyét, el tudja magát látni, dolgozik. Krónikus betegeskedő vagy fogyatékkal élő. Megteheti-e azt valaki, hogy gyámságba veteti egy kívülállóval, úgy, hogy erről a kényelmetlenné vált személy NE tudjon? Lehet-e az érintett személy felett és nélkül cselekedni?
Sajnálom azt aki beteg, de aki már közveszélyes azt el is különíteném. Lehet hogy nem tehet róla, de sajnos nem mindegyik ilyen ember nyugis. Ilyen alapon azt lehetne mondani, hogy az ún. "normálisak" valójában nem is azok..... Csak a "normálisak" vannak előnyben az érintettekkel szemben? Ó, azt elfelejtettem konkrétabban leírni- pedig szerettem volna- hogy közveszélyes nem csak beteg lehet, hanem bűnöző is. Tehát nem mindenki kerül egy helyre ilyen esetben. :D Bár ha kíváncsiak vagytok a személyes véleményemre, aki komolyan bánt másokat, azzal sincs minden rendben, hiába ''normális'' papíron. :-) Konkrétumot nem tudok írni, de ÉN AZT GONDOLOM, hogy olyan személyek, akik a saját vagy mások testi épségét veszélybe sodorják. Gyámság alá helyezés | www.jogomvan.hu. Gondolok itt pszichés betegekre, ami az enyhébb verziótól a legdurvábbig terjed. Talán ide sorolják az olyan embereket is, akik bár nem betegek, de olyan életmódot élnek, hogy másokban vagy magukban kárt tesznek. És persze nem egy alkalommal. Ez csak a saját megfogalmazásom, a saját gondolataim alapján.
A kérdésem az lenne, hogy a szülői ház ami Édesanyám és Édesapám közös tulajdonát képezi eladható-e abban az esetben, ha Édesanyám idősek otthonában fekszik nem ép elmével. Ha testvérem már kapott ajándékba egy kisebb házat akkor őt már nem illeti meg ennek a háznak a fele értéke? Cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt lévő eladó esetén az illetékes gyámhatóság jóváhagyása is szükséges az adásvételi szerződés érvényességéhez. Ha az ingatlan eladásra kerül a gondnokoltat illető vételárat a gyámügyi számlájára lesz átutalva. A szülők halála esetén – ha nincs végrendelkezés – a törvényes öröklés rendje szerint egyenlő arányban örökölnek a leszármazók. A hagyatéki eljárás során ettől eltérő egyezséget köthetnek például, hogy csak egyikőjük legyen örökös. GONDNOKSÁG ALÁ VÉTEL-HOGYAN TÖRTÉNIK? Demencia a gyakorlatban. Ez esetben olyan ajándékozás történik amely illetékmentes. Fontos tudni, hogy a közjegyzői díj mértéke ilyenkor magasabb mintha osztályos egyezséget kötnének. Osztályos egyezség az ha minden örökös kap valamit a hagyaték tárgyaiból, de nem egyenlő mértékben örökölnek.
3 éve 2021 februárban töltöm be a 40 év munkaviszony és ebben a hónapban tudok nyugdíjba menni tudomásom szerint. Kérdésem, hogy ez valóban így van-e? Én egy Kft-nél dolgozom 8 órás bejelentett munkaviszonyban. Mire eljön a nyugdíjba vonulás ideje itt 7 és fél éves munkaviszonyom lesz. Kérdésem jár-e felmentés és mennyi? Teljes cikk... Felmentési idő alatt létesíthetek-e új munkaviszonyt? 3 éve 40 éves közalkalmazotti munkaviszony -óvodapedagógus- után felmentési időmet töltöm. Létesíthetek-e munkaviszonyt alapapítványi óvodával -részmunkaidőben- anélkül, hogy elveszíteném a távolléti díjamat? Amennyiben igen, szükséges-e munkavállalási szándékomat jelezni jelenlegi munkáltatómnak -állami óvoda-? Teljes cikk...
Munkába állhatok-e felmentési idő alatt? 8 hónapja Az éves szabadságot csak és kizárólag a felmentési idő 8 hónapot megelőző időszakában lehet kivenni? A felmentési idő ledolgozandó 4 hónapjában erre az óvodapedagógusok esetében sincs lehetőség. Ha december 15-ével szeretnék nyugdíjba vonulni, viszont a felmentési időben szeptember 01-től nem állami fenntartású intézményben állnék munkába, milyen hátrányok érhetnek? Teljes cikk... Melyik évszámot kell figyelembe venni végkielégítésnél? 1 éve Pedagógus vagyok és mivel a munkáltatóm nem tudja számomra a kötelező óraszámot biztosítani elküld. A felmondási idő első hónapjában lesz 20 éves munkaviszonyom. Ebben az esetben 20 vagy 16 évre kell felmondási időt és a végkielégítést számolni? A felmondási idő alatt alapítványnál elhelyezkedhetek-e másodállásban úgy, hogy a járandóságaimat mellette megkapjam? Teljes cikk... Felmentési idő alatt vállalhatok-e alkalmi munkát? 2 éve 2020. 10. 30-án felmentésre kerültem a munkavégzés alól, viszont a munkaviszonyom 2020.
A rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettség alóli, fentiek szerinti mentesülés esetében – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a foglalkoztatott a távollét idejére távolléti díjra jogosult. Mondjak egy példát a státusztörvényben meghatározott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülésre? A foglalkoztatottat a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra távolléti díjra jogosult. A munkavégzés alól a foglalkoztatottat a kívánságának megfelelően – legfeljebb két részletben – kell mentesíteni. Indokolt esetben a munkáltatói jogkört gyakorló a teljes felmentési időre mentesítheti a foglalkoztatottat a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. Tehát a jó hír! A felmentés időtartama alatt a munkavégzés alól mentesített időszak szabadságra jogosító időnek minősül. Image by BedexpStock from Pixabay A szabadság megváltása felmentés esetén A szolgálati jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója az arányos szabadságot nem adta ki, az arányos szabadságot (ha a foglalkoztatottnak van fennmaradó szabadsága) meg kell váltani.
A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni. § (1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. (2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában g) a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)-l) pontban meghatározott tartam 2015. évi XLII. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról Hszt. 87. § (5) A felmentés időtartamának felére a hivatásos állomány tagját a szolgálati kötelezettség teljesítése alól mentesíteni kell. Indokolt esetben a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagját a teljes felmentési időre mentesítheti a szolgálati kötelezettség teljesítése alól. A jogszabályi rendelkezések a 2021. március 17-én hatályos állapotukban kerültek feltöltésre. Mindig ellenőrizze a kivonatban szereplő rendelkezések érvényességét! Vissza A felmentési időre járó szabadság számítása című bejegyzéshez!
A munkaügyekkel foglalkozó szakemberek azt a megoldást viszont nem javasolják a munkavállalóknak, hogy a régi munkahelyükön beteget jelentsenek a felmondási idő alatt, majd ezzel párhuzamosan az új munkahelyükön álljanak is munkába. Ebből ugyanis lehetnek viták, hiszen a régi munkáltató például kezdeményezheti a keresőképtelenség felülvizsgálatát, ha gyanúsnak találja az esetet. A munkavállalónak kötelező tehát a szabályok szerint a felmondási idejét letöltenie, ez alól a leggyakrabban akkor mentesülhet csak, ha erről megegyezett munkáltatójával. A felmondási idő kijátszása tehát nem ajánlott, és nem járható út. Ha a felmondási idejéből akár csak három napot nem tölt le az alkalmazott, akkor később a régi munkáltatója kártérítésként egy munkaügyi per során jogosan követelheti a három napra vonatkozó távolléti díj számára történő megfizetését. Az alkalmazott a legjobban akkor jár, ha minden vitára okot adó esetben kommunikál főnökeivel, és megpróbál megegyezésre jutni felmondásával kapcsolatban, ezáltal pedig korrekt feltételekkel távozhat régi munkahelyéről.