Dr. Béres József Széchenyi-díjas kutató egyike azon magyaroknak, akik felfedezésükkel és évtizedek kemény és sokáig el nem ismert munkájával kiemelkedőt és páratlant alkottak, egy igazi hungarikumot. 1920. február 7-én, 100 évvel ezelőtt született a szabolcsi Záhonyban dr. Béres József, a Béres Csepp megalkotója. Élete a szorgalom, a becsület, a hazaszeretet, a kitartás, a meg nem alkuvás, a segítőkészség egyik legszebb példája. A benne lakozó rendkívüli elhivatottság nemzeti példaképpé nemesítette alakját. Dr béres józsef iskola. Egy fűrésztelepen volt egyszerű munkás, majd Kecskeméten tanult kertészetet. 1941-ben bevonult, a frontszolgálatról 1945 júniusában sebesülten, bénult bal karral került haza. 1947-ben megnősült, egy lánya és egy fia született, ifjabb Béres József ma a Béres Gyógyszergyár elnöke. A háború miatt félbeszakadt gimnáziumi tanulmányait 1948-ban fejezte be. 1954-től laboratóriumot vezetett a kisvárdai Állami Mezőgazdasági Gépállomásnál, közben agármérnöki diplomát szerzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, 1968-ban doktorált.
10. 15 Terhesek jódhiány profilaxisa 2010. 14 Posztmenopauzális tesztoszteron terápia 2010. 08. 14 Tovább
1964-től huszonöt éven át a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársa volt. A burgonyaleromlás okait, a talaj tápanyagtartalmát vizsgálva ismerte fel a nyomelemek meghatározó szerepét a talajban, illetve áttételesen az emberi szervezetben. Kutatásai során rájött arra, hogy nagyon sok betegséget okoz az anyagcserezavar, amelyet a szervezet számára létfontosságú nyomelemek hiánya vált ki. Az általa készített csepp ezek pótlásával visszaállítja a szervezet biológiai rendjét és erősíti aktív, passzív immunitását. A Béres Csepp ma Magyarország vezető egészségvédő készítménye. A feltaláló 1972-ben alkotta meg a nyomelemeket és ásványi anyagokat komplex formában tartalmazó ma már legendás cseppjeit, amelyek az immunrendszer erősítését, a betegségek megelőzését, a betegség utáni felépülést szolgálják. Dr. Béres József története - Cultura.hu. Az akkor még kísérleti állapotban lévő szert először önmagán, majd agydaganatban szenvedő testvérén próbálta ki, aki csodálatos módon meggyógyult. A hír hamar elterjedt, nemsokára tömegesen fordultak hozzá rákbetegek, akik utolsó reményüket benne látták.
Nem kellett neki több, mint a bátorság, mert nem rendítette meg a politika, a szocialista hatalom, akik azon voltak, hogy megtörjék népszerűségét, hírnevét vagy megakadályozzák, hogy a készítménye gyarapodjon és terjedjen. Bátor volt, mert kiállt mindamellett, amit saját maga hozott létre, csak is azért, hogy másokon segítsen, mondhatjuk továbbá azt is, hogy alázatos, elszánt és tiszteletre méltó személy volt, akire egész Magyarország büszke lehet. Minél több helyről gyűjtöttem információt Dr. Béres József életéről és munkásságáról, annál jobban ékelődött be a szívembe ennek a fantasztikus tudósnak a személyisége. Dr béres józsef általános iskola. Nem könnyű kifejezni azt, hogy mennyire jó ember lehetett. Én ki tudom jelenteni, hogy egy igazi hős nevét vette fel kollégiumunk, és mindannyian büszkék lehetünk rá.
Vitéz Dr. Béres József (Záhony, 1920. február 7. – Budapest, 2006. március 26. ) Széchenyi-díjas kutató, a Béres Csepp megalkotója. Kezdetben gyári munkás Záhonyban a fűrésztelepen, majd 1938–1940 között kertészetet tanul a Duna–Tisza közi Mezőgazdasági Kamara Kertmunkásképző Iskolájában, Kecskeméten. 1941-ben bevonul katonának, közben középiskolai levelező tanulmányokat folytat a kassai II. Rákóczi Ferenc Premontrei Gimnáziumban. 1943-ban frontszolgálatra kerül, ezért a tanulmányok is félbemaradnak. 1945-ben kerül vissza a frontról, sérülések következtében bal karja és válla lebénult. Dr. Béres József, a magyar szuperhős - Kisvárdai SZC Kandó Kálmán Technikum és Dr. Béres József Kollégium. 1947-ig hadigondozott, jövedelmét kertészetből egészíti ki. 1947-ben megházasodik, Papp Katalin tanítónőt veszi el. 1948-ban a a nyíregyházi Kossuth Lajos Evangélikus Gimnáziumban 28 évesen leérettségizik. 1948–1950-ben szövetkezeti ügyvezető Záhonyban, majd építőipari munkás Nyírmadán. 1954–1963 között az Állami Mezőgazdasági Gépállomás kisvárdai laboratóriumát vezeti. Közben 1961–1965 között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karán egyetemi tanulmányokat végez, 1965-ben diplomázik agrármérnökként.
Dr. Béres József Egészségügyi Centrum: KÖZLEMÉNY A Dr. Béres József Egészségügyi Centrumban (4484 Ibrány, Nagyhalászi u. 1. ) a koronavírus pandémia miatt kialakult helyzet következtében 2020. március 24-től a járóbeteg szakellátás rendelési időiben ismételten változás történt. A változásokról folyamatosan tájékozódhat az intézmény honlapján: Kérjük kedves betegeink szíves megértését! MEDI-AMB Nonprofit Közhasznú Kft vezetősége Orvosi Ügyelet: Járóbeteg-szakellátó Központ Központi ügyelet Ibrány, Nagyhalászi u. 1. Telefon: 42-200-118 Rendelési idő: hétfőtől-péntekig 17. 00-07. 00 hétvégén ill. ünnepnapokon 0. 00-24. 00 VÉDŐNŐI SZOLGÁLAT 4484 Ibrány, Nagyhalászi u. Béres József (üzletember) – Wikipédia. 1. +3670-459-5382 Várandós tanácsadás: I. körzet: kedd, 08. 00-10. 00-ig II. körzet: kedd, 10. 00-12. 00-ig III. körzet: kedd, 12. 00-14. 00-ig Csecsemő tanácsadás: I. körzet: csütörtök, 08. körzet: csütörtök, 10. körzet: csütörtök, 12. 00-ig Házi Gyermekorvos: Dr. Makó Ilona 42/202-224 Védőnők: I. körzet: Tajdi Bencéné II. körzet: Pásztor Anett III.
Boldog Meszlényi Zoltán, püspök és vértanú (1892-1951) 1892. január 2-án született Hatvanban, sokgyermekes családban. Édesanyját korán elveszítette. Ez a tapasztalat arra indította, hogy a nyomorúságban élő, vagy árvaságra jutott gyerekekről és fiatalokról gondoskodjék. Kora ifjúságában ismerte fel Krisztus hívó szavát. Az esztergomi bencés gimnáziumban érettségizett, majd Rómában hallgatott teológiát. 1912-ben filozófiai doktorátust szerzett. Az I. Boldog Meszlényi Zoltán Templom. világháború alatt kitartóan tanult tovább, mert a papi hivatást nem pusztán hangulatból, szép életpályát keresve választotta, hanem engedelmességből Krisztus ellenállhatatlan hívó szava iránt. Szenvedélyesen kutatta Isten akaratát, és pontosan, lelkiismeretesen teljesítette minden kötelességét. Különösen állapotbeli kötelességeit diákként, papként, majd érseki titkárként, az egyházi bíróság munkatársaként. Ugyanilyen hűséggel tette meg mindazt, amire a rokoni szeretet vagy a rábízott szegények és kiszolgáltatottak iránti szeretet kötelezte.
Mindig úgy élt a papok emlékezetében, mint vértanú püspök. Élnek még köztünk azok a paptestvérek, akik jelen voltak - nagyon kevesen lehettek ott -, amikor 1966-ban a rabtemetőben exhumálták, azonosították és elhozták az esztergomi bazilika kriptájába. Azon a temetésen fehér volt a koporsó. Mártíriumának emléke mindig bennünk élt. Az utóbbi időben már lehetett beszélni, írni, hallani róla. A levéltári kutatások során kiderült, hogy rendkívül gazdag életművet hagyott hátra; nem csupán a vértanúhalált vállaló hősiessége, hanem egész lelki és szellemi gazdagsága ismertté vált. Ebben a folyamatban nagy bátorítás, hogy a Szentatya aláírta a dekrétumot. A II. Boldog meszlényi zoltán templom a md. világháború utáni egyházüldözések vértanúi közül Magyarországon ő az első, aki eljut az oltár magaslatára. Sok vértanúsági ügy van folyamatban, számos olyan szent pap, szerzetes és világi volt, aki méltó a tiszteletre, de az ő ügye olyan kristálytiszta volt, hogy az egyház őt iktatja a leghamarabb a boldogok sorába. Hosszú sornak áll az élén: Brenner János ügye ugyancsak Rómában van és olyanoké is, akik a szó szoros értelmében talán nem voltak vértanúk, de a szenvedés és a következetes tanúságtétel példáját adták az egyháznak.
Úgy élte mindennapjait, hogy sokszor az evilági dolgok mélyére látott, Isten és az örökkévalóság szempontjából tekintett az új és új problémákra. 1931-től kanonokként a főkáptalan tagja lett. 1937-ben szentelték püspökké. Püspöki szolgálatát elkötelezetten végezte, a második világháború utolsó napjaiban a szeminárium pincéjében papokat szentelt. 1948-ban Meszlényi lett az esztergomi egyházmegye vezetője. "Krisztus hű pásztoraként a hitet és az Egyházunk iránti hűséget nem tagadom soha! Isten engem úgy segéljen! Boldog meszlényi zoltán templom a 1. " - ezekkel a szavakkal zárta esküjét. Már 1946 szeptemberétől készültek róla ügynöki jelentések. Prédikációiban utalt arra, hogy az egyháznak szüksége van vértanúkra, mert a mártírok vére az a vetés, amelyből a keresztények tömegei sarjadnak. Tudatosította híveiben, hogy a vértanúk kora nem zárult le az első századokban. Nem ijedt meg a fenyegetésektől, legfontosabb feladatának a főpásztori feladatok áttekintését és folytatását tartotta. Meszlényi püspök szentbeszédeiben arra szólította fel a híveket, hogy legyenek hűségesek a bebörtönzött Mindszenty bíboroshoz.
Adatok Címe: 1119 Budapest, Etele út 3. A templomhoz urnatemető tartozik Templombúcsú: március 4. plébániabúcsú: április 23. Szentségimádás: április 23. és július 13. Történet 1919 őszétől a Hengermalom úti iskola tornatermében kezd misézni a környék híveinek Havlicsek Vince hitoktató. 1921-ben megalakul a Búzavirág Kisegítő Kápolna Egyesület. 1927-ben a Major u. 9. sz. alatt kultúrház létesül. 1930-ban megszervezik az egyházközséget. A lelkészség 1931-ben alakul meg a tabáni plébánia területéből. Az önállóságot és anyakönyvezési jogot azonban csak 1934-ben nyeri el. A szükségkápolna 1931-ben a Fehérvári út 88. épület üzlethelyiségébe költözik, ahol jelenleg is van. A kultúrház 1935-ben a lelkészlakásokkal együtt a Fehérvári út 84. szám alatt kap helyet. Boldog Meszlényi Zoltán emléknapja. 1935-ben a Jeruzsálem-telepen, a Galváni utcában az ottani hívek ellátására felépítik a Jeruzsálem kápolnát (176 m2). A nagy templom építésének tervét a háború meghiúsítja. 1940-ben nyeri el a lelkészség a plébániai rangot. 1950-ben a kultúrházat államosítják, az ott levő káplánlakások helyébe a Bölcső u.
Erdő Péter rövid szertartás keretében megszentelte a harangokat, majd mindhárom a helyére került. Musits Antal plébános korábban a Magyar Kurír nak elmondta, hogy a budapesti XI. kerülethez tartozó Szent Adalbert Plébánia területén már 1928-ban felvetődött az önálló templom igénye, ám a közösség mindeddig csak egy lakóházban kialakított kápolnában gyakorolhatta hitét. Újbuda képviselő-testülete 2001-ben kötött előszerződést a XI. kerület Etele út 3. szám alatt található telekre, amelyet az önkormányzat templomépítés és plébániaközpont kialakítása céljára szándékozott átadni a helyi egyházközségnek, a Budapest-Lágymányosi Szent Adalbert Plébániának. Megszentelték a Boldog Meszlényi Zoltán-templom harangjait – KÉPGALÉRIÁVAL | Magyar Kurír - katolikus hírportál. A kerületi szabályozási terv elkészülte után a testület a 2008. június 19-i rendes nyilvános ülésén harminchárom igen szavazattal, két ellenszavazattal és három tartózkodás mellett döntött a 2743 négyzetméteres telek kilencvenkilenc évre szóló térítésmentes használatba adásáról. Az Etele út–Peztvál József utca sarkán álló területen tavaly, Szent Adalbert ünnepén, április 23-án Erdő Péter bíboros helyezte el az épület alapkövét Hoffmann Tamás, Újbuda polgármesterének jelenlétében.