Növeld eladási esélyeidet! Emeld ki termékeidet a többi közül!
További információk a termék szállításával kapcsolatban: Személyesen átvehető Budapesten, a XIII. kerületben, a Lehel téri metró megállótól 2 percnyire, boltunkban. Nyitva tartás: minden hétköznapon 10-18 óráig. 8000. - feletti vásárlás esetén ingyenes a kiszállítás, amennyiben a küldemény súlya nem haladja meg az 5 kg-os súlyhatárt. Isaac newton a világ rendszeréről free. 5 kg feletti csomagokra NEM vonatkozik az ingyenes kiszállítási lehetőség. 5 kg feletti csomagok súlyát a mindenkor hatályos postadíjak alapján adjuk meg.
Keresés a leírásban is Főoldal A világ rendszeréről (12 db) Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: 3 Az eladó telefonon hívható 7 4 1 8 Ingyenes házhozszállítás 2 Nézd meg a lejárt, de elérhető terméket is. Ha találsz kedvedre valót, írj az eladónak, és kérd meg, hogy töltse fel újra. A Vaterán 13 lejárt aukció van, ami érdekelhet, a TeszVeszen pedig 2. Mi a véleményed a keresésed találatairól? Isaac newton a világ rendszeréről 2021. Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka LISTING_SAVE_SAVE_THIS_SETTINGS_NOW_NEW E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is: A világ rendszeréről (12 db)
Megszaporodott a szupergazdagok között is az atombunkerek, luxus földalatti villák építése iránti kereslet. Kozmikus mentőbárkák készülnek, földalatti, több tízezer ember befogadására képes óvóhelyek épülnek, megdöbbentő munkálatokról kerültek napvilágra részletes információk. Ha ez valóban így van, akkor két magyarázat lehet rá: Túlzó elővigyázatosság, vagy valóban tudnak valamiről, ami be fog következni…
A német külpolitika célja egy " világbirodalom " kiépítése volt, a német tervek azonban kemény falakba ütköztek az angol, francia és orosz politikai vezetés részéről, s egyre nyilvánvalóbb lett, hogy hódító célkitűzéseit Németország csak katonai összeütközés eredményeként valósíthatná meg. Az Osztrák-Magyar Monarchia ugyanakkor - német szövetségesével ellentétben - egyre súlyosabb belső válsággal küszködött: mind hevesebben törtek felszínre nemzetiségi ellentétei és sokasodtak külpolitikai nehézségei, főleg a sok év óta elhúzódó balkáni válság. Az első világháború kitörésének előzményei és közvetlen körülményei -. E terület a Monarchia terjeszekedésének első számú célpontja volt, ahol érdekei főleg az orosz érdekekkel ütköztek. 1914 júniusában a Monarchia kardcsörtető hadgyakorlatot rendezett Bosznia-Hercegovinában; június 28-án szerb nacionalista szervezetek - Gavrilo Princip - merényletet hajtottak végre Szarajevóban a trónörökös Ferenc Ferdinánd és felesége ellen. A német vezető körök a merénylet ürügyén egyre jobban sürgették a Monarchia még ingadozó köreit egy Szerbia elleni fellépésre.
Nagy-Britannia, hogy ezt megakadályozza, megszállta Kuvait területét. A XX. század elejére egyre világosabbnak tűnt, hogy a nagyhatalmi versengés kimenetelét a haderő nagysága és technikai színvonala fogja eldönteni. Mind nagyobb számban szerelték fel a hadseregeket nagy tűzerejű fegyverekkel. Megkezdődött a flottaépítési verseny is. Minden európai nagyhatalom gyors ütemben építette a csatahajókat, de a legnagyobb vetélkedés a németek és a britek között zajlott. És ha már vannak fegyverek, akkor akár össze is mérhetők a haderők… 1914-re a viharfelhők vészesen közeledtek Európa felé. Száray Miklós: Történelem III. középiskolák 11. évfolyam. Nemzetek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013. Az I. Világháború előzményei by Noémi Kállai. Martin Roberts: Európa története 1789–1914. Akadémiai Kiadó, Budapest 1992.
III. Boldog békeidők kora: 1870 és 1914 közt nincsenek nagyobb háborúk Európában. Megjelennek a szociális törvények (nyugdíj, TB), kiszélesedik a választójog. A pozitív hatások mellett: megerősödik a nacionalizmus – amikor egy-egy nemzet saját múltját, szerepét és hagyományait a legfőbb értéknek tekinti. IV. Az első világháború és előzményei 1870-1918 - Ernő Gondos - Google Könyvek. Szövetségek kialakulása: 1. ) Szövetségek: Az egyik oldalon 1882-ben létrejött a gyarmatszerzésekből kiszorulók összefogása a Hármasszövetség (Németország, Monarchia, Olaszország), a másik oldalon pedig 1904-benaz antant a régi gyarmatosítók szövetsége (Anglia, Franciaország, Oroszország) 2. ) A főbb feszültségforrások a két tábor közt: a) A világ újrafelosztásának problémája: a Föld gyarmataiért folyó versengés a régi is új gyarmatosítók közt. Éles konfliktus alakul ki a századfordulón Marokkó ügyében. b) Marokkói válság: Előbb 1904-ben, majd 1911-ben német hadohajók az elvben független Marokkói Szultánság partjainál. c) A Balkán kérdése: Egyik oldalon Oroszország és Szerbia, a másikon pedig Németország és a Monarchia próbált befolyást szerezni a török uralom alól felszabaduló Balkánon.
Az ipari forradalom hatásai: 1. )Óriási ipari fejlődés indult meg a századfordulón: megjelent az elektromosság, tömegesen jelentek meg az autók és a repülők. 2. )Az ipari forradalom találmányai megjelentek a hadiiparban: megszülettek az első csatahajók, tankok, géppuskák, harci repülők, tengeralattjárók, harcigáz, hírközlő berendezések 3. )Az ipari forradalom korszakát több kritika is érte, mert sokan a hagyományos értékek hanyatlását látták ebben az időszakban. A művészetekben megjelent a dekadencia (hanyatlás életérzése) II. Európa szerepe a világban: 1. )A világ szellemi, kulturális és gazdasági központja Európa volt a századfordulón 2. )A világ négyötödét (80%-át) Európa uralta, mivel a kontinens országai gyarmatosították a többi földrészt. 3. )A gyarmatosítás szempontjából az európai országok két csoportra oszlottak: a) Régi gyarmatosítók: Anglia, Franciaország, Oroszország b) Új gyarmatosítók és a gyarmatszerzésből kiszorulók: Németország, Olaszország, Monarchia. Mind a gyarmatosítás vesztesei voltak, mert kevesebb gyarmatot tudtak szerezni, mint amennyi gazdasági súlyuk alapján megérdemeltek volna.
A félsziget jelentős részét a törökök uralták, akiknek a nagyhatalmi státusza ugyan már a múlté volt, de még mindig kitartóan ragaszkodtak a Balkánhoz. Politikai konfliktusokat érlelt a térség etnikai sokszínűsége is. Éltek itt többek között szerbek, bosnyákok, montenegróiak, bolgárok, albánok, görögök. A körükben intenzíven kibontakozó nacionalizmus nemcsak a törökkel, hanem egymással szemben is éles ellentétet szított. A térségben továbbra is az Osztrák–Magyar Monarchia és Oroszország avatkozott be a legaktívabban a konfliktusokba. A századfordulótól az orosz politika Szerbia mögött sorakozott fel. A Monarchia pedig meg akarta akadályozni, hogy a szerbek kitolják a határaikat a tengerhez, ezért 1908-ban elfoglalta Bosznia-Hercegovinát. Bár az oroszok élesen tiltakoztak, részükről katonai beavatkozásra nem került sor. A balkáni nemzetek összefogását a XX. század elején csak a törökellenes fellépés célja teremthette meg. Ez az összefogás 1912-ben valósult meg, amikor Szerbia, Montenegró, Bulgária és Görögország szövetsége megindította a háborút a törökök ellen.