11625-16 Programozás és adatbázis-kezelés 12010-16 Nyílt forráskódú rendszerek kezelése 2008-16 Irodai szoftverek haladó szintű használata 12009-16 Informatikai szakmai orientáció
IRODAI INFORMATIKUS OKJ TANFOLYAM K. Zoltán 2020-08-20T15:45:43+01:00 IRODAI INFORMATIKUS (OKJ 52 481 02) – 29/2019 (VIII. 30. ) SZVK; Nyilvántartásba vételi száma: E-000515/2014/A039; 29/2019 (VIII. ) SZVK szerinti program FIGYELEM! Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározott szakmai tanfolyamok (OKJ-tanfolyamok) a jogszabályi változások miatt már csak 2020. december 31-ig vehetők igénybe. Az OKJ-képzések 2020. szeptemberben még elindulnak, igény esetén december 31-ig még indíthatók. A határidőig megkezdett vagy folyamatban levő OKJ-tanfolyamok résztvevői a törvény értelmében 2022. december 31-ig vizsgázhatnak le az OKJ-képesítés megszerzéséhez. Az OKTKER-NODUS Kiadó Kft. az új jogszabályok szerint továbbra is jogosult lesz tanfolyamok szervezésére és lebonyolítására. Az OKJ-képzések megszűnésével a jelenlegi képzések egy része továbbra is igénybe vehető lesz új formában, esetenként más elnevezéssel. OKJ síoktatói tanfolyam. Ezekről a honlapunkon folyamatosan tájékoztatást adunk. A képzés célja: Az OKJ szakképesítéshez tartozó szakmai és vizsgáztatási követelményeknek megfelelő szakmai szint elérése a szakképesítéssel betölthető munkaköröknek megfelelő elméleti és gyakorlati szakmai ismeretek és kompetenciák elsajátítása.
Megszervezi és lebonyolítja az áruforgalmi tevékenységet. Vállalkozást hoz létre / szűntet meg, gazdálkodást folytat. Marketing tevékenységet, piackutatást végez, felméri és elemzi a piaci környezetet. A nyereséges gazdálkodás érdekében hasznosítja a piackutatás eredményeit. E-kereskedelmi tevékenységet folytat.
Hogyan keletkezik az erdőtűz? Ausztráliában és az USA-ban az erdőtűz elsődlegesen a nagy szárazság miatt alakul ki és a nagy távolságok miatt hatalmas méreteket ölthet. A villámok kapcsán két főtípusról beszélhetünk: vannak az elővillámok, valamint a fővillámok. A felhőből induló elővillám általában többfelé ágazik, de csak egy ága jut el a földfelszínig, ahol aztán a talajtól felfelé a fővillám keletkezik. A nagyerejű fővillám azon a pályán indul fel, amin az elővillám becsatlakozott a talajba. A főfénylés 40 milliomod másodperc alatt alakul ki. Ez az elektromos főkisülés hatalmas erősségű árammal bír. Az esetek többségében az áramerőssége 20-30 ezer amper között van, de alkalomadtán elérheti a 300 ezret is. Hogy nagyságrendileg értsük ezeket a számadatokat: egy 100 wattos égő árama csupán 0, 5 amper. A villámcsapásokat azonban nemcsak keletkezésük, hanem polaritásuk alapján is megkülönböztetjük. Ez alapján beszélhetünk negatív és pozitív villámról. A negatív villám, ami kiemelkedő (fém)tárgyakat vesz célba, hosszú ideig tart, így nagy hőfoka miatt gyújtóhatással rendelkezik.
Mindenki emlékszik, milyen volt gyerekként eső után az égre nézni, és rácsodálkozni a magasan ívelő, megfoghatatlan, színes csíkos szalagra, a szivárványra. A jelenség még felnőtt fejjel is mosolyt csal az ember arcára: ebben a korban azonban már a keletkezését is sokkal izgalmasabb megismerni, mint amikor környezetismeret órán próbálták elmagyarázni. Hogyan keletkezik a szivárvány? A szivárvány különleges optikai jelenség, ami akár prizma segítségével is előidézhető, ha a napfény a megfigyelő mögül érkezik. A fényt a legtöbben fehérnek gondolnák, de valójában többféle színből tevődik össze. Ha az ember a kezébe vesz egy prizmát, és a napfénybe tartja, az azt alkotó színek különböző módon haladnak át rajta, és vöröstől az ibolyáig hét különböző árnyalatú sugárként lépnek ki belőle. Ha esik az eső, majd kisüt a nap, a sugarak az apró prizmákként viselkedő cseppekkel találkoznak, melyek ugyanilyen hatást érnek el: a megtörő fényt alkotó színek sorra kirajzolódnak az égbolton. Így keletkezik a szivárvány.
A villám sebessége igen nagy, 180 km/s. A mennydörgés oka A villámok felhevítik a levegőt, amely hirtelen kitágul és összeütközik a környező légtömegekkel s ez nagy robajjal jár. Miért nem villámlik és dörög egyszerre? Azért, mert a fény és a hang terjedési sebessége különböző. Ugyanazt a távolságot a fény sokkal gyorsabban teszi meg, ezért látjuk először a villámlást, s csak ezután halljuk a dörgést. A villámlás távolsága könnyen kiszámolható. Minden másodperc a villámlást követően addig, amíg meghalljuk az égzengést, hang sebessége miatt kb. 340 métert jelent. Az így kapott másodperceket osszuk el hárommal, így megközelítőleg megkapjuk, hogy hány kilométerre van tőlünk a vihar. Villámcsapás elleni védekezés Villámcsapás ellen nincs igazi védekezés, azonban a károkat és a sérüléseket előre tervezéssel és odafigyeléssel jelentősen csökkenteni lehet. Villámcsapás zivatar előtt is lehetséges, ezért vegyük komoly figyelmeztető jelnek a sötét és magas viharfelhőket vagy az erősödő szelet. A villámcsapások 10%-a azonban verőfényes, kék égbolt mellett következik be, a zivatarfelhőtől akár 15 km távolságra.
Többszintes épület esetén az adatátviteli és villamos hálózatok és antennák rendszerében könnyen indukálódhatnak hatalmas túlfeszültségek. Kapacitív csatolással: A villámhárító és a hozzá kapcsolódó vezetők, vezetékek mint egyik fegyverzet és a környezetben található fémtárgyak, más vezetékek mint másik fegyverzet közötti kapacitás ( szórt kapacitás) miatt a villámhárító potenciáljának megugrása a másik fegyverzet ellentétes irányú feltöltődéséhez vezet. Ez nagy áramerősségekkel és feszültségszintekkel járhat. Emberek a szabadban Szabadban végzett tevékenységünket az aktuális időjárásjelentés ismeretében tervezzük meg úgy, hogy villámlás esetén vissza tudjunk vonulni egy közeli épületbe vagy egy teljesen zárt, felül is fémmel borított gépjárműbe. A járművön belül is maradjunk távol a fémes részektől (pl. ne fogjuk a kormányt). Zivatar idején lehetőség szerint kerüljük a kiemelkedő tárgyak (oszlop, torony, fák, elektromos távvezeték), barlangbejáratok, nyitott térségek, illetve vízfelületek közelségét.
2005. július 25. 12:09 A villámok a felhőkben összegyűlő elektrostatikus töltések miatt keletkeznek. A felhők egyik része pozitív töltést szerez míg a másik negatívat. A folyamatot még nem egészen értik, de a felhő alja általában negatív töltésű lesz mi a teteje pozitív. Ha már annyi töltést szerzett, hogy a potenciálkülönbség a föld és a felhő, vagy felhő és felhő között túl nagy lesz, elektromos kisülés formájában átáramlanak az elektronok a pozitív töltésű hely felé. Ahogy a negatív töltések gyülekeznek a felhők aljában, úgy szorítják lefelé a földbol a negatívakat. Ezáltal a föld pozitív töltésu lesz. A negatív töltések eltaszítják maguktól a földben lévo szintén negatív töltéseket. Az ezután pozitívan maradt föld vonzza a felhok aljába gyult negatív ionokat. Amikor a negatív töltésu áramlat eléri a földet, akkor a pozitív töltéseket elkezdi taszítani a föld a negatívak hatására. Amikor a két ellentétes töltésu áramlat találkozik, egy nagy vezetoképességu csatornát nyitnak az elektronok számára, amelyek ezen keresztül leugrálnak a földre.