Ami még a jobbik eset, mivel sokszor az áruházukban a nagy pincészetek nyomott áron árulják a minőségi boraikat is - emelték ki. Címlapkép: Getty Images
– A Balatonboglári borvidéken a napokban mindenhol befejeződött a szüret. – Átlagosan 30 százalékkal kevesebb szőlő termett az idén mint tavaly. Légli Ottó megjegyezte: a Balatonboglári borvidéken 3300, a hat borvidéket összefogó Balaton borrégióban csaknem 10 ezer hektáron foglalkoznak szőlőtermesztéssel. Milliárdos segítség a bajban lévőknek A koronavírus-járvánnyal összefüggő gazdasági hatások különösen sújtották a szőlő- és borágazatot. A járvány miatt nehéz helyzetbe került borászatok még egy napig igényelhetnek támogatást abból a 1, 5 milliárdos alapból, amelyet a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának kezdeményezésére a kormány biztosított az Agrárminisztérium számára. Egy kérelmező legfeljebb harminc hektár terület után nyújthat be kérelmet, ugyanis az az elsődleges cél, hogy a nehéz helyzetbe került kis- és közepes méretű borászatokat támogassák. A hegybírótól kell igazolást kérni a tavalyi és idei szüreti jelentésről. Az Irsai Olivérrel már a hétvégén végeznek | Agrotrend.hu. – Akkor igényelhető a támogatás, ha a borok legalább húsz százalékát vendéglátó helyeken, szállodákban értékesítettük, ami nálunk jóval nagyobb arány, mintegy 80 százalék – mondta el Koltai Tamás borász.
– A Királyleányka esetében 40–50 százalék körüli a becsült kár. Mivel jól sikerült a növényvédelem, így fertőzések, betegségek nem sanyargatták a szőlőt. Ez fontos, mert ha egészséges, jó állapotú a szőlő, könnyebb begyűjteni. Ha minden jól megy, a hétvégére végzünk is az Irsaival. A borász a lapnak elárulta, hogy egy-két fajta kimagasló tételt is hozhat, de csak akkor, ha az időjárás kegyes lesz hozzájuk. Ha ugyanis az elkövetkező időszakban egy kéthetes eső elkapja az ültetvényeket, a teljes termés elrohadhat… Viszont, ha ilyen szép marad az idő, egy hét múlva a rizlingszilvánit is szedhetik, miközben a rákövetkező fajták egybeérhetnek. Így akár szeptember végére, október elejére befejeződhet a munka. /
Képzőnk nagy előnye és erőssége az hogy a kollégium gyakorló elemi osztályokkal és gyakorló óvódával rendelkezik, ahol szakképzett mintatanítók és mintaóvodapedagógusok irányítása alatt zajlik a pedagógiai gyakorlat. Szakiskola Turisztika és közélelmezés szakosztály – 3 éves szakiskolai osztály – Pincér szak A sikeres szakvizsgát követően pincér oklevelet szerezhetnek az osztály végzettjei. A szakmai gyakorlatot vendéglátóipari egységekben és a felújított tankonyhában végzik a diákok. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium rendkívüli erőssége a nagyon sok órán kívüli tevékenység, mely közösséggé formálja a diákokat, pedagógusokat, szülőyenek a reneszánsz táncegyüttes és zenekar, cserkészet, néptánccsoport, kórus, tudományos önképzőkör, színjátszókör. A kollégiumi lelkész tevékenysége, szolgálata az intézményben a kollégium felekezeti jellegét hivatott erősíteni. Jelenléte az intézményben nagyon áldásos. Az oktatói-nevelői tevékenységen túlmutat a kollégium szerepe a térségben. A megfelelő infrastrúktúrából adódóan nagy egyházi és világi rendezvények helyszíne.
ismertető Nagyenyed szászok által alapított város, az oklevelekben először 1299-ben tűnik föl a neve. Az 1300-as évektől lassan gyarapodó kisvárosra az 17. századtól nehéz idők jártak, ahogyan Erdélyre is. 1556-ig Nagyenyed a gyulafehérvári káptalan birtoka volt, ezután, a káptalan megszűnésével a fejedelmi kamarához került. 1600-ban Mihály vajda és Basta csapatai is felégették. Bethlen Gábor 1629-ben a hét évvel korábban alapított gyulafehérvári kollégiumnak adományozta a várost és a környékén fekvő hét falut. 1658-ban tatárok dúlták föl Gyulafehérvárt éppúgy, mint Nagyenyedet, a kollégium, melyet a heidelbergi utódául alapított Bethlen Gábor, szintén elpusztult. 1662-ben Apafi Mihály fejedelem ideiglenes jelleggel Nagyenyedre költöztette át a kollégiumot. A 14. században épült vártemplom falához kívülről illeszkedő épületben lelet otthont az oktatási intézmény, mely hamarosan további épületekkel gyarapodott a templommal szemben. A kollégium bővítése céljából építkezésbe is fogtak Nagyenyeden, ezért az 1682-es református zsinat véglegesítette a kollégium nagyenyedi elhelyezését.
Szélesség (lat): N 46° 18, 680' Hosszúság (lon): E 23° 43, 068' Védettség száma: AB-II-m-A-00171 Jelentőség: Egyetemes jelentőség: 3 Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5 Magyar történelmi jelentőség: 4 A település magyar neve: A település német neve: A település latin neve: Cím: Bethlen Gábor utca 1. sz., Nagyenyed, Fehér megye Egyéb adat: A Collegium Academicumot Bethlen Gábor alapította 1622-ben Gyulafehérváron, a fejedelmi székvárosban, a császári csapatok által ugyanebben az évben megszüntetett heidelbergi egyetem pótlására. Bethlen külföldi, illetve külföldön végzett erdélyi professzorokat alkalmazott, nyomdászt fogadott, elindította a kollégium építését és lerakta a könyvtár alapjait. Fenntartására számos birtokot is adományozott a kollégiumnak. Az épület azonban az 1658-as török-tatár támadás során elpusztult és Apafi Mihály fejedelem ideiglenesen Nagyenyedre költöztette. Rövid leírás: A kollégium a kapott épületek mellett a templommal szemben megvásárolt néhány házat és azok helyén az 1660-as években megépültek az első oktatási épületek.
A század második felében véglegesedett a kollégium nagyenyedi helyzete. A Rákóczi-szabadságharc idején azonban az új épület is súlyos károkat szenvedett, a császári csapatok felgyújtották a várost és vele együtt az épületek is szinte teljesen megsemmisültek. Ekkor épült 1720 és 1743 között, angol támogatással a Nagykollégium egy emeletes, belső udvaros tömbje. A század második felében épült fel a Kiskollégium vagy Bagolyvár. A két épület közül már csak ezen utóbbi áll, az előbbi 1849-ben megsemmisült a város feldúlásakor. A Kiskollégium téglalap alaprajzú épülete még ma is eredeti barokk mazárdtetővel fedett, a földszint és az emeleti folyosó boltozatos. 1827 és 1836 között épült a mai Kollégiumi épület déli szárnya egy nagy, impozáns terv első részeként. A tervek szerint az új épület körbevette volna a régi épületeket. Nyugati végén ma is láthatók az alapozás nyomai. A négy szárny közül azonban a délin kívül csak még egy készült el, 1883 és 1885 között a kolozsvári Szalay Ferenc építész tervei alapján, a keleti szárny.