Tudod hogy mi köze van a vállnak a derékfájáshoz? Megszámoltad már, naponta hányszor kell lehajolnod gyermekedhez és felemelned őt? Mit jelent a testednek ez a féloldalas terhelés, a gyakori görnyedt testtartás? Fürdetés, szoptatás, fektetés, altatás, hordozás, vagy csak egy gyors ölelés – rengeteg visszatérő helyzet és fizikai kihívás a mindennapokban, amik együtt rendszerint derékfájáshoz, nyakfájáshoz vezetnek. Szülés utáni tornade. Szülés utáni erősítő tornánk egy preventív gyógytorna, amellyel néhány hét alatt visszanyerheted erőnlétedet, helyes testtartásodat, és búcsút inthetsz a fájdalomnak! A gyógytorna és én Gáspár Anna vagyok, gyógytornász-fizioterapeuta, kismamatorna-oktató, három gyermek anyukája. Hosszú évek óta dolgozom kisgyermekes anyukákkal, akiknek többek között abban segítek, hogy a mindennapi fizikai igénybevétel (szoptatás, hordozás, ülőmunka) ne okozzon számukra mozgásszervi panaszokat. Nagy hangsúlyt fektetek a megelőzésre, prevencióra. Azonban ha már kialakultak a problémák, azokat is sikeresen tünetmentessé tehetjük a megfelelő izmok erősítésével.
Csak több, mint 15 év munka után sikerült megfogalmaznom, a tudat érdekel itt is, ebben a folyamatban is. Babamasszázs oktatóként is az anya és gyermeke közötti jelenlétből adódó figyelem körülményeinek megteremtése vezérel. Zen gyakorlóként is a tudatom kiüresítése, lecsupaszítása mozgat. Erre törekszem. Tanfolyamaink hozzásegítenek ahhoz, hogy saját igényeid figyelembe véve, testednek nem ártva építsd vissza mindazt, ami a várandósság és szülés nagyfokú igénybevételének köszönhetően meggyengült. Gondolatok rólam, tőlem – anyaságról, változásról, női létünkről Elég erős a gátizmod? Teszteld! Honnan tudhatod, hogy szülést követően a gáti terület regenerálódott? Amennyiben az itt szereplő 10 pontos listán mindent ki tudsz pipálni, akkor biztos lehetsz benne, hogy már visszaerősödött a gáti területed. Mi köze a légzésnek a szétnyílt hasizomhoz? Gondoltad volna, hogy a has regenerációja nagyban függ attól, hogy lélegzel, milyen légzésmintát hozol? Szülés utáni torna. A helyes légzés a belépő a sikeres regenerációhoz.
A városligeti pavilonokat elbontották, egyedül az egykori információs épület maradt fenn, abból nosztalgia bisztrót nyitottak, ami ma is Pántlika néven üzemel. Kádár János a BNV-n / Fotó: Fortepan Ungvári György Retro: így nevettük ki saját nyomorúságunkat Kádár idején Galéria Gagarin űrhajójának mását is kiállították / Fotó: Fortepan Péterffy István Góliát, a bálna végigjárta az országot / Fotó: Fortepan Horváth Lajos Fabulon, a bőre őre / Fotó: Fortepan Kádas Tibor A Hungexpón talált végleges otthonra a vásár / fotó: Ringier Archívum Budapesti Nemzetközi Vásár retro
A vásár nemzetközi jellege sajátos jellegű szervezést és propagandát igényelt. Több nyelvre fordították le a hirdetéseket, a plakátokat és reklámszövegeket. Mind a hazai, mind pedig a külföldi sajtóban folyamatosan tájékoztatták a közönséget a rendezvényről. A vásáron résztvevő nagyszámú külföldi kiállító és látogató elhelyezése is újfajta "logisztikát" igényelt. Nem véletlen, hogy a korabeli újságok reklámjai bel- és külföldi vasutakra szóló nagyarányú vízum-és utazási kedvezményekkel, illetve kedvezményes lakáselőjegyzésekkel (szállásfoglalás) csalogatták a nagyérdeműt. Ekkor került bevezetésre például a nemzetközi vásárigazolvány. Az egymást követő politikai események nyomott hagytak a vásárok történelmén, Trianon csakúgy, mint a második világháború… 1947-től került sor először évi két vásár megrendezésére, vagyis az Őszi és a Tavaszi Vásár ra. 1973-ban átmenetileg két helyen tartották a Budapesti Nemzetközi Vásár t, a Városligetben és Kőbányán, az Albertirsai úton. 1974 májusától aztán végleg áttelepítették a BNV összes kiállítási rendezvényét az Albertirsai útra.
Kiállítás - Budapesti Ipari Vásár Magyarország, Budapest, Budapest Budapest, 1958. május 29. Érdeklődök egy IKARUS 555 típusú autóbuszt néznek a Budapesti Ipari Vásáron. MTI Fotó: Fényes Tamás Az 1950-től szünetelő Budapesti Nemzetközi Vásár városligeti helyszínén a Fővárosi Tanács kezdeményezésére, a tanácsi vállalatok bevonásával 1955-ben indult el a Budapesti Helyiipari Vásár. 1957-ben a vásár fő feladata a komplett hazai ipar eredményeinek bemutatása volt, de kiállított Moszkva, Peking, Berlin, Varsó és Szófia helyiipara is. Ekkor már Budapesti Ipari Vásárnak hívták. 1959-ben a szocialista országok mellett a nyugati kiállítók is megjelentek a vásáron. 1962 őszén a Nemzetközi Vásárok Szövetsége visszaállította Magyarország 1925-ben megszerzett tagságát, a kiállítás 1963-tól ismét elnyerte a Budapesti Nemzetközi Vásár nevet. 1967-től a Hungexpo Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Iroda (1990 után Hungexpo Rt., majd Zrt. ) szervezi, 1974-től az Albertirsai úti Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban rendezik meg.
Itt láthatták a résztvevők a Szent Lukács kristály-forrás vízének három méter magas csatosüvegét reklám gyanánt. A Teenager partytól a Poptarisznyáig – Így hallgattunk zenét és magnóztunk Kádár alatt a kívánságműsorokkal Klasszikus fénykorát a vásár főleg a 60-as években élte, minden évre akadt valami hajmeresztő újítás: az 1966-os szemlének például egy működő atomreaktor volt a fő attrakciója. A Magyar Tudományos Akadémia pavilonjában állították ki a vajszínű, nagyjából két méter magas kockát, aminek belsejében "kicsiben" egy olyan sugárzási zóna termelt energiát, amilyen a paksi erőműben is létesült később. Épp azért hozták ki, mert abban az évben döntöttek az atomerőmű megépítéséről (amit végül 1987-ig építettek). A ZR4 névre keresztelt minierőművet a Központi Fizikai Kutató Intézet készítette kiállítási és kutatási célokra, majd amikor a vásár véget ért, visszavitték az intézetbe. Itt mutatták be Hilák Antal találmányát, az univerzális tüzelésű cserépkályhát a Találmányi Hivatal sátrában.
A nyolcvanas évek elejétől egyre több "nyugati" vagy hazai, de nyugatias dolog is megjelent a vásárokon, a színvonal egyre gyorsabban növekedett a bemutatott és árusított termékeknél. A rendszerváltás szele már érződött, főleg a többi "baráti" ország kínálatát tekintve. Kisebb csarnokok pavilonok sora épült a nagyok köré. A feeling: tömeg, értelmetlen katalógusgyűjtés (mint ma is, az Utazás kiállításon), zabálás. Kolbász, hurka, máj, lacipecsenye. A lepukkantabb, Kőbányai Közért V. által üzemeltetett büfékben szinte kizárólag főtt debreceni. És a felnőtteknek sör, a gyerekeknek Márka, ha volt akkor kóla. Visszatekintve elég puttó dolog volt ez az állva kajálás, népünnepély-jelleg. De volt valami hasonlóság ebben és a Balaton-feelingben. Sok-sok ember tolong, eszik, iszik. (Ez a SZOT-üdülős embertömeg, zsúfoltság, városias hangulat már a Balatonon sincs sohasem – valahogy mindig félig kihaltnak tűnik a régi időkhöz képest. ) Hangoshíradó: a területen felszerelt BEAG kültéri hangszórók ("uborkareszelők") ontották a reklámokat, a közleményeket és a zenét, visszahangozva a csarnokok homlokzatán.
Közvetlen és gyors összeköttetést teremtve ezáltal a Belvárossal. (Az utolsó évben, 1996-ban a 100-as viszonylatszámot viselte. ) Jelenleg az 1973-ban megindult, ritka követésű 10-es busz közlekedik ide az Örs vezér terétől. (Nagyobb rendezvények idején sűrűbben, szóló helyett csuklós járművekkel kiadva. Korábban a 100 -as számot viselte. ) Néha, a nagyobb események idején közvetlen különvonatokat is indítanak a Nyugati pályaudvarról az Albertirsai út páratlan oldalán lévő Kőbányai teherpályaudvarig. Távolabb található a Kőbánya felső vasútállomás.