Pavlopteri Peloponnészosz déli részén, a Földközi-tenger mélyén életre kel az ókori történelem. Pavlopteri a legrégebbi víz alatti város, amit valaha felfedeztek. Története a kutatók szerint egészen a bronzkorig nyúlik vissza, vagyis a vizsgálatok szerint már az időszámításunk előtti 3. évezredtől lakták ezt a települést. Szinte hihetetlen, hogy a homokos strandokról néhány lépésre a világ egyik legszebb víz alatti csodája található. Baia Az olasz víz alatti város az itáliai Atlantiszként is ismert. Az egykor virágzó fürdőváros feltehetően az aktív vulkáni tevékenységeknek esett áldozatul, és örökre elnyelte a tenger. A 2000 éves maradványok kifogástalan állapotban vannak, szobrokat, házakat és templomok romjait őrzi a hely. Forrás: Fodors Travel Nyitókép: Jeremy Shepherd / 500px/GettyImages Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:
4. Oroszlánváros, Kína A világ legszebb víz alatti városának tartják a kínai Shi Cheng-et, vagyis Oroszlánvárost, amit körülbelül 2200 évvel ezelőtt alapítottak. Méretei igen grandiózusak, 62 focipályányi területet fed le. Nem földrengés, vagy más természeti katasztrófa révén került a víz alá, hanem a kínai kormány egy hibás döntése miatt. Egy új vízi erőmű és gát építése közben elöntötték azt a területet, ahol Shi Cheng városa feküdt. Az 573 négyzetkilométeres területen korábban dombok álltak, a Qiandao tó azonban most több száz sziget otthona. A tó fenekén pedig ezek a csodálatos épületek láthatóak, amelyek több, mint 50 éve szinte érintetlenül fekszenek a mélyben. 5. Kleopátra palotája, Alexandria, Egyiptom Alexandria partjainál található a tenger alatt egy városrész, ami valószínűleg 1500 évvel ezelőtt süllyedt el egy földrengésnek köszönhetően. A régészek több, mint 20 éve kutatnak Alexandria partjainál, és számos műkincset: szfinxet, gránittömböket, és más kincseket hoztak fel a víz alól.
2019-ben ennek egy kevésbé vad változatát, a vízen lebegő város ötletét jelentette be Mark Collins Chen, Francia Polinézia egykori minisztere. A terület pár évtizeden belül víz alá kerül, tízezer embert pedig – az ENSZ jóváhagyásával – az Oceanix City 300 vízen lebegő, de lent a tengerfenékhez rögzített platformjain helyeznének el. A cikk az ajánló után folytatódik Mentes Anyu szakácskönyvek "A kevesebb több. A mentes jobb. " Nemes Dóra újságíró, a Mentes Anyu márka és közösség megálmodója, de mindenekelőtt kétgyerekes anyuka. Szakácskönyveiben kipróbált recepteket válogatott össze, amelyek az inzulinrezisztensek, cukorbetegek, vagy életmódváltók étrendjébe passzolnak. A könyvekbe most betekintést nyerhetsz. Amit az online lapozgatóban megtalálsz: Tartalomjegyzék Előszó Részlet Étrendem - Szarka Dorottya dietetikus kisokosából + 1 recept is! Mentes Anyu szakácskönyve 1+2 kedvező áron online rendelhető! hirdetés
Az úszó várost tervező Waterstudio építésziroda alapítója, Koen Olthuis szerint a vízen lebegő város új reményt adhat a Maldív-szigetek több mint félmillió lakosa számára. Létrehozása bebizonyíthatja, hogy létezik biztonságos és megfizethető megoldás nagy közösségek számára - fűzte hozzá. A 2000-es évek elején alapított Waterstudio az elmúlt két évtizedben több mint 300 úszó otthont, irodát, iskolát és egészségügyi központot tervezett világszerte. Hollandia élen jár ebben a kérdésben, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás megoldásaival foglalkozó Global Center on Adaptation (GCA) központja is egy úszó irodaépület Hollandiában, ahol úszó parkok és egy úszó tejgazdaság is található. A Maldív-szigeteki projekt keretében kevesebb mint öt év alatt tervezik felépíteni a 20 ezer lakosnak otthont adó várost. Bár más úszó városok is épülnek, köztük a dél-koreai Puszanban tervezett Oceanix City, vagy a Balti-tengerre tervezett úszó szigetek, egyik sem vetekedhet ezzel a léptékkel és gyorsasággal.
Amiből egyre kevesebb van, az az idő. Mert rohanunk: mindegy, hová – nehezen határozzuk el, hogy részt vegyünk még ebben vagy amabban. A főnökünk is egyre többet követel, lehet, hogy még kevesebb pénzért – neki is, nekünk is még többet kell teljesítenünk, hogy az a kevés is meglegyen. Mire szánjuk, mire használjuk el azt a kevés, még meglevő időt, azt a kis ránk száradt maradékot? Ez a legnagyobb, legjelentősebb kérdéssé nőtte ki magát mára. Mert nem mindegy, hogy azt a keveset hogy tékozoljuk el. Ebben érezzük, ebben a tékozlásban, hogy: ember maradtunk, ez a kis tékozlás még a miénk. És nincs nyomasztóbb, mint hogy egyre kevesebb tékozolni valónk maradt. (Nem a pénz kevés: mert az idő pénz. Több munkát, másodállást, házi feladatot, kiegészítő tevékenységet vállalunk. Időfaló aktakupacot, excel táblát, dokumentumot, javítást, kalkulációt, projekttervet. Fenn akarjuk tartani a korábbi látszatát: azt, hogy ugyanúgy megy, mint azelőtt. De az idő kiszalad a markunkból, ujjaink közül a tengerpart fövenyhomokja. )
Aranyszamár Színház - Szász Ilona: AZ ÁLLATOK NYELVÉN TUDÓ JUHÁSZ vásári bábjáték 2022. június 11. szombat 10:30 Margitszigeti Színház – Interaktív Meseszínpad A játék a jól ismert népmesei elemeket sűríti, vásári köntösben, helyzetkomikumokkal fűszerezve. A mű nagy kérdései: Mi lenne, ha értenénk az állatok nyelvét? Milyen bajt okozhat a túlzott kíváncsiság? Erről szól az Aranyszamár Színház tárgyanimációra és fantáziajátékra épülő új előadása. Játssza: Baranyai Anita és Érsek-Csanádi Gyöngyi Rendezte: Sramó Gábor Tervezte: Matyi Ágota Zene: Bogárdi Alíz Díszlet: Nagy-Kovács Géza
A juhász azt mondta, ő meghal, ha megmondja. Az asszony erre azt mondotta, hogy mindegy, ha meghal is, csak mondja meg. Erre a juhász koporsót csináltatott, és belefeküdt. Még annyit mondott, hogy hadd adjon utoljára a Bodrinak egy darab kenyeret. De a Bodrinak nem kellett, mert nagyon szomorú volt, sajnálta a gazdáját. Hanem ekkor bement egy hetyke kakas, és nagy kényesen ette a kenyér darabot. Azt mondta a Bodri neki: - Ó, te átkozott, gonosz állat, hogy esik jól a kenyér olyan kényelmesen, mikor a drága jó gazdánk most haldoklik? De a kakas azt mondta: - Te bolond! Te is olyan bolond vagy, mint a gazdád; nem tud egy asszonynak parancsolni. Ládd, énnekem húsz feleségem van, mégis tudok mindegyiknek parancsolni. Erre a juhász felugrott, jól megverte a feleségét, hogy többet nem kérdezte, honnan tudja az állatok nyelvét.
2012. április 14., szombat, Kiscimbora Hol volt, hol nem volt, még az Óperencián is túl, az üveghegyen innen volt, kidőlt, bedőlt kemencének egy csepp oldala se volt, teli volt kaláccsal, egy se volt benne. Hát hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy juhász. Ahogy a juhait őrizte az erdőben, meglátott messziről egy tüzet. Abban egy rettentő nagy kígyó sírt: Nagy Hilda, Sepsiszentgyörgy Görbe Dóra Gabriella, Oltszem – Segítsél ki, te szegény ember, jótét helyett jót várj; mert az én édesapám a kígyók királya, és megjutalmazza a te hűségedet. Hát kapta a juhász, levágott egy karót, s azzal kivette a kígyót a tűzből. A kígyó elmászott egy darabon. Felemeltek ott ketten egy nagy követ. A kő alatt lyuk volt, azon lementek a föld alá, a kígyók királyához. Kérdezte a kígyók királya: – Mit kívánsz, te szegény ember, amiért a fiam életét megmentetted a haláltól? Azt mondta a szegény ember, csak azt kívánja, hogy az állatok nyelvét értse. A kígyók királya megadta, de egy feltétellel: hogy azt senkinek se merje elmondani, mert akkor azonnal meghal.
A jámbor, ám éles eszű juhász, egy nap, birkaőrzés közben, egy ágak közé szorult kígyót talál. A kétségbeesett csúszómászó – aki a kígyók királya – megígéri, hogy teljesíti egy kívánságát, ha kiszabadítja. A jólelkű juhásznak megesik a szíve rajta, megmenti. S cserébe mi a kívánsága? Nem arany, nem drágakő… az állatok nyelvét szeretné érteni! Óhaja teljesül, ám meg kell ígérnie, hogy soha nem árulja el, honnan kapta a tudományát. Ha mégis megteszi, meghal! Mi sem egyszerűbb betartani az ígéretet… annak, akinek nincs egy kotnyeles felesége! S mivel a portájukon igen sok beszélő állat akad, szegény juhászunkra keserves napok várnak. Nos, mulatságos történetnek nézünk elébe! Az ismert, vidám népmese színpadi változatát láthatják a nézők, melyben a gyermekek végig a történet szereplői. Nem más feladat hárul rájuk, mint a juhász hőn szeretett bárányainak megformálása, akikkel Mátyás minden búját, baját megtanácskozza. A mulatságos történetet dalok teszik még szórakoztatóbbá, melyet a darab végén a "báránykák" el is táncolhatnak.
Volt egyszer egy juhász, annak meg egy nagyszájú feleségi. Szegény juhász mindég alig várta, hogy kihajthassa a birkákot, szabaduljon a nagyszájú feleségitő, aki minden szomszédjával csadart, veszekedett. Hát egyszer, ahogy járkált az erdőbe, mit lát az aljba: tüzet. - Haj, má odamenek, megnézem, mér ég ott az a tűz, nehogy leégjen az erdő. Mikor odament, látja, hogy egy hatalmas kígyó vergőgyik a tűzbe. A kampósbotjával gyorsan derékon kapta, kihajította a lángok közül. A kígyó erre megszólította: - Hallod-e, te szegény ember, de jót tetté velem! Jó tettedér jót várjá! Adok neked egy nagy szerencsét! - közben nyalogatta a sebeit. - Hát a szerencsébő keves is rám férne, de én még életembe se láttam ilyen kígyót, mint te vagy, aki így tud beszélnyi. - No, ide figyelj, megtanítolak az állatok nyelvin, a madarak hangján értenyi. Erre a farka hegyivel a fejire kommantott egyet-kettőt a juhásznak. - Ettő a pillanattó érted az állatok beszédjit, de hallod-e, ki ne mondd senkinek a tudományod, mer ha kimondod, csak aggyig élsz!
Szedték ügyesen, nehogy rájok setétedjen. Felrakták a szekérre, letakarták, oszt hajtottak hazafele. Mikor hazaértek, a feleségi: - Hol vótatok? Hogy énnekem nem szóltatok vóna! Hogy csak magatok mentek mindég! Odaugrott a szeker mellé. - Mit hoztatok? Kaparta a szekerbe a sok kincset. - Jaj, kit öltetek meg? Mit csináltatok, gyilkosok? Ott sipátolt, jajveszékelt. Csak csendesítette a szegény juhász. - Hallgass, asszony, senkit sem öltőnk meg! Csendbe legyél, asszony! - Akkor mondd ki, honnan van, mondd ki! - Majd kimondom, majd kimondom! Nem öltőnk meg senkit, hallgass má! Ne pöröljé örökké, te nagyszájú! De az csak mondta a magaét, ők meg nem hederítettek rá többet, belapátolták a sok kincset a komrába. Az ajtóra tettek egy nagy lakatot is. De az asszony éccaka is faggatta az urát: - Mondd ki, uram! Ha becsületes vagy, ha nem loptá, nem gyilkoltá, akkor kimondhatod. Honnan van? Ki adta? - Nem lehet megmondanyi, édes feleségem, nem mondhatom el, mer meghalok. - Ha meghalsz, meghalsz, csak mondd ki!