A világhírű Van Gogh Múzeum — sok más kulturális helyszínnel együtt — egy nap erejéig haj- és körömszalonként nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Az amszterdami kormány koronavírus elleni intézkedései miatt tették meg ezt a lépést, és remélik, hogy a jövőben igazságosabb és átláthatóbb rendeleteket hoznak majd, külön figyelmet szentelve a szellemi ágazatoknak. A holland hatóság a legutóbbi koronavírus elleni intézkedései során engedélyezte a fodrászatok, körömszalonok, de még a szexmunkával foglalkozó intézmények működését is, viszont a múzeumok, kávézók, színházak és bárok mai napig nem nyithatnak ki. A kulturális társaságokat és a tulajdonsokat felháborították ezek a rendeletek, így úgy reagáltak, ahogy művészekhez illik. Nem szerveztek erőszakos tűntetéseket, nem vonultak fel és fizikai erőfitoktatásra sem került sor, inkább kihasználták a rendeletek kiskapuit. Közel hetven kulturális intézmény fogott össze — köztük a Van Gogh Múzeum is — és egy teljes napig fodrász, körmös és egyéb szépészeti szolgáltatásokkal felfegyverkezve nyitották meg a múzeumok kapuit.
A múzeum (amely egyúttal Hendrik és Sientje Mesdag régi otthona) a Mesdag család gyűjteményét mutatja be, amelyben jórészt a francia barbizoni iskola és a holland hágai iskola festményei találhatók meg. A múzeum a Google Workspace Nonprofit Szervezeteknek segítségével teszi hatékonnyá az együttműködést a belső folyamatokban és más múzeumokkal egyaránt. A Google Meet szolgáltatást használják, ha a személyes találkozót körülményes megoldani, de egyeztetésre van szükség. Az együttműködés és a fájlok megosztása egyszerűbbé vált a Google Dokumentumok és a Google Drive használatával. Nincs többé szükség zárolt dokumentumokra vagy a Google Dokumentumok helyi verzióira. Mindenki egyszerre nézheti még és szerkesztheti ugyanazt a dokumentumot. A műtárgyak kezelésében a Van Gogh Múzeum pedig főleg a Google Drive-ra hagyatkozik. Az Ad Grants szolgáltatást nemcsak a Van Gogh Múzeum, hanem a Mesdag-gyűjtemény iránti érdeklődés felkeltésére is használják. Földrajzi célzású szöveges hirdetéseket hoztak létre, ami a Van Gogh Múzeum ismertsége mellett a jegyeladások növekedését is elősegítette.
A nagyobb csapat nagyobb együttműködési hatékonyságot kíván meg, ugyanakkor több erőforrást biztosít nagyobb lehetőségek elvállalására. Erre példa a Mesdag-gyűjtemény hírének terjesztése – ezt a múzeumot Hágában felügyeli a Van Gogh Múzeum. A Mesdag-gyűjtemény kevésbé ismert, mint a Van Gogh Múzeum, ezért még nincs megalapozott hírneve és kialakult követőtábora. Az ismertség és a látogatószám növelése érdekében a digitális részleg a Google eszközeihez fordult. Történet Az 1973-ban nyílt, amszterdami Van Gogh Múzeum a lehető legtöbb ember számára megpróbálja hozzáférhetővé tenni Vincent van Gogh életútját és munkásságát, valamint korának művészetét, hogy gazdagítsa tudásukat, és inspirálja őket. Itt található a világ legnagyobb gyűjteménye Van Gogh festményeiből és rajzaiból. A múzeumnak 2016-ban 2, 1 millió látogatója volt, ezzel a második leglátogatottabb múzeumnak számított Hollandiában. A Hágában található Mesdag-gyűjtemény, amelyet Hendrik Willem Mesdag és felesége, Sientje Mesdag alapított, mára a Van Gogh Múzeum irányítása alá került.
A bezárás előtt azonban épp holland művészeknek szentelt időszaki kiállítást rendeztek A lélek tükre címmel az amszterdami Rijksmuseummal együttműködésben. A hollandiai múzeumok március 12. óta tartanak zárva a koronavírus miatt. (MTI) Kiemelt kép: Youtube / Franklyn Duval
Nem sok olyan rémisztő mese van, mint a Hamelni patkányfogó legendája, melynek valóságos alapja van, bár természetesen csak egy letelepedési, vándorlási hullám költődött tovább, kiszínezve. A legenda úgy tartja, hogy a 13. században Hamelnben hemzsegni kezdtek a patkányok, a város vezetése pedig semmit sem tudott kezdeni a kártevőkkel, mígnem egy idegen érkezett a városkába, és felajánlotta segítségét. A patkányfogó furulyája hangjával a város mellett folyóhoz csalta a rágcsálókat, ahol az állatok a vízbe fúltak. Az idegen jól végezte dolgát, de fizetségét nem kapta meg a városiaktól, így hát bosszút esküdött. Egyik éjszaka ismét furulyáját hívta segítségül, de ezúttal Hameln gyermekeit csábította magával, akiket az eset után soha többé nem találtak meg. Egyes változatok szerint a patkányfogó mind egy szálig meggyilkolta őket. Gyerekkori egyik kedvenc rémmesém a történet, és már Pascal Laguier A magas ember című filmje kapcsán foglalkoztam vele az oldalon, és azóta is reménykedek, hogy majd forgatnak egy horrort a történetből.
Bűvös erejű sípjával a Weser folyóba csalogatta az állatokat, ezzel teljesítette a feladatot, de a bérét megtagadták tőle. 1284. június 26-án vadász képében tért vissza, és újra megfújta sípját, de most a gyerekeket csalogatta magával. A Koppel-hegybe vezette őket, ahonnan többé nem kerültek elő. 130 gyerek tűnt el. A különböző változatok eltérnek abban, hogy elkésett-e és visszatért-e néhány gyerek. Cseh kutatók ennek alapján valószínűsítik, hogy a rejtélyes furulyás a valóságban egy olyan személy volt, aki a püspök megbízásából telepeseket toborzott. Így a legenda szerinti 130 hamelni fiatal Dél-Morvaországba kerülhetett. Ezektől a telepesektől kapta nevét Hamlíkov, vagyis Kis Hameln. A kutatások eredményéről értesítették Hameln városát, amelynek legfőbb turistacsalogatója éppen ez a legenda. "Mi is ráakadtunk olyan történelmi forrásra, amely szerint az eltűnt fiatalok éppen Morvaországban mentek. Számunkra azonban újdonság, hogy erre ott bizonyítékot is találtak, és hogy a legenda Morvaországban is él" - nyilatkozta a lapnak Harald Wagner, a hamelni kulturális központ igazgatója.
A hamelni patkányfogó Szerző Johann Wolfgang von Goethe Jacob Grimm Achim von Arnim Eredeti cím Rattenfänger von Hameln Nyelv német Műfaj népmese A Wikimédia Commons tartalmaz A hamelni patkányfogó témájú médiaállományokat. A hamelni patkányfogó szobra Hamelnben A Hamelni patkányfogó ( németül: Der Rattenfänger von Hameln) német legenda, mely Hameln városához kapcsolódik. Több változatban is ismert. A legenda [ szerkesztés] Az egyes változatok egyetértenek abban, hogy 1284 júniusában a patkányoktól hemzsegő Hameln városába egy köpönyeges idegen érkezett, aki egy bizonyos összegért elvállalta, hogy megszabadítja a várost a patkányoktól. Bűvös erejű sípjával a Weser folyóba csalogatta az állatokat, ezzel teljesítette a feladatot, de a bérét megtagadták tőle. 1284. június 26-án vadász képében tért vissza, és újra megfújta sípját, de most a gyerekeket csalogatta magával. A Koppel-hegybe vezette őket, ahonnan többé nem kerültek elő. 130 gyerek tűnt el. A különböző változatok eltérnek abban, hogy elkésett-e és visszatért-e néhány gyerek.
Nem sok olyan rémisztő mese van, mint a Hamelni patkányfogó legendája, melynek valóságos alapja van, bár természetesen csak egy letelepedési, vándorlási hullám költődött tovább, kiszínezve. században, Hamelnben hemzsegni kezdtek a patkányok, a város vezetése pedig semmit sem tudott kezdeni a kártevőkkel, mígnem egy idegen érkezett a városkába, és felajánlotta segítségét. Az idegen, jól végezte dolgát, de fizetségét nem kapta meg a városiaktól, így hát bosszút esküdött. Gyerekkori egyik kedvenc rémmesém a történet, és már Pascal Laguier A magas ember című filmje kapcsán foglalkoztam vele az oldalon, és azóta is reménykedek, hogy majd forgatnak egy horrort a történetből. Bár nem új keletű, sőt egy remake, kívánságom szinte teljesült, mikor ráleltem a 2003-as Willardra, ami egyértelműen merített a legendából, a kivitelezésnek köszönhetően pedig egy rendkívül jó film láthattam. Willard (Crispin Glover – Péntek 13. 4. ) jóindulatú, de magának való, szociopata férfi, aki zsarnok, de már szinte magatehetetlen anyjávla él együtt és munkahelyén is csak a folyamatos megaláztatást kapja.
ParaCrawl Corpus A legnépszerűbb lekérdezések listája: 1K, ~2K, ~3K, ~4K, ~5K, ~5-10K, ~10-20K, ~20-50K, ~50-100K, ~100k-200K, ~200-500K, ~1M