A Szolgálat 2017. július 1-én jött létre a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, valamint a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet egyesítésével az 1009/2017. (I. 11. ) Kormányhatározat valamint a 161/2017. (VI. 28. ) Kormányrendelet alapján. Az MBFSZ önálló feladattal és hatáskörrel rendelkező központi hivatal, amely a Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Veszprém Megyei Kormányhivatallal (a Bányafelügyeleti Főosztállyal, valamint a Hatósági Főosztályok Bányászati Osztályaival) együtt látja el az állam bányászati és földtani feladatait. Az MBFSZ irányítását az innovációs és technológiai miniszter felügyeli. Az MBFSZ a bányászati szakigazgatás és a geológiai – geofizikai szolgálatok tradícióira támaszkodó, a 21. század igényeinek megfelelő tudással, képességekkel és működéssel rendelkező, a társadalom és az Állam számára ügyfélközpontú modern bányászati és földtani szolgálat lesz, mely biztosítja szakterületén belül a kiegyensúlyozottságot, versenyképességet és a fenntarthatóságot; elősegíti az ellátásbiztonságot, valamint gazdálkodik a természeti erőforrásokkal az állami érdekekkel és a társadalom igényével összhangban.
mesterséges intelligencia 2019. 07. 10. 20:38 Egységes adatbázis fejlesztéséhez nyert el 203 millió forint támogatást a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat az idei Tématerületi Kiválósági Program keretében – jelentette be Szigeti Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) innovációért felelős helyettes államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón. A pályázat keretében 26 egyetem és állami kutatóintézet 55 tématerülethez összesen 14, 6 milliárd forint támogatást kap –mondta az államtitkár. Idén négy témát jelöltek meg; az egészség, a kultúra és család, a biztonságos társadalom és környezet, valamint az ipar és digitalizáció kutatási területekhez kellett illeszkedniük a benyújtott szakmai programoknak – ismertette a helyettes államtitkár. A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat a felszín alatti területek eddigi kutatásának 100-150 éve alatt összegyűlt adatok digitalizálásához és mesterséges intelligenciával való feldolgozásához nyert el támogatást – mondta el Fancsik Tamás, a szolgálat elnöke.
Források [ szerkesztés] '267/2006. rendelet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról 268/2006. rendelet a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. 19. rendelet módosításáról 269/2006. rendelet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal hatósági jogkörével összefüggő egyes rendeletek módosításáról 161/2017. rendelet A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatról Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ 1009/2017. (I. 11. határozat a bányászati igazgatás átszervezésével kapcsolatos feladatokról ↑ Archivált másolat. [2017. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 7. ) ↑ 267/2006. rendelet 7. §
Szigeti Ádám hangsúlyozta, hogy a támogatott kutatások a legfontosabb társadalmi-gazdasági kihívásokra keresnek a gyakorlatban hasznosítható válaszokat. A helyettes államtitkár felidézte, hogy tavaly 8 milliárd forinttal hirdettek meg hasonló programot, és jövőre is mintegy 8 milliárd forint jut erre. Kitért arra is, hogy a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény módosítása értelmében egységesítik az innovációs és kutatási alapot. Ez azt is jelenti, hogy a központi költségvetés különböző fejezeteiben erre a célra rendelkezésre álló pénz egy helyre rendeződik – jelezte Szigeti Ádám. A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat elnöke kiemelte: a szervezet egyik alapvető feladata a hazai földtani, bányászati, geofizikai, klímapolitikai adatok összegyűjtése, rendszerezése. Magyarország teljes felszín alatti erőforrás-állományára vonatkozó adatokat kezelnek - tette hozzá. Az információk tartalma és formája nagyon eltérő, a támogatott szakmai program hozzájárul ahhoz, hogy a különböző adatbázisokat egységes adattartalmúvá és formátumúvá alakítsák.
(1993) Bányatörvény hatálybalépése után, 1994-től a kép átalakult, a Hivatalból Szolgálat, a Felügyelőségekből hivatal lett, az alábbi szervezeti rendben: Az MGSZ és MBFH szervezeti sémája, 1994 – 2007 Az MBH alá tartozó bányakapitányságok hatáskörébe került a földtani kutatási és bányászati engedélyek kiadása a nyílt területeken, a zárt területek vonatkozásában pedig a koncessziós rendszer lépett működésbe. Újabb átalakítás 2007-ben következett be, amikor a MBH és az MGSZ összevonásával létrejött az MBFH, amely alá az ELGI tartozott, a MÁFI önálló (és ellátatlan) lett. Megszűntek a területi földtani szolgálatok, feladataik átkerültek a bányakapitányságokhoz. A MÁFI a csökkenő állami költségvetési pénzek kompenzálását a piaci szférából nem tudta megoldani, így 2012-ben a MÁFI és az ELGI összevonással az MBFH alá rendelt MFGI-vé alakult át. 2015-ben az MBFH elsőfokú hatósági feladatait ellátó Bányakapitányságok megszűntek, az engedélyeztetés a regionális kormányhivatalokhoz került, s a szakmai szervezet tapasztalt szakembereinek jelentős részét elveszítette.
Kossuth Lajos Utca 10., Veszprém, Veszprém, 8200 Kossuth U. 10., Veszprém, Veszprém, 8200 A legközelebbi nyitásig: 54 perc József A. U. 34, Veszprém, Veszprém, 8200 Kistó 1, Veszprém, Veszprém, 8200 Rákóczi Út 43., Balatonalmádi, Veszprém, 8220 Kossuth U. 3., Balatonfüred, Veszprém, 8230 József A. 2., Zirc, Veszprém, 8420 Fehérvári Út 13., Várpalota, Veszprém, 8100 Kossuth Lajos Utca 91, Tihany, Veszprém, 8237 Móra F. 24-28., Ajka, Veszprém, 8400 Kossuth U. 38., Enying, Fejér, 8130 Kodály Z. 1., Mór, Fejér, 8060
Értékelés: 9 szavazatból Erkel egyenes vonalú operakoncepciójának csúcspontja a Bánk bán. A hagyományos nemzetközi opera dramaturgiai és a verbunkos zene összevegyítését ebben a műben tudta megoldani a legmagasabb művészi színvonalon. Ami a Bánk bánt a korábbi Erkel-operák fölé emeli, az a zeneszerző minden eddiginél sokkal hatásosabb drámai kifejező ereje és a szereplők zenei jellemzése. A keserű bordal dacos hangja kitűnően érzékelteti a békétlenek nekibúsult, de elszánt hangját. Ottó szólama végig lángol, izzik féktelen érzelemkitöréseitől. Melinda szólama, az Ottóval énekel kettőse kivételével, a patetikus, lassú verbunkos típusát képviseli. Azonban az örülési jelenet egésze nem annyira a hiteles ábrázolást, mint inkább az énekesnő koloratúr tudásának a megcsillogtatását szolgálja. Bánk első felvonásbeli románca még a korabeli olasz és francia operák köznyelvén szól, csak a második felvonásban uralkodik el szólamában a magyaros hangvétel. Erkel Ferenc 1844-ben, a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére kiírt pályázaton aratott győzelme után kezdett el foglalkozni Katona József sokat támadott drámájával, mint lehetséges operatémával.
Erkel Ferenc harmadik operája több szempontból is az érett mester összegző alkotásának tekinthető. Szerkezetbeli és tematikus megfelelések kapcsolják a Bátori Máriához és a Hunyadi Lászlóhoz egyaránt. A Bánk bán a magyar opera megalakulása után az első bemutatott operák között van, ugyanakkor az első Erkel-opera, amit színre vitt a társulat. Szövegét Katona József drámája nyomán Egressy Béni írta. Bemutatója 1949 március 8-án volt. A kolozsvári bemutatóra – 1993. március 3. – kisebb változtatásokat eszközölt a rendező, Dehel Gábor. Az opera cselekménye Amíg II. Endre király idegen földön harcol, addig itthon felesége, Gertrúd és annak meráni udvartársa vígan él. A békétlen magyar főurak Petúr bán vezetésével le akarnak számolni velük, de Bánk bán, az oszág nagyura ellenzi a felkelést. Még ragaszkodik királyához, de hamarosan neki is rá kell döbbennie, mit tettek az országgal a merániak. Összetalálkozik régi hűséges emberével, Tiborccal, aki a jobbágyok tűrhetetlen helyzetéről számol be neki.
Az előadás megtekinthető a következő linken: Erkel Ferenc harmadik operája több szempontból is az érett mester összegző alkotásának tekinthető. Szerkezetbeli és tematikus megfelelések kapcsolják a Bátori Máriához és a Hunyadi Lászlóhoz egyaránt. A Bánk bán a magyar opera megalakulása után az első bemutatott operák között van, ugyanakkor az első Erkel-opera, amit színre vitt a társulat. Szövegét Katona József drámája nyomán Egressy Béni írta. Bemutatója 1949 március 8-án volt. A kolozsvári bemutatóra – 1993. március 3. – kisebb változtatásokat eszközölt a rendező, Dehel Gábor. Az opera cselekménye Amíg II. Endre király idegen földön harcol, addig itthon felesége, Gertrúd és annak meráni udvartársa vígan él. A békétlen magyar főurak Petúr bán vezetésével le akarnak számolni velük, de Bánk bán, az oszág nagyura ellenzi a felkelést. Még ragaszkodik királyához, de hamarosan neki is rá kell döbbennie, mit tettek az országgal a merániak. Összetalálkozik régi hűséges emberével, Tiborccal, aki a jobbágyok tűrhetetlen helyzetéről számol be neki.
Dohnányi bérlet a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikusok Zenekar "Ötórai hangoló" című koncert sorozatára: A 8 alkalomra szóló bérlet ára: 10. 000 Ft A kedvezmények nem összevonhatók. A műsorváltozás jogát fenntartjuk!