Noha Hofi Géza immáron 20 éve nincs közöttünk, özvegye, Kövér Ildikó a mai napig szereti őt. Sorszerű találkozás Hofi Géza 1936. július 2-án látta meg a napvilágot Budapesten: szülei üzemvezetőként dolgoztak, nagyapja pedig Rácalmáson volt községbíró. Általános iskolai tanulmányait Kőbányán végezte, az érettségi után pedig eldöntötte, hogy a színművészetire adja be a jelentkezését, ám próbálkozásai háromszor is sikertelennek bizonyultak. Mivel a színpadról szőtt álmait eleinte nem tudta megvalósítani, hamarosan a Kőbányai Porcelángyár munkatársa lett, innen iratkozott be később Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába, emellett pedig a kőbányai téglagyár színjátszó csoportjában játszott. Az ötvenes évek végén Jászberényben teljesített katonai szolgálatot írnoki beosztásban, s ekkor még ő maga sem gondolta, hogy hamarosan a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb alakja lesz. Közben a magánélete is szépen alakult, megismerte első feleségét, Vnoucek Margitot, akihez 36 éven át hűséges volt.
Ha élne, idén 80. születésnapját ünnepelte volna Hofi Géza, az ország egykori legendás nevettetője. Felesége, Kövér Ildikó mesél arról, hogyan ismerkedtek meg, és milyen volt vele együtt élni. Hofi Géza érdekességek, dalok ITT. Nem ketten beszélgetünk, inkább hárman. Mintha Hofi Géza is mellettünk üldögélne, és jókat kuncogna a felesége sodró temperamentumán, iróniáján. Mert hiába özvegy már tizennégy esztendeje "a Hofi Ildi", nincs egyedül. Géza, aki ebben a hónapban ünnepelte volna a nyolcvanadik születésnapját, ma is vele van, nem hagyta el egy percre sem. – Képzeld el, hiába győzködnek sokan, nem vagyok képes elköltözni az Anker közből! – jelenti ki furcsa kis grimasszal, amivel rögtön nevetésre késztet, majd megajándékoz egy cserép mosolygós pistikével, és tart egy röpke előadást a hízásról meg a tegnap esti bűnözéséről, egy tányérka mennyei lecsóról. – A lecsóról nem mondhatok le, mert kisimul tőle a lelkem – magyarázza –, az Anker közi lakást pedig nem hagyhatom el, hiszen ott éltem Gézával.
Néha kimegy a temetőbe, visz virágot, és elmeséli neki, mi van éppen. "Nekem ez a boldogság" – zárta az interjút Hofi Ildikó. házasság gyerek humor
Nem akarok új életet, új lakást, új bútorokat. Itt Gézával vagyok. Csodás életünk volt: amit ő csinált, az nekem volt jó, amit én, az neki. Számomra öröm az ő dolgaival foglalkozni, könyvet előkészíteni, sőt most jött ki egy Best of Hofi lemez is. Nekem hol cirógatja a lelkemet, ami előkerül, hol elsírom magam. Kimegyek a temetőbe, viszek neki virágot, "Szia, Géza! ", mondom, és elmesélem, mi van éppen. Nekem ez a boldogság. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
1931-es kötetét elkobozták, izgatással, vallásgyalázással vádolták. 1934-ben doktorált, Kaffka Margitról írta disszertációját. Radnóti Miklós feleségül vette Gyarmati Fannit, aki ihletője volt a magyar költészetben ritka hitvesi líra gyengéd hangú darabjainak. Radnóti miklós halála Hetven éve lőtték agyon Radnóti Miklóst Sykora konyha budapest Könyv: Lovak és emberek (Monty Roberts) Radnóti korai költészetét a szabadvers forma, a lázadó expresszionista hang jellemzi, az egyre fenyegetőbb létben megszülető művei azonban már kiérlelt, klasszikus formát mutatnak. Prózai írásaiból kiemelkednek kortársairól írott tanulmányai, valamint az 1937-től 1943-ig vezetett Napló ja, amely értékes alkotás-lélektani dokumentum is. Ahogy Hegedűs Géza rámutatott: nála "a forma fegyelme esztétikai és művészi válasz egy kaotikus világra, melyből hiányzik az emberség". Hagyományos műfajokat elevenített fel: az episztolát ( Levél a hitveshez), a himnuszt ( Himnusz a békéről), az ódát ( Nem tudhatom... ), az eklogát.
A pusztító világban menedéket, feladatot és értelmet jelentett számára az irodalom. A munkaszolgálatok alatt is írt, mondhatjuk, egészen az utolsó pillanatig. Minden körülmények között, "ékezetek nélkül, csak sort sor alá tapogatva (…) homályban", mindenhogyan. Az erőszakos rendetlenségben a vers tiszta formája a szépség, az erkölcs és a rend hordozója volt. Nem próbált elmenekülni sorsa elől, egy pillanatra sem, vállalta a végsőkig. És minden előérzet ellenére, mégis hitt a hazatérésben, a túlélésben, egészen az utolsó pillanatig, az utolsó Razglednicá ig, melyben oly pontosan leírta néhány nappal bekövetkezte előtt saját halálát. "Radnóti Miklós oly átlátszóan tiszta volt, hogy az ilyet nem szoktuk nagynak tekinteni életében; persze épp ez az átlátszóság az igazi nagyság. " (Weöres Sándor) A versek által a Bor melletti munkatáborból újra és újra hazarepülhetett a "búvó otthoni tájra", Fannihoz, aki szerelem, szépség, otthon, biztonság. A magyar hitvesi líra talán legszebb versei születtek a szerbiai táborban és az utolsó úton, mely Abda határában végződött 1944 novemberének elején.
Talán még eggyebbek lettünk evvel, mint a testünkkel lehettünk. Olyan mindenem nekem Mik, egyetlen társam, annyira az enyém, olyan boldogság ez. Éjjel még sírás is volt, nagy riadt sírás, de már ez is csak örömből fakadt... Nászútra Kővágóörsre mentek, majd beköltöztek be az önálló lakásukba a Pozsonyi útra, oda, ahol aztán Gyarmati Fanni egészen a haláláig lakott. Radnóti Miklos es Gyarmati Fanni a népszigeti Duna-parton 1937. július 22-én. Fotó: Jaffa Kiadó Egy különösen intim újabb strandon fekvős kép. Ugyanebben az évben Radnóti Baumgarten-díjából Párizsba is eljutnak, átmenetileg elfeledkezve az állandó anyagi gondokról. Radnótinak főleg csak keveset fizető értelmiségi részmunkái vannak, felesége jövedelmére elemi szükségük van: ő gyorsírást tanít apja iskolájában. Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni a Svábhegyen, az 1930-as évek második felében. A felvételt Gyarmati Fanni unokahúga, Milch Hermina (Hermi) készítette. Fotó: Jaffa Kiadó A Svábhegyen, annak a bérelt villának a kertjében, ahol Gyarmati Fanni szülei minden nyarukat töltötték.
Radnóti korai költészetét a szabadvers forma, a lázadó expresszionista hang jellemzi, az egyre fenyegetőbb létben megszülető művei azonban már kiérlelt, klasszikus formát mutatnak. Prózai írásaiból kiemelkednek kortársairól írott tanulmányai, valamint az 1937-től 1943-ig vezetett Napló ja, amely értékes alkotás-lélektani dokumentum is. Ahogy Hegedűs Géza rámutatott: nála "a forma fegyelme esztétikai és művészi válasz egy kaotikus világra, melyből hiányzik az emberség". Hagyományos műfajokat elevenített fel: az episztolát ( Levél a hitveshez), a himnuszt ( Himnusz a békéről), az ódát ( Nem tudhatom... ), az eklogát. Lírai képeslapjai, a Razglednicák megrendítő erejű beszámolók életének utolsó hónapjairól, a teljes fizikai és lelki kiszolgáltatottságról és nyomorúságról. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Tizenegy évesen teljes árvaságra jutott, ettől kezdve anyai nagybátyja, Grosz Dezső nevelte, aki kereskedelmi pályára szánta. A csehországi Reichenberg (Liberec) textilipari szakiskolájában tanult, majd 1928 és 1930 között nagybátyja cégénél dolgozott. Az irodalom azonban sokkal inkább vonzotta, már kamaszkorától verselt. 1929-ben és 1930-ban részt vett a Kortárs folyóirat szerkesztésében, 1930-ban megjelent első kötete, a Pogány köszöntő. Beiratkozott a szegedi egyetem magyar-francia szakára, ahol a katolikus tudós-költő Sík Sándor egyik legkedvesebb tanítványa lett. Bekapcsolódott a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tevékenységébe, falukutató utakon, a munkásotthon kulturális életében vett részt, kapcsolatba került az illegális kommunista párttal is. 1931-es kötetét elkobozták, izgatással, vallásgyalázással vádolták. 1934-ben doktorált, Kaffka Margitról írta disszertációját. Feleségül vette Gyarmati Fannit, aki ihletője volt a magyar költészetben ritka hitvesi líra gyengéd hangú darabjainak.
1941 tavaszán rövid, egy évig tartó viszonya kezdődött Beck Judit festőművésszel – a Harmadik ecloga őróla szól. A munkaszolgálat A költőt többször behívták munkaszolgálatra, szolgált Szamosveresmarton, Margittán, Királyhágón, Élesden, közben hosszabb-rövidebb időt otthon tölthetett. Bajcsy-Zsilinszky Endre 1943 márciusában levélben kérte Nagybaczoni Nagy Vilmos hadügyminisztert, szereljék le a költőt. A levél aláírói között ott szerepelt Bethlen Margit grófnő, Benedek Marcell, Csathó Kálmán, Eckhardt Sándor, Herczeg Ferenc, Illés Endre, Illyés Gyula, Ignácz Rózsa, Keresztury Dezső, Schöpflin Aladár. Radnótit ennek nyomán áprilisban leszerelték. Nézeteit a zsidóságról egyébként Komlós Aladárnak, az Ararát című zsidó évkönyv szerkesztőjének címzett 1942-ben keltezett levelében így fogalmazta meg: "Zsidóságomat soha sem tagadtam meg, vagyok ma is (…), de nem érzem zsidónak magam, a vallásra nem neveltek, nem szükségletem, nem gyakorlom, a fajt, a vérrögöt, a talajgyökért, az idegekben remegő ősi bánatot baromságnak tartom és nem és meghatározójának".