A víz fizikai és kémiai tulajdonságai - Tudomány Tartalom: A víz fizikai tulajdonságai Íz Kinézet Vízállapotok Sűrűség Fagypont Forráspont Elektromos vezetőképesség Kohézió Csatlakozás Felületi feszültség Hajszálcsövesség Oldószeres művelet A víz kémiai tulajdonságai Kémiai természet Polaritás Ionizálás Reaktív kapacitás pH Amfoterizmus Hivatkozások Az a víz fizikai és kémiai tulajdonságai a víz mindazon megnyilvánulásai, melyeket molekuláinak önmagukkal vagy környezetükkel való kölcsönhatásainak köszönhetően mérhetü mi a víz? A víz olyan kémiai anyag vagy molekula, amely egy oxigénatom (O) és két hidrogénatom (H) egyesülésével jön létre. Ezt a három atomot kovalens kötések, nagyon erős és stabil típusú kötések alkotják. A vízmolekula képlete H 2 Vagy írhatjuk H-O-H-nak. Ez a molekula, annak kötései és kölcsönhatásai felelősek azért, hogy színtelen és ízetlen folyékony anyag legyen. A víz nagy arányban megtalálható az egész Földön, a friss és a sós víz között. A víz elengedhetetlen az élet létezéséhez bolygónkon, mivel nagyon értékes természeti erőforrás.
A víz fizikai, kémiai tulajdonságai Mit érdemes tudni a víz furfangos tulajdonságairól? A legkülönlegesebb anyag a földön. A víznek nincs színe, nincs szaga, és íze sincs. Vendégségben mégsem olyan ízű a víz, mint otthon. Ennek oka az, hogy más benne az oldott ásványi anyagok összetétele, mennyisége, és ezért érezzük más "ízűnek". A vízmolekula két hidrogén- és egy oxigénatom összekapcsolódásával jön létre. Kémiai képlete H2O. A víz 0°C-on fagy meg, és 100°C-on forr, ha a nyomás 101, 3 kPa. Egészen –48°C-ig túlhűthető. A víz megnevezést a szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotú anyagra használjuk, szilárd halmazállapotban jégnek, légnemű halmazállapotban gőznek nevezzük. Laboratóriumi körülmények között a jég tovább hűthető, és nagyon érdekes az a tény, hogy -120°C alatt, a jég sűrűn folyóvá válik. -135°C-on üvegesen áttetszővé válik kristályszerkezet kialakulása nélkül. 1 liter vízből kb. 1750 liter gőz keletkezik. Sok-sok energia szükséges ahhoz, hogy a víz gőzzé alakuljon. Magas hőmérséklet hatására ( pl.
Tetszett? Oszd meg! Maradj informált! Ingyenes értesítés az újonnan megjelenő cikkeinkről. Iratkozz fel! Keresztnév: E-mail cím: A személyes adatokat a weboldalon történő vásárlási élmény fenntartásához és más célokra használjuk, melyeket az Adatkezelési tájékoztató tartalmaz. Elolvastam és elfogadom a benne foglaltakat.
Arany János 1817 március 2-án született, Nagyszalontán. Apja kevés földdel és kis házzal bíró földműves volt. A család súlyos tüdőbajjal volt megáldva, a nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben (János és Sára). Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt. Iskoláit 1823 és 1833 között végezte Nagyszalontán (segédtanítói állás), majd ezt követően Debrecenben. Ezután Kisújszálláson egy évig segédtanító volt. Tanulmányait 1835 tavaszán fejezte be Debrecenben, de érettségivel nem rendelkezett, viszont rengeteget olvasott (leginkább római alkotóktól). 1836 februárjában színésznek állt. Arany jános balladái kidolgozott tétel megfordítása. Ezalatt anyja meghalt, apja pedig megvakult. Ezek hatására a bűntudattól vezérelve felhagyott a színészettel. 1836 ősze és 1839 januárja közt korrektor (rektorhelyettes) Szalontán (magyar és latin grammatika), 1839 elején lemondott róla. 1840 tavaszán másodjegyző lett. Ez biztosította a családalapítás lehetőségét, 1840-ben meg is házasodott. Feleségét az irodalomtörténeti könyvek Ercsey Julianna néven jegyzik (törvénytelen gyermek és egy évvel idősebb Aranynál).
Ám az is lehet, hogy egy költői időszak megnyitásával költészete "újravirágzására" teszi a hangsúlyt (az őszikék virágok). Eme utolsó pályaszakaszában sok remekmű született. Ezekben megőrizte korábbi művészetének jellegzetességeit, de új vonásokat is megjelenített bennük. Így a végső nyugalom vágya, a belenyugvás érzése mellett hangot kapott az élethez való ragaszkodás is. Az erkölcsi rend felbomlása okozza ezt a sok öngyilkosságot. A lírai alany felsorolja azokat akik a modern polgári világ és a szabadverseny áldozataivá lettek. Stilisztikai különlegesség, hogy minden egyes öngyilkosságot máshogyan ír le, és mégis mindegyik felidézi a befogadóban az emberi sors tragikumát. Arany jános balladái kidolgozott tétel feladatok. A Vörös Rébék (1877) a népi babonára építkezik. Ebben a balladában végképp felbomlik a bűn és bűnhődés okszerű kapcsolata. Bár Pörge Dani követ el bűnt és ő bűnhődik érte, a befogadói tudat mégis áldozatnak tekinti őt, és Vörös Rébéket szeretné megbüntetni. Az egyén felelőssége megrendül, és az erkölcsös értékrend végleg megszűnni látszik.
Balladáinak szerkezete újszerű: találkozunk párhuzamos szerkesztéssel, idősíkok váltogatásával, filmszerű vágással, a képzettársítások összekapcsolásával. Arany lélektani balladáiban nagy gondot fordít a lélektani hitelességre, a bűn és bűnhődés problémáját állítja középpontba. Ilyen lélektani ballada az Ágens asszony (1853). Megírásának közvetlen élménye az volt, hogy Arany gyakran látott egy szótlan parasztasszonyt, aki estig mosott a patakban. Kulcsmotívuma a már említett bűn és bűnhődés, mely az első négy strófában - a balladai homálynak megfelelően - még csak sejthető (véres lepedő, hajdú megjelenése enged erre következtetni). A mű elején és végén helyet foglaló patak-jelenet mintegy keretbe foglalja. Ebből következően nemcsak lineárisnak, hanem körkörös szerkezetűnek is tekinthető. A mű három szerkezeti egységre osztható a helyszínek szerint: 1-4. szakasz: patak partja; 5-19. szakasz: börtön, tárgyalóterem; 20-26. szakasz: patak partja. Kidolgozott Tételek: Arany János Balladái. A ballada az asszony megőrüléséről szól. Barta János szerint Ágnes elmezavara megrázkódtatásszerűen következik be a vér láttára.