A főnaptárba importálva és eltávolítva is működött nálam, az eltávolítás után még láthatók a névnapok, frissítsük az oldalt (Ctrl+F5) és eltűnnek a névnapok. Ennek ellenére érdemes odafigyelni az import során: mindenképp külön létrehozott naptárba importáljunk!
Ezután pedig tallózd be a 'Fájl kiválasztása a számítógépről' gombra kattintva az imént letöltött naptár fájlt, végül kattints az 'Importálás' gombra. Pár másodperc és kész is az importálás. Ha véletlen az elsődleges naptárba importáltad a névnapokat, és ki szeretnéd törölni, töltsd le ezt a fájlt: és importáld be az elsődleges naptárba. Ez kitörli a névnap bejegyzéseket. Ha kérdés vagy segítség kell, állok rendelkezésetekre! UPDATE 2019. május: Mivel a cikk 2014-ben íródott, az akkori Google Naptár rendszerrel tökéletesen működött. Így 5 évvel később talán már nem tökéletes, lévén sokat frissült a Google Naptár. Ezért saját magam újrateszteltem az eljárást, miután a kommentekből látható, többen találkoztatok hibákkal. Asztali számítógépen bejelentkezve a Google Naptárba kipróbáltam az új naptár létrehozását ill. a névnapok importálását, tökéletesen működött, a kezelőfelület kicsit változott, ehhez hozzáigazítottam az leírást. Névnap +: Magyar névnap naptár on the App Store. Az új naptár is eltávolítható ill. kikapcsolható, eltűnnek vele a névnapok is.
kiad. ; Győző, Bp., 1948 Humanizmus és marxizmus. Budapest, 1948 Világirodalom. 2. félév; Tankönyvkiadó, Bp., 1951 (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarának jegyzetei) Világirodalmi antológia. Egyetemi segédkönyv; szerk. Trencsényi-Waldapfel Imre; Tankönyvkiadó, Bp., 1952-1962 Aristophanes pályakezdése. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály Közleményei, 1957 Előre az úttörőcsapatok megújhodásáért! Trencsényi Waldapfel Imre előadói beszéde, Köböl József hozzászólásával. Az úttörőcsapatok szervezési szabályzata; Magyar Úttörők Szövetsége, Bp., 1957 Ciceron et Lucréce. Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae, [10] 1958 Vallástörténeti tanulmányok; Akadémiai, Bp., 1959 Trencsényi-Waldapfel Imre–Dobrovits Aladár–Hahn István: Előadások a vallás és az ateizmus történetéről 1. ; ELTE, Bp., 1960 Gyermekeink boldogsága; bev. Szabó Imre; Ifjúsági Lapkiadó, Bp., 1963 (Úttörővezetők kiskönyvtára) Klasszikus arcképek: 1-10. Budapest, 1964 Humanizmus és nemzeti irodalom. Budapest, 1966 [11] Görög regék.
Trencsényi-Waldapfel Imre Arcképe az SZTE EK gyűjteményéből Született Waldapfel Imre 1908. június 16. [1] [2] Budapest [3] Elhunyt 1970. június 2. (61 évesen) [2] Budapest [3] Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa Petrolay Margit (h. 1934–1970) Szülei Waldapfel János Foglalkozása klasszika-filológus, irodalomtörténész, vallástörténész, műfordító, egyetemi tanár Iskolái Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1932) Kitüntetései Baumgarten-díj (1947) Baumgarten-díj (1949) A Magyar Népköztársaság Állami Díja (1970) Sírhely Óbudai temető A Wikimédia Commons tartalmaz Trencsényi-Waldapfel Imre témájú médiaállományokat. Trencsényi-Waldapfel Imre ( Budapest, 1908. június 16. [4] – Budapest, 1970. június 2. ) [5] [6] Állami Díjas és kétszeres Baumgarten-díjas magyar klasszika-filológus, irodalomtörténész, vallástörténész, egyetemi tanár, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező ( 1949), majd rendes ( 1950) tagja. Kutatási területei az antik irodalomtörténet, a vallástörténet, a magyar irodalomtörténet és a humanizmus voltak.
Vergilius híres költeményének, a XX. századi klasszicizáló lírára nagy befolyást gyakorló IV. eclogá nak magyar változata is az ő nevéhez fűződik. Puskint, Lermontovot, Krilovot, Gorkijt fordított oroszból, s ő vetette egybe a XX. századi kazah énekmondót, Dzsambul Dzsabajevet a homéroszi eposzok szerzőjével. Vallástörténeti tanulmányai fontos adalékokat szolgáltattak az antik hagyományok motívumvándorlásairól, a magyar irodalom klasszikus tradícióinak feltárásához is. Gyermekei (Imre, Borbála és László) körében Legismertebb műve a 30-as években először, majd sok kiadásban megjelent Mitológia. Ennek gyermekekhez szóló változata, a Görög regék is 16 kiadásban jelent meg. 1970 júniusában, fiatalon halt meg. Szívroham érte. Megannyi aprólékos, igazi filológusra valló jegyzet, cédula maradt utána. Az antik dráma történetét készült megírni. Trencsényi László és a predméri vadalma – avagy nem esett messze az alma a fiától Címkék: Petrolay Margit, Trencsényi László, Trencsényi-Waldapfel Imre
Mesterei voltak: Horváth János és Kerényi Károly. Az antik kultúra újraértelmezésében fontos szerepet betöltött fiatal értelmiségi kör, a Stemma tagja lett, Hajnal Annával, Devecseri Gáborral, Dobrovits Aladárral, Huszár Klárával, Szilágyi János Györggyel, Honti Jánossal, későbbi feleségével, a meseíró Petrolay Margittal – és a közeli baráttal, Radnóti Miklóssal. Származása miatt katedrára nem állhatott. Az ókortudományok és a humanizmus kora felé fordult érdeklődése. A nemzedék "képes beszédére" volt jellemző, hogy Rotterdam 1940-es szőnyegbombázására adott humanista válaszképpen állította össze és adta ki az Officina Kiadónál az Erasmus és magyar barátai című könyvét, benne – mintegy előszóként – "rejtjelezett" szonettjét is Desiderius Desiderii álnéven. E kötetnek kalandos a története. Előbb született a vers. Az Új Idők nem vállalta a közlést. – Valakid meghalt Rotterdamban? – kérdezte a szerkesztő. – Igen, egy barátom – tódította a fiatal tudós. Majd hazament, s napokon belül karcsú kötettel jelentkezett, a könyvben a példaadó humanista, Erasmus kortárs magyar kapcsolatairól szóló tanulmány.
A "a tájékozott tudós és kommunista propagandista" valóban csak a tudományos szemléletét akarta jellemezni. T-W. amellett hogy kommunista, kommunista propagandista volt, kiváló ókortörténész és vallástörténész is volt. - Amennyiben a wikipedia valóban lexikon, akkor a valóságot a maga komplexitásában kell láttatnia.