2022. ápr 19. 5:30 A Rákosi-bunker vészkijárata a Szabadság tér közelében található/Foto: Kiss Rachel Budapest alatt több légvédelmi óvóhely is található, de vajon vészhelyzet esetén a lakosság is tudja használni ezeket? Illetve, ha igen, akkor milyen gyorsan kerülnek üzemképes állapotba? A Blikk most ennek járt utána és megnézte az F4-es Rákosi-bunkert is. ( A legfrissebb hírek itt) A titkos atombunker megépítésére szovjet tapasztalat alapján, Rákosi Mátyás 1951-ben adott engedélyt, maga az építkezés azonban csak 1952 május elsején kezdődött meg. A tévhitekkel ellentétben nem rabok építették, hanem bányászokat hoztak fel vidékről az építkezéshez. A Blikk az F4-es objektumot a vészkijáraton keresztül közelítette meg a Polgári Védelem munkatársai segítségével, mely az egykori MTV-székház mellett található a Szabadság téren. Különleges helyek, extrém helyszínek: A Rákosi-bunker/Foto: Bori Ádám A föld alatti vasbeton szerkezetet fém csigalépcsőkön közelítettük meg, melynek eredeti célja az lett volna, hogy a Magyar Dolgozók Pártja KV-tagjai számára védelmet nyújtson egy esetleges atomtámadás esetén.
Szeretnél egy kis sivatagi túrát a forró homokon keresztül, de nem szeretnél messzire menni? Magyarországon is létezik egy sivatagos terület. Elég csak ellátogatni a Kecskeméttől mindössze 20 km-re fekvő Duna-Tisza közi Homokhátsághoz. A Kiskunsági Nemzeti Park területen található Fülöpházi buckavidék, ami látványra teljesen olyan, mintha a Szaharában járnánk. Mivel a terület fokozottan védett, így csak a nemzeti park engedélyével látogatható. Az Ős-Duna több mint egymillió évvel ezelőtt lerakódott vastag üledékrétege a jégkorszakban mintegy 120 000 évvel ezelőtt alakult futóhomokká és halmozódott dűnékbe. A kialakult homokdűnéket a növényzet mára a tudatos növénytelepítési programok hatására és a legeltetés megszüntetése miatt jelentős területeken megkötötte. A buckavidék legnagyobb részét mára már nyílt homoki gyepek fedik (félig kötött futóhomok). Keresni kell a nyílt homokfelületű még mindig vándorló buckákat (nyílt futóhomok). Pamukkale vs. Egerszalóki Sódomb Ha jártál már valaha Törökországban, biztosan nem hagytad ki az ismert Pamukkale sódomb.
(Egy gönci hordó 136 liter, ebbe tesznek 3-6 puttonnyi aszú szemet attól függően, hogy hány puttonyos aszú készül, de ez már egy másik történet. ) Gönci barack a Facebookon. Ne féljünk az aszalástól sem, hiszen legnagyobb mennyiségben így őrzi meg tápanyagértékét a gyümölcs, ha pedig egy kis erősítőre vágyunk, pár korty Gönci kajszipálinka biztosan felmelengeti minden időben a szívet és lelket egyaránt. Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre! Winelovers borok az olvasás mellé Hírlevél Ha tetszett a cikk iratkozz fel hírlevelünkre! Gönci magyar kajszi Érés idő: július közepe Öntermékenyülő sárgabarack, jó pollenadó. Gyümölcse középnagy 40-55 g. Legkisebb átmérője 40 mm, kúpos, gömb alakú. Héja élénk narancssárga, a napos oldalon kárminpiros, élénkpiros fedőszínnel mosott. Húsa narancssárga, éretten lédús és puha, íze lédús savas-zamatos, talán a legkiválóbb zamatú kajszibarack. Szinte teljesen megegyezik a "Magyar kajszi" gyümölcsével.
Tavasszal az öntözést hetente ismételje meg, alkalmanként és fánként 15-20 l vízzel, kb. 2 hónapon keresztül. Tápanyagutánpótlás A jó gyümölcsberakódáshoz feltétlenül szükséges a megfelelő mennyiségű trágyaféleségek kijuttatása. A túlzott trágyázás azonban kedvezőtlen hatással van a tárolhatóságra, az íz kialakulására, valamint betegségekhez is vezet. A legjobb ha évenként egyszer tavasszal és egyszer ősszel végzünk egy alaptrágyázást műtrágyával. A nagyobb terméshozam eléréséhez június végéig további trágyázást iktathatunk be. A legjobbak erre a célra a vízben oldható műtrágyák. Az érés illetve a szüret után az őszi időszakban már csak lassan lebomló trágyákat szórjunk ki. Legmegfelelőbb erre a célra az istállótrágya. Téli védelem A metszés fagymentes időben a kihajtás előtt esedékes (általában februárban) a fent leírtak szerint. A túl nagy fagyok ellen füstöléssel vagy öntözéssel védekezhetünk. Termés Fajta: Ceglédi piroska Pollenadó partner: Magyar kajszi, Pannónia, Ceglédi bíbor Fajta: Bergeron Pollenadó partner: Öntermékeny Fajta: Korai piros Pollenadó partner: Magyar kajszi, Ceglédi bíborkajszi Fajta: Gönci magyar kajszi Pollenadó partner: Öntermékeny Fajta: Ligeti óriás Pollenadó partner: Magyar kajszi, Ceglédi bíbor Ültetés A karó 5 - 8 cm átmérőjű keményfából készül, hosszúsága 180 - 200 cm (50 - 60 cm mélyen kerül a földbe).
1. 850 Ft Gyümölcs jellemzői: a "Gönci Magyar" kajszibarackfa gyümölcse középnagy, 45 gramm tömegű, kúposodó gömb alakú. Héja élénk narancssárga, a napos oldalon élénk piros fedőszínnel, pirosas pontozással. Húsa narancssárga, bőlevű, puha, magvaváló, zamatos, jó ízű és illatú. Növekedés: Középerős növekedésű, széthajló. Korán termőre fordul, jó termőképességű, fagy- és téltűrése közepes. Virágzása elhúzódó. Érési idő: Július közepe Porzói: Öntermékeny Felhasználása: friss fogyasztás, lekvár, dzsem, befőtt, gyümölcslé és pálinka, sütemény Szállítási méret 80-120CM magas csemete Kiszerelés műanyag cserepes, erős gyökérzettel Közeg tápanyag dús tőzeges földkeverék Ültetési időszak EGÉSZ ÉVBEN ÜLTETHETŐ! Elfogyott
ÁPOLÁSI ÚTMUTATÓ A KATEGÓRIÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS UTASÍTÁSOK: Sárgabarackok Útmutató nyomtatása Általános ismertető A füves területen lévő gyümölcsfák alatt tiszta területet kell hagyni, ami télen istállótrágyával vagy avarréteggel szórhat be. Sikeres gyümölcstermesztés a fajtának megfelelő termőhely, a klíma, és a szakszerű gondozás függvénye. A helyi viszonyok között már bizonyított fajták adják a legnagyobb garanciát a kielégítő terméshez. Metszés Minden metszésmód célja, hogy a napfény és a levegő minél jobban érje a gyümölcsöket. Az ún. termőkaros és a hasonlóan kedvező karcsú orsó metszésmód jól megfelel ezeknek a követelményeknek, és könnyen elsajátíthatók. Ajánlott az almánál, szilvánál és A metszés helyes időpontjának megválasztása nagyon fontos a terméshozam szempontjából. Egy nem megfelelő időpont kiválasztásának hasonló eredményt érhetünk el, mintha nem metszettük volna a fákat. Öntözés A gyümölcsök esetében általában csak az ültetés után szükséges egy alapos iszapoló öntözés.