Az Országos Bírói Tanács (OBT) az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) egyik jogutódja. A 15 fős testület az OIT ellenőrzési feladatait viszi tovább. Tartalomjegyzék 1 Székhelye 2 Története 3 Források 4 Jegyzetek Székhelye [ szerkesztés] Az OBT székhelye: Budapest V. Markó utca 16. Az OBT Iroda működési helye és az OBT levelezési címe: Budapest V. Szalay utca 16. Története [ szerkesztés] Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) a bíróságok központi igazgatását végző, továbbá az ítélőtáblák és megyei bíróságok elnökeinek tevékenységét felügyelő testület volt, amely 1997. december elsején kezdte meg működését. A második Orbán-kormány által átalakított bírósági rendszerben soron kívül lejárt a 2009-ben megválasztott 15 fős OIT elvileg 2015-ig tartó mandátuma, 2012. január 1-jétől az Országos Igazságszolgáltatási Tanács ellenőrző szerepét a 15 fős Országos Bírói Tanács, igazgatási feladatait pedig az Országos Bírósági Hivatal [1] vette át. [2] [3] Források [ szerkesztés] 49/2018.
English - Országos Bírói Tanács Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat (sütiket) alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Elfogadom További információk Privacy & Cookies Policy
Az OBT feladatait a bíróságok szervezetéről és igazgatásától szóló sarkalatos törvény (2011. évi CLXI. ) határozza meg az alábbi területeken: az általános központi igazgatás működésének területén, költségvetési kérdések területén, a statisztikai adatgyűjtés, az ügyelosztás és a munkatehermérés területén, személyzeti területeken és a képzés területén. FELÜGYELET "A rendes bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi. Az Országos Bírói Tanács felügyeli a rendes bíróságok központi igazgatását. "
Mindehhez még hozzátette az ilyenkor kötelezőt: "a megszorítás a baloldal eszköztárába tartozik". Ehhez képest némiképp meglepő – de távolról sem mulatságos, hogy – mint arról a Hírklikk is beszámolt –, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a honvédség helikopterével érkezett a szilvásváradi Állami Ménesgazdasághoz, hogy szemrevételezze a huszárok lovait. Erről maga a miniszter számolt be a Facebookon, ahol a következőket írta: "Ma Szilvásváradon, az Állami Ménesgazdaságban jártam, ahol a Honvéd Huszárság újraalapításának második évfordulója alkalmából rendezett bemutatón vettem részt. Mindent meg fogok tenni azért, hogy a Honvéd Huszárság továbbra is fejlődjön. Célom, hogy minél több magyar huszár legyen magyar, szilvásváradi lipicai lovon! Hajrá, magyar huszárok! " A miniszter ugyan nem említette, hogy az úticélt helikopterrel közelítette meg, ám a Magyar Narancs így is kiszámolta, mennyibe kerülhet egy ilyen utazás. A jelenlegi kínálatot figyelembe véve arra jutottak, hogy aki saját költségen akar helikopterezni, annak egy 320 kilométeres útért nagyjából 600-700 ezer forintot kell fizetnie.
A magyar gazdaság teljesítményének bővülése 2015-ben folytatódott, a bruttó hazai termék (GDP) 2015-ben 2, 9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ezzel a gazdasági teljesítményváltozással az uniós rangsorban a középmezőnybe tartozik – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2015 című pénteken megjelent kiadványában. A globális gazdaság teljesítménye – a 2014. Magyarország 2015 koh lanta. évi 3, 4 százalékos növekedést követően – 2015-ben 3, 1 százalékkal bővült az előző évhez képest, ami jelentős mértékben az ázsiai országok gazdasági teljesítményének köszönhető. A világgazdasági folyamatokat leginkább meghatározó globális szereplők közül a világ legnagyobb nemzetgazdaságának számító Kína gazdasági teljesítménye 6, 9, az Egyesült Államoké 2, 4, Japáné 0, 5 százalékkal bővült. A magyar GDP-t felhasználási oldalon a belső kereslet, ezen belül is elsősorban a háztartások fogyasztása húzta. Kedvezően hatott a teljesítmény alakulására a rekordtöbbletet elérő külkereskedelem is. A nemzetgazdasági beruházások volumene 0, 6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi magas bázishoz képest.
Országok szerinti bontásban a legtöbben Ukrajnából (30 ezer fő), Romániából (22 ezer fő), Kínából (20 ezer fő) és Németországból (18 ezer fő) érkeztek hazánkba. Az EU-átlaghoz képest nálunk alacsony a külföldiek aránya, de a kivándorlóké magas Magyarországon 2020-ban a V4 országokhoz hasonlóan alacsony, 2 százalékos volt a külföldi állampolgárok aránya (Csehországban 5, Lengyelországban és Szlovákiában 1-1 százalékos), ezzel szemben az uniós átlag 8 százalék. Ugyanakkor a kivándorló állampolgárok aránya a népességhez képest magas, 5 százalékos a V4 országokban (kivéve Csehországot, ott 2 százalék), míg az uniós átlag 3 százalék. Ez a tömeges bevándorlás Magyarországon? - Napi.hu. Több mint egymillió határon túli kapott állampolgárságot Az egyszerű honosítási eljárás keretében összesen 1, 1 millió határon túli magyar kapott állampolgárságot, a KSH 2015-ös tanulmánya szerint viszont 10-ből 9 új kettős állampolgár külföldön élt - jegyezte meg a GKI. Munkaerő piaci tekintetben két fő csoportot lehet megkülönböztetni, a bejelentett vagy az érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkező külföldi munkavállalókat.
A bejelentett munkavállaló lehet az unióból (és bizonyos hiányszakmák esetén Ukrajnából és Szerbiából) érkező vendégmunkás, munkavállalási engedélyt pedig jellemzően a harmadik országból érkezett vendégmunkások igényeltek. A legnagyobb hatása a külföldi munkavállalóknak 2018-ban volt, amikor az összes munkavállaló közel 2 százalékát ők adták. Magyarország 2015 ksh 2020. Továbbá elmondható, hogy az ukrán, szerb és román vendégmunkások jellemzően fizikai munkát végeznek, a Nyugat-Európából érkezők pedig jellemzően felsővezetői vagy speciális szaktudást igénylő feladatokat látnak el - írja a GKI. Kép: KSH A gazdaságkutató megállapítása szerint elmondható, hogy Magyarország nem népszerű végső célpontja a vendégmunkásoknak. A kelet felől érkező munkások sok esetben továbbhaladnak nyugatabbra, Ausztria és Németország felé a magasabb fizetések miatt. A nyugatról érkező vendégmunkások számát, mivel jellemzően multinacionális, azon belül is főleg német cégeknél dolgoznak, a nyugati cégek terjeszkedése határozza meg. A későbbiekben számítani lehet az Ázsiából érkező munkavállalók számának növekedésére, tekintettel az újonnan építendő dél-koreai és japán akkumulátor gyárakra és vegyipari üzemekre.