A kormány előszeretettel hangoztatja, hogy színre lépése, azaz 2010 óta több mint duplájára nőtt a minimálbér. 2019-ben 1, 7 milliárd forintot költ el a "Magyarország jobban teljesít" kampányra. "Többek között szó lesz a minimálbér és a garantált bérminimum újabb nyolcszázalékos emeléséről, arról, hogy 2010 óta megduplázódott a dolgozóknak adható legkisebb bér" - számolt be erről a Magyar Idők. Az Mfor most egy kicsit utánaszámolt, hogy mi az igazság a kijelentés mögött, röviden: A bruttó minimálbér valóban "102, 7 százalékkal emelkedett, 73500 forintról 149 ezerre. " "Csakhogy a nettó, amit kézhez kap a munkavállaló, "csupán" 64, 5 százalékkal emelkedett. 60236 forintról 99085-re" Igazán legjobban a kormány járt, mert sokkal több adót tud behajtani: "Vagyis 137, 4 százalékkal többet kasszál egy dolgozón az állam, amivel a legnagyobb nyertese a minimálbér-emelésének. Minimálbér 2010 nettoyage industriel. " A számítás levezetése és a magyarázat az Mfor-on olvasható. ( Mfor)
A legnagyobb ugrás 2001-ben történt, amikor 56, 9%-kal nőtt, 25 500-ról 40 ezer forintra, 2002-ben plusz 25%-kal emelték, így 50 ezer forint lett, és végül 2012-ben, amikor 78 ezer forintról 93 ezer forintra emelték. Ehhez a növekedéshez viszont semmi köze a magyar gazdaságnak, hiszen a kormányok az inflációhoz képest mindig többet vagy kevesebbet emeltek a minimálbér összegén. Egyébként a három legnagyobb minimálbér-emelés az Orbán-kormányhoz köthető. De ha nem a gazdaság, akkor mi magyarázza ezt az emelést? Mennyi nettó marad? Az ember józan ésszel azt gondolná, hogy a megemelt bruttó összegből több nettó jut majd azt embereknek. Ehhez képest a kézhez kapott összeg a bruttóhoz képest minden alkalommal kevesebbel emelkedett. Amíg a 15 év alatt a bruttó minimálbér 503%-kal emelkedett, a nettó ez idő alatt csak 426, 7%-kal. 2010 nettó minimálbér. Egyetlen év kivétel van, a szocialisták kormányzásának első éve, amikor a nettó bér 16, 9%-kal nőtt. A legutóbbi, 2012-es bruttó béremelés - 78 ezer forintról 93 ezer forintra - a nettó bérben összesen 315 forinttal jelentett többet.
A minimálbért Magyarországon 1989-ben vezették be, ekkor még bruttó 19 500 forint volt, jelenleg 98 ezer forint, amit most előreláthatóan a kormány 100 ezer forint fölé emelne. A minimálbér az elmúlt 15 évben több mint ötszörösére nőtt, ami 503%-os emelkedést jelent - írja a Magyar Narancs e heti számában. Hogyan alakult 15 év alatt? A minimálbér elmúlt 15 évét elemző cikk egy egyedülálló munkavállalót vizsgál, aki nem jogosult a gyermekkedvezményre. Utánaszámoltak, mi igaz abból, hogy 2010 óta duplájára nőtt a minimálbér. Az írásból kiderül, hogy kinek üti a markát a legnagyobb haszon - munkavállalóét, a munkaadóét vagy az államét. Felmérések szerint jelenleg Magyarországon 600-800 ezer ember él minimálbérből. A minimálbér a munkanélküliség megjelenése és a kényszervállalkozások elterjedése miatt lett kulcsfontosságú gazdasági tényező, hiszen ettől tették később függővé az összes bérrel kapcsolatos adó és járulék kiszámítását. A minimálbér alakulását alapvetően a gazdaság helyzete befolyásolja. Ezzel szemben a magyar bérek nincsenek mindig összefüggésben a gazdasági teljesítménnyel.
Búcsú az elveszett munkatársaktól – AZ SZFE HÖK közleménye Az elmúlt hónapokban 22 munkatárs távozott a Színház és Filmművészeti Egyetemről: közülük 11 ember felmondott, míg további 11 többnyire közös megegyezéssel távozott – írja Facebook-oldalán a Színház és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Hallgatói Önkormányzata (HÖK). Az alábbiakban az ő közleményüket olvashatják. Búcsú az elveszett munkatársaktól – AZ SZFE HÖK közleménye appeared first on Színhá
Búcsú az ötnapos munkahéttől « Mérce "Használt munkatársat cserélnék újra" – Hogyan hozható helyre a kiégett kolléga? | Index - Nagykép - Búcsú a bajnokok fotósától Nils Holgersson - Az állatok nagy ünnepi játéka - 9. rész - - Koporsós temetés és olcsó koporsó - GYÁSZHUSZÁR Temetkezés - Hamvasztás 2018. augusztus 23. A munkavállalók 30 százaléka gyakran érzi magát túlságosan levertnek a munkához, 28 százaléka kezd belefáradni a munkába és 33 százaléka konkrétan úgy érzi, hogy kezd kiégni. Ezt mutatják a CX-Ray 2017-ben végzett, 13 iparágat és 119 céget felölelő felmérésének adatai. Levetítve ezt egy csapatra, átlagosan annak egyharmada van veszélyben. A maradék kétharmad pedig viszi a hátán őket is – magukat is belehajszolva így a kiégésbe. Mi ez kór, ami az egész munkaerőpiacon végigsöpör? Hogyan lehet megelőzni – vagy visszafordítani, ha már a fájó egyharmadba tartozik csapatunk? Szőllősi B Zoltán honlapja - G-Portál. A kiégési szindrómát az 1970-es években azonosították és nevezték el. Olyan munkaköröket érintett akkoriban, ahol a munkatársaknak hatalmas energiabefektetéssel kellett dolgozniuk, kifejezetten magas stressz mellett.
Gyökeres változások jönnek a televíziózásban Jól jönne 1, 5 millió forint? A és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1, 5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait! Cikkek Megújult a Privátbankár!! Privátbanká | 2011. november 15. 15:35 Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. MTV: azonnali búcsú a külsős munkatársaktól - Privátbankár.hu. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett.. Skandináviában sincs minden rendben Privátbanká | 2011. november 3. 18:02 Folytatódik a dán lejtmenet jövőre is, a skandináv ország gazdasága tovább lassul, egyre nehézkesebb a hitelezés, és tovább csökkennek a lakásárak Papandreu lemondott a népszavazásról Privátbanká | 2011.
A káder-előkészítés szerteágazó folyamatát ugyan fel tudjuk térképezni, de arra vonatkozó adatot ritkán találunk, mikor közölték az érintettel és az elméletileg illetékes szervvel az áthelyezésről szóló döntést. Feltételezhetjük, hogy az előterjesztőn kívül az áthelyezett is tudott a felettes szervek szándékáról, és minden bizonnyal az érintett szervek "háza táján" is informálódtak a döntés-előkészítés fázisában, de azt kizártnak tartom, hogy az egész testületet bevonták volna ebbe a munkába. Ekképp a döntés meghozatala a személyi ügyekben formalitássá vált. A "kiválasztottak" ugyanis az ülésjegyzőkönyvek szerint semmilyen meglepetést sem mutattak, de a hozzászólásokból sejthetjük, hogy a többi résztvevő - ha nem is az adott ülésen hallott elsőként a személyi javaslatról - némely előteijesztést csodálkozással fogadott. Mint Méhes Lajos esetében később láthatjuk, hiába fejezték ki rosszallásukat a döntés kapcsán, hiába féltették a budapesti pártmunkát, a káderfejlesztési tervre már nem lehetett ellenérvük.
Hibázni pedig nem szabad, mert nincs hová elbújni az elrontott kapcsolatok elől. Bőhm Kornél cikkét teljes terjedelmében a HVG Extra Business 2019/3-as számában olvashatja el. Miért van olyan nagy jelentősége a kezdésnek? És hogyan kezdjük újra, ha az elején elrontottuk? Mikor ideális állásinterjúra menni, felmondani vagy megházasodni? Mikor című könyvében Daniel H. Pink rávilágít, hogy az időzítés nem művészet, hanem tényleges tudomány, amelynek segítségével még sikeresebben élhetünk és dolgozhatunk. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.
Senki sem kívánja magának, hogy olyan ismerősökkel legyen körülvéve, akiket meglátva át kell osonnia az utca túloldalára. A cégeknek is eminens érdekük, hogy a náluk megforduló munkatársak ne haraggal váljanak el tőlük. Hogy miért fontos megismerni a távozók motivációját? A szervezetek jellemrajzát sokadszor leleplezve elmondhatjuk: csupa önérdekből. Egyfelől a távozó kollégák által megfogalmazott meglátások a HR számára felülbecsülhetetlen értékű információkkal szolgálnak. Az úgynevezett exitinterjúk során a távozókat már nem köti semmilyen megfelelési vágy, ez az a pillanat, amikor tét nélkül, felszabadultan és őszintén "beolvashatnak" a cégnek. Vagy éppenséggel – és ez gyakoribb, mint gondolnánk – elmondhatják, mit tartanak a szervezet legfontosabb értékeinek, mit sajnálnak otthagyni. Az exitinterjúkból a nagy cégek grandiózus adatbázist építenek, amelyeket évente, félévente összevetnek a korábbi időszakéival. Az így megállapított tendenciák aztán stratégiai lépések alapjául szolgálhatnak például az employer branding, vagy adott esetben a képzési, tréningirányok területén.