Valami nagy gáz van mostanában a 20th Century Fox filmstúdiónál (vagy egyszerűen csak rossz szériát produkálnak), mivel ez már a második olyan mozijuk a hónapban, ami egy mindössze néhány esztendős film remake vagy reboot változata, és mindkettő egyformán felesleges - sőt nemhogy öregbíti, inkább befeketíti az adott címek amúgy is csekély hírnevét. A korábbi képregényadaptáció (A fantasztikus négyes) után ezúttal egy játékadaptációról van szó, mely természetesen kitüntetett figyelemnek örvend a játékosok és egy olyan, elsősorban hozzájuk szóló online magazin esetében, mint amilyen többek között a Game Channel. A Hitman alias 47-es ügynök az IO Interactive legyőzhetetlen orgyilkos akcióhőse, akiről az első film 2007-ben született (részben szintén a Fox stúdió égisze alatt), és egészen korrekt, de legalábbis egyszer mindenképpen nézhető adaptáció volt Timothy Olyphanttal a címszerepben. Hitman 47 es ügynök. Az új változat azonban többnyire fájdalmasan vontatott és túlságosan is komolyan veszi magát ahhoz, hogy élvezhető legyen.
47-es nem érzelemmentes, de lényegében érzelmileg tompított, tökéletes gyilkos, viszont ritka pocsék báb. A játékok úgy próbálják pozitív fényben megvilágítani ezt az egyébként üres karaktert, hogy az ICA (a bérgyilkos-ügynökség) csupa rossz alak után küldi hősünket. Korrupt politikusok, pedofil állatok, ilyenek. Mindemellé mivel a játék díjazza a diszkréciót és bünteti a feltűnést, célszerű kevés hullát hátrahagyni, de egyébként minden más a játékosra van bízva, így a kreatív gyilkosságok is. Hitman a 47 es ügynök teljes film magyarul. Azok, és a "balesetek" a legjobbak. Vagyis 47-es nem tömeggyártás, nem egy szívtelen gyilkos, továbbá kerüli a feltűnést, így a metrós és nagykövetséges jelenet rendesen kivágta nálam a biztosítékot. A filmbeli 47-es egy cseppet sem szimpatikus, a pszichopaták kábé minden tulajdonságával rendelkezik. Ha belegondolok, hogy a filmet valahol az Absolution ihlette (Katia = Victoria), akkor sírhatnékom lesz. Ott 47-es (Diana kérésére) a kvázi szupergyilkos képességekkel rendelkező fiatal lánynak választást akart adni, de elsősorban lehetőséget a normális életre, ami hősünknek nem adatott meg.
álruhába bújik, lopakodik, és a végén egy lövéssel vagy épp oly módon végez a célponttal, hogy hozzá sem ért (mérgezés, tartókötelek elvágása a liftben stb). a film(ek) ezzel ellentétben full agyatlan hentelésből állnak, aminek semmi köze az előzőekben felvázolt stílushoz. HA jobb lett mint az előző rész, akkor nagyon jó film lett. Tekintve hogy az első rész is kiváló volt. Mivel réteg film, és csak a játék rajongói élvezik, a birkatömeg körében azért bukik meg ez e franchise.. én speciel Hitman játék rajongóként nagyon élveztem az előző részt, az elmúlt 8 évben többször is megnéztem... ORIGO CÍMKÉK - Hitman - A 47-es ügynök. zseniális rendezés, zseniális főszereplő, príma zene, a sztori kicsit gyenge valóban, de nem vészes... szóval ha ennél még jobb az új rész, az garantáltan, a Hitman rajongóknak nagyon fog tetszeni, a gyűjteményekben bérelt helye van...
Egyáltalán nem baj, hogy ilyen alakokat látunk színpadon. De vajon a tolmácsszerepük nélkül, mai, ezredfordulós színpadi karakterekkel is el lehet juttatni átértelmezett, korhoz igazított, ám színvonalas tradicionális folklórkincseket a nézőhöz? Mert szerintem igény volna rá… "Ott se lészen megállásom" Szerkesztő-szövegíró: Novák Péter. Zenei szerkesztő-zeneszerző: ifj. Csoóri Sándor "Sündi". Díszlettervező: Tóth Kázmér. Hangtechnika: Mazán Attila. Fénytechnika: Váradi András. Koreográfus: Appelshoffer János. A táncok történetével ismerkedhettek meg Zentán. Asszisztens: Rémi Tünde. Szereplők: Kele Kristóf, Molnár Gábor, Appelshoffer János, Rémi Tünde (táncművészek), Ertl Zsombor, Kocsis Anna (színművészek), Dresch Mihály, Ölveti Mátyás (zenészek), továbbá az Ötödik évszak zenekar (Hegedűs Máté, ifj. Csoóri Sándor "Sündi", Izabella Caussanel, Szabó Csobán Gergő, Zimber Ferenc). Ódry Színpad, 2020. február 16. Staféta program
Magyar Ezüst Érdemkereszte t kapott mások mellett: - Árendás Péter előadóművész, a Honvéd Együttes zenei vezetője, - Fülöp Ildikó, a Miskolci Nemzeti Színház művészeti főtitkára, - Juhos Tibor hangszermester, a Rose Hangszerüzlet és Javítóműhely Kft. ügyvezető igazgatója, - Lakatos Vilmos előadóművész, a Mátyás Pince Étterem zenekarvezetője, - Ozra Calin koreográfus, rendező, - Rémi Tünde táncos-szólista, a Honvéd Együttes művészeti asszisztense, - Soós Sándor, a Honvéd Együttes alapító tagja, karnagya. Új videóval jelentkezett az Ezüst-Patak A sárkányok gyermeke trilógia pdf A Népek tengere a Hagyományok Házában – kultú A 60 éve született Bubik István tiszteletére nyílik kiállítás | Palánk Hír A táncok történetével ismerkedhettek meg Zentán Banda, Érdi és Szilasi is a kitüntetettek között - Bubik Istvánra emlékezünk - Temetkezés szolgáltatás Luxor játékok letöltése ingyen Pannon RTV/Ürményi Frigyes Bemutatták a Zentai Magyar Kamaraszínház Táncegyüttesének Tánc-Történet című produkcióját.
Az előadás célja, hogy a Kárpát-medence néptánckultúrájának segítségével az érdeklődő közönség megismerhesse az európai, majd szűkebben a magyar táncok történeti alakulását. Az előadás megmutatja, hogy az egy-egy kor divathulláma hogyan alakította a táncokat, majd azok hogyan ágyazódtak be a helyi kultúrába. Lukács Sára, táncos, Zentai Magyar Kamaraszínház Táncegyüttese: "Én ilyennel igazából még nem találkoztam Magyarországon, de itthon sem. Hogy a háznak lelke legyen - A Mi Otthonunk. Azért jó, oktató jellegű előadás volt. Nagyon tetszett nekem, hogy a néptáncos része benne volt, ennek volt a története megfogalmazva. " Összesen négy koreográfus dolgozott a táncosokkal. Rémi Tünde és Appelshoffer János a Magyar Táncművészeti Egyetem adjunktusai, Nagypál Anett és Kádár Ignác pedig a Veszprém-Bakony Táncegyüttes művészeti vezetői. Appelshoffer János, adjunktus, Magyar Táncművészeti Egyetem, Budapest: "A körtáncokon keresztül, amelyek egészen a középkorig nyúlnak vissza, aztán az ugrós táncok, amik már a reneszánsz világát idézik, ugye átcsapunk ezen belül még a fegyvertáncokba, ahol a különböző eszközös táncoknak a maradványait tudtuk bemutatni, és aztán szépen fordultunk tovább a barokk korszakig, ahol a mi táncaink gyönyörűen megőrizték az erdélyi forgatósokban ennek a kornak a hatásait, és aztán szépen lassan átcsaptunk a vége felé a reformkorba, ahol ugye kialakultak a verbunk és a csárdások. "
Az Ott se lészen… -ben – úgy láttam – e téren komoly előrelépés történt: éppen a már említett megismert múlt darabkáinak kezelésében. Közhelyszerű a megfogalmazás, de a koreográfus Appelshoffer ezúttal jól érzékelhetően apró darabokra szedi szét a folklórból származó mozdulatmotívumokat, hogy aztán újra összerakva azokat, szokatlan kis konstrukciókat hozzon létre. Már a darab elején az igazán nem szokványos zenei kíséretre előadott "köteles" és "kalapos" szólója is sokat ígér, de a későbbiekben például a három legény gerendákon átmászó, lógó-bújó, táncoló groteszk triója valóságos remeklés (előadói: Appelshoffer János, Kele Kristóf, Molnár Gábor). Hogy aztán elérjünk az előadás véleményem szerinti csúcspontjáig: Appelshoffer és Rémi Tünde ostoros kettőséig. Molnár Gábor, Appelshoffer János, Kele Kristóf, Rémi Tünde / Az előadás imázsképe A szilaj, habitusában, tartásában, puszta jelenlétében betyárvilágot idéző kemény férfi ölébe engedi asszonyát, akit (táncos) együttlétükben jókora és jól szóló karikás ostorral adjusztál-egzecíroztat, ám egy elkerülhetetlen, törvényszegő, de nagyon is törvényszerű pillanatban a nő elragadja a betyárfegyvert – és vele (minden bizonnyal) a párkapcsolati kezdeményezést is.
Az általános iskola vége felé járva a focin és a néptáncon kívül a zene is igen lekötötte a figyelmemet. Iránta való erősérdeklődésem édesapámnak és öccsének köszönhető, akik szenvedélyüknek és legfőbb hobbijuknak tekintették a zenélést. Engem a gitár és az ütőhangszerek érdekeltek leginkább, melyeken játszani főként autodidakta módon tanultam meg. Zenészként számos zenekar tagjaként léptem fel rendszeresen pl. a Gödör Klubban, az Old man's-ben, a Fatmo's-ban, a Jam Pubban, és a Petőfi Csarnokban. Egy-egy alkalommal a Hegyalja és Sziget Fesztiválokon, a Művészetek völgyében, a Fringe fesztiválon Pécsett, a Merlin Színházban és az A38-as hajón is zenéltünk illetve külföldön, Prágában. 2013 júniusában a Republic elő zenekaraként léptünk színpadra Szegeden. Bár a sportot, a zenét és a táncot is igazán szerettem és magaménak éreztem, mégsem művészeti iskolában tanultam tovább, mert 11 évesen elveszítettem édesanyámat. Ez a tragédia természetesen nagyban befolyásolta az összes döntésemet később, a továbbtanulás tekintetében is.