Látnivalók a környéken Református Nagytemplom Debrecen Debrecen jelképe, az ország egyik legnagyobb református temploma, melyet történelme tett igazán híressé. Debreceni Állatkert és Vidámpark Itt található az ország első vidéki állat- és növénykertje, melyet 1958-ban alapítottak. A kicsiket vidámpark is várja, amit egy kisvasút köt össze az állatkerttel. Erdőspusztai Bemutatóház, Debrecen. A vonatból megcsodálhatjuk a dámsza... Déri Múzeum A Déri Múzeum Magyarország egyik legjelentősebb múzeuma. Nagyerdei Park és Békás-tó Minden jelentõs várost fémjelez egy híres park – Debrecent az ország elsõ természetvédelmi területének nyilvánított Nagyerdõben található park. Kerekerdő Élménypark A Kerekerdő élménypark a Zsuzsi Erdei Vasút vonalán, Csereerdő megállónál, festői erdei környezetben található. A mesevilág közel 30 ezer négyzetméternyi területen kínál fedett és szabadtéri programok...
Eladó egyéb vendéglátó egység - Hajdú-Bihar megye, Debrecen #27647122 Karaoke A Debreceni Erdőspusztákon tett túra, kirándulás kiváló lehetőség a kikapcsolódásra, pihenésre, valamint a táj őshonos növény- és állatvilágának megismerésére. Az Erdőspuszták kiemelt látnivalói: Ördögárok Az Erdőspuszták területén található az Ördögárok néven elhíresült sáncrendszer több darabja, amit a III. század környékén a szarmaták építettek. Erdőspusztai Tájház Bánkon található az 1982-ben épült Erdőspusztai Tájház, ahol a Déri Múzeum anyagából rendezett, az Erdőspuszták növény- és állatvilága, madár- és kisemlős faunája című kiállítás, és az Élet az Erdőspusztán című kiállítás várja a látogatókat. Debreceni Erdészet | Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt.. A tájház körüli gondozott parkban a Hajdú-Bihar megyei fafaragótáborban készült alkotásokat helyezték el, köztük Szent István szobrát és egy haranglábat. A bemutatóház mögötti székely kapun léphetünk be az arborétumba, ahol 3 kilométer hosszú tanösvény mutatja be a táj honos élővilágát. Érdekessége az erdeifenyők között álló kilátó, és a vákáncsos tanya, mely az erdőművelésből élő vákáncsosok lakóhelyét, mindennapjait ismerteti meg a látogatókkal.
Az Erdőspusztai, valamint a Hármashegyi és a Fancsikai kilátót is megnyitja a Nyírerdő Zrt., egyszerre kettőnél többen nem tartózkodhatnak egy-egy létesítményen. A tudnivalókról információs táblák tájékoztatják a kirándulókat. Hozzászólás írásához jelentkezzen be!
A foglalkoztató a jogutód nélküli megszűnése (pl. végelszámolás, felszámolás) esetén köteles a munkaügyi iratok megőrzéséről gondoskodni, és az iratok őrzésének helyét a székhelye, telephelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek bejelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a foglalkoztató képviselője, illetve a felszámoló, végelszámoló köteles a 2010. Iratok megőrzési ideje 2013 relatif. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan adatszolgáltatást teljesíteni, ha arra korábban nem került sor. Érdemes megemlíteni, hogy manapság egyre több foglalkoztató könyvelését, bérszámfejtését külső szolgáltató végzi, melynek következtében a munkaügyi iratok adattartalmát más szolgáltató tárolja. Ilyen esetben a szerződéses kapcsolat megszűnését követően gondoskodni kell arról, hogy a könyvelést, bérszámfejtést végző szolgáltató a munkaügyi iratokat (legyenek azok akár papír alapú iratok, akár elektronikus úton tárolt adatok) átadja a foglalkoztató részére. Az új szabályozás egy régi dilemmát old fel. Korábban a munkáltatással kapcsolatban keletkezett dokumentumokat elvben nem lehetett selejtezni, tehát szükséges volt a hosszú távú megőrzésük, még akkor is, ha ezt jogszabály egyértelműen nem írta elő.
Évek óta kihívást jelentett annak az időtartamnak a meghatározása, ameddig a foglalkoztatók kötelesek megőrizni, illetve tárolni a munkavállalók jogviszonyával kapcsolatosan keletkezett iratokat, dokumentumokat. Korábban, a munkaviszony fennállása alatt, illetve annak megszűnésével kapcsolatosan keletkezett dokumentumok esetében az általánosan elfogadott megőrzési idő 50-60 év volt, bár ezt egyik jogszabály sem írta elő, sem a társadalombiztosítással kapcsolatos jogszabályok, sem a Munka Törvénykönyve. Ezt a jogilag nem rendezett kérdést pontosította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. HRBLOG.hu - Munkajog blog - Mennyi ideig kell megőrizni a munkaügyi iratokat?. évi LXXXI. törvény 2018. december 23-án hatályba lépett kiegészítése, mely szerint a foglalkoztató köteles a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan felmerült munkaügyi és társadalombiztosítási iratokat a biztosítottjára, volt biztosítottjára irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig megőrizni. Tehát például egy 1990-ben született dolgozóra vonatkozóan a foglalkoztató 2060-ig köteles megőrizni az iratokat, feltéve, hogy a dolgozó 65 éves korában vonul nyugdíjba.
Arra a foglalkoztatóra, aki a bejelentési vagy megőrzési kötelezettséget elmulasztja, illetve megszűnés esetén pedig a volt tulajdonosra mulasztási bírság szabható ki. Iratok megőrzési ideje 2019 movie. Az új eljárás kapcsán nem elhanyagolható tényező az általános adatvédelmi rendelet sem, amelyet a foglalkoztatónak kivétel nélkül figyelembe kell vennie az iratok megőrzésekor. Eszerint ugyanis a személyes adatokat tartalmazó dokumentumok csak addig tárolhatóak, ameddig arra jogszabály kötelez, vagyis a munkáltatónak nem csak megőriznie kell az említett dokumentumokat, hanem ügyelnie kell arra is, hogy azok őrzési kötelezettsége mikor jár le, figyelve arra is, hogy az öregségi nyugdíj korhatára ilyen hosszú időszak alatt várhatóan módosulni fog. Az új szabályozás azzal, hogy az egyes munkavállalókra vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötött megőrzési kötelezettséget írt elő, egyúttal azt is megszabja, hogy a megőrzési kötelezettség határidejét munkavállalónként külön-külön nyilván kell tartani. Ebből az következhet, hogy a hosszú évek óta tárolt munkaügyi iratokat tartalmazó dobozokat időnként fel kell bontani, és a már selejtezhető, illetve a GDPR szerint selejtezendő tartalmakat szelektálni is szükséges.