Végül a díszletes asszisztens segített: a film egyik jelenetéhez egy domináns, nagy foltokkal operáló, dekoratív képet kerestek, ami a történetben egy tehetős család nappalijában díszíti a falat. Egy pasadenai (Los Angeles melletti város Kaliforniában) műtárgyüzletben meglátta, és meg is vásárolta a produkciónak, majd a forgatás után magának szerette volna megszerezni, de nem tudta, mert az újraforgatások miatt raktárban tárolták a festményt. Barki Gergely a Berény-képek felkutatása mellett a magyar kubizmussal is foglalkozik | Híradó. (Berény Róbert szignóját a képen egyébként nem tudták kiolvasni, vagyis a filmesek nem tudták, ki az alkotó. ) Közben kölcsönadták egy szappanopera (Family Law) forgatásához is, aztán nyoma veszett. Az asszisztens viszont nem akart lemondani róla, és kiderítette, hogy egy másik raktárba került, így már meg tudta vásárolni a festményt a filmgyártó cégtől. Egy évvel később Barki Gergely Washingtonban találkozott a kép tulajdonosával. Egy parkban találkoztak, ahol a művészettörténész egy hotdog-árustól kölcsönkért csavarhúzóval lefejtette a festmény hátoldaláról a védőborítást.
Barki Gergely művészettörténész amellett, hogy Berény Róbert festőművész lappangó képeinek felkutatásával foglalkozik, belevágott a magyar kubizmus feltérképezésébe is, mert - mint az MTI-nek elmondta - ez az irányzat nincs feldolgozva a magyar képzőművészet kánonjában. A Virág Judit Galéria és a Kieselbach Galéria téli árverésén is szerepelt egy-egy általa felkutatott Berény Róbert-kép; előbbin az Alvó nő fekete vázával, utóbbin a Napközelben című festmény talált új gazdára. A rendkívül sokoldalú Berény Róbert (1887-1953) életművét kutató művészettörténész elmondta: azokra a képekre a legbüszkébb, amelyekért sok mindent megtett, ami igazi nyomozás volt. JÓTÉKONYSÉGI KÖNYVBEMUTATÓVAL MUTATJÁK BE A MŰGYŰJTŐK VILÁGÁT – Művészbölcső – Kortárs művészek portálja. Az Alvó nő fekete vázával című képre a Stuart Little, kisegér című filmet nézve, a díszletben bukkant rá Barki Gergely, majd hosszas nyomozással sikerült kiderítenie a kép történetét, az alkotás végül hat évnyi munka után került vissza Magyarországra. Mint mondta, mindegyik műnek megvan a saját története, akad, amelyik csak fekete-fehér fotóról, karikatúráról ismert, de van olyan is, amelyről csak leírás áll rendelkezésre.
A Dugonics utcai iskola tornatermében pedig a falon - a kosárlabdapalánk mögött - Kernstok Károly Ősvadászok című freskója bújik meg. "Valószínűleg mésszel festették le, korabeli újságcikkek szerint az 1920-as években - Horthy idején - az új rezsimet megbotránkoztatta, hogy meztelen férfiak vonulnak fel a 'falon', ezért tüntették el" - mondta Barki Gergely, hozzátéve, hogy mivel a freskót nem vakarták le, gondos restaurációval valószínűleg helyre lehetne állítani. Idei szenzáció: a Nagy akt Orbán Dezső Nagy aktja Ausztráliából került elő idén, és 94 év után újra látható Magyarországon. Felidézte, hogy a Napközelben című kép, amely Lukács György filozófus apjának hagyatékából nemrég került elő, korábban csak karikatúráról volt ismert. "Nem lehetett tudni, hogy ez csak egy részlete a képnek vagy a teljes mű. Annyit tudtunk, hogy 1911-ben 46-os tételszámmal állították ki" – hangsúlyozta. Barki Gergely Művészettörténész - Elveszett Remekművek Nyomában: Barki Gergely, A Magyar Képvadász | Mandiner. Több mint tíz évnyi kutatás után végül Angliában talált rá a sokáig lappangó festményre. Golgota Berény Róbertnek még több olyan alkotása van, amelyeknek a sorsáról nem tudni semmit.
Előbb Bécsben, majd Berlinben telepedett le, évekig nem vett ecsetet a kezébe. Zenével foglalkozott, filmdíszletet tervezett, és konstruált egy filmvetítő gépet. A fáma szerint rövid szerelem szövődött közte és Marlene Dietrich között, sőt a golyóstollat is feltalálta, de azt előbb szabadalmaztatta Bíró László József. Berlinben ismerkedett meg Breuer Etelka csellóművésszel, akivel egymásba szerettek, s hazatérve, 1926-ban összeházasodtak. Az új szerelem és a hazai környezet véget vetett depressziós korszakának, újra alkotómunkába fogott. Felesége viszont félretette a vonót, csak férjének élt, ezután csak egy alkalommal, barátjuk, Bernáth Aurél unszolására volt hajlandó játszani. Berény számos képen örökítette meg az erős erotikus kisugárzású nőt, de csellón játszva csak egy 1928-ban született alkotás ábrázolja. A festő a KÚT (Képzőművészek Új Társasága) tagja lett. A plakátművészet egyik megújítójaként ő készítette a Modiano cigarettapapírt, a Palma kaucsuksarkot, a Cordatic gumikereket hirdető falragaszokat.
Az 1930-as években a nagybányai tradíció felé fordult, művészete lágyabb lett, a szigorú képi szerkezetet mindinkább felváltotta a látvány tisztelete. 1934-től Zebegényben alkotott, nyaranta festőiskolát működtetett, itteni műterme és vele számos műve a második világháború végén elpusztult. Budapest ostromát Zugligetben bujkálva vészelte át. 1948-tól a Képzőművészeti Főiskolán oktatott. A tematikus piktúra felé fordult, nagyméretű művei ( Festőnövendék, Majális, Műterem-látogatás) igényességükkel tűnnek ki a korszak sematikus, szocreál alkotásai közül. Berény Róbert síremléke. A festőművészt megmintázó bronz alkotás. Budapesten. Farkasréti temető: 21/1-1-25/26. Lesenyei Márta szobrászművész alkotása (kép forrása: wikipédia/Dr Varga József/CC BY-SA 3. 0) Művészetét 1950-ben és 1952-ben Munkácsy-díjjal, 1951-ben Kossuth-díjjal jutalmazták, de művei nem kellettek a hatalomnak. Gyomorrákban halt meg hatvanhat éves korában, 1953. szeptember 10-én Budapesten. Számos képe máig ismeretlen helyen van.
Ekkor meglátta a képet 1928-ban kiállító Munkácsy-céh pecsétjét. A festmény tehát eredeti volt, az elveszettnek hitt Berény Róbert-kép megkerült. Berény és a kép ihletője, Breuer Eta A festmény most Magyarországon van, a decemberi aukción új tulajdonosa lesz. Az Alvó nő fekete vázával Berény Róbert egyik fő műve. A képet bemutató sajtótájékoztatón Virág Judit művészettörténész azt mondta, az alkotás tökéletes szintézise mindannak, ami az európai festészetben a 20. század második évtizedében zajlott: megvan benne a francia irányzatok lazasága, a németek szigorúsága, az art deco elemei, a színek pedig a holland és az orosz avantgárdot idézik. Mindezek harmonikusan olvadnak össze Berény festményén. A kép történetéről azonban ma sem tudunk mindent. Annyi biztos, hogy a festő második feleségét, a csellista Breuer Etát ábrázolja, akit Berény egy összejövetelen ismert meg Berlinben töltött évei alatt. Berény Róbert 1919-ben részt vett a Tanácsköztársaságban – ekkor készült leghíresebb plakátja, a Fegyverbe!
A kérdéses, 1926-ban készült festmény a művész második feleségét, Breuer Etát ábrázolja, amint egy asztalnál ülve unottan hajtja le a fejét, stílusában rendkívül hasonlít Berény leghíresebb képére, a Csellózó nő re. Barki két éven keresztül hiába kutatta az eltűnt festmény nyomát, végül a szerencsének köszönhetően sikerült kapcsolatba lépnie egy Lisa nevű hölggyel, aki a berendező asszisztenseként dolgozott a Stuart Little forgatásán – az ő feladata volt a háttérben látható képek beszerzése, melyeket egy pasadenai régiségboltban vásárolt a produkció számára. Berény festménye – melyért 500 dollárt kért a bolt tulajdonosa – a forgatás befejezése után a Sony stúdió raktárában maradt, és később egy tévésorozathoz is felhasználták, míg végül Lisa ismét a nyomára bukkant, megvásárolta és saját nappalijában tette közszemlére, nem is sejtve, mekkora műremeket őriz otthonában. A festmény a Virág Judit Galéria aukcióján a Budapesti Kongresszusi Központban Isza Ferenc / Getty Images Hungary A krimibe illő nyomozás sikerét követően Barki az Egyesült Államokba utazott, találkozott a hölggyel, és sikeresen megbizonyosodott róla, hogy Lisa valóban a magyar avantgárd elveszett remekművének tulajdonosa – egy hot dog árustól kölcsönkért csavarhúzóval leszerelte a keretet a képről, és így láthatóvá vált a Munkácsy-céh pecsétje.
Illés Zoltán azonban általam ismeretlen felhatalmazás és jogcím alapján levelet írt az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Vízügyi Főfelügyelőséghez, hogy több engedélyt ne adjon ki. Ez megtörtént és a már kiadott jogerős engedélyeket is visszavonták, ebből természetesen perek lettek, ezek a jogviták a mai napig lezáratlanok. – Ennek feltehetően köze van ahhoz, hogy a kormányzat tavaly úgy döntött, hogy a dunai hajózóút javításához felhasználható mintegy 20 milliárd forintos uniós támogatási keretet inkább kerékpár utak építésére fordítja, ha erre az Unió – ami nem valószínű – engedélyt ad. Milyen következményekkel járna egy ilyen lépés? Reális Zöldek Klub. – Ez azt eredményezné, hogy Magyarország továbbra sem tenne eleget az Európai Unióval szemben vállat kötelezettségeinek. Emellett vissza kellene fizetni azt mintegy 2, 5 milliárd forint támogatást, amelyet már felhasználtunk az uniós keretből arra, hogy előkészületeket tegyünk a folyó hajózhatóságának a javítására. – Mi az, amivel a VITUKI eddig foglalkozott?
A BÁRKA KIKÖTŐ PROGRAMJA Augusztus 27. péntek Ráday utca 16:00 ORT-IKI Bábszínház – Vásári attrakciók, parádé 17:00 Megnyitó: Dr. Gegesy Ferenc, polgármester, Márta István, a Művészetek Völgye igazgatója 17:30 (Nem) mindennapi irodalom: NONSZENSZ (km. : Varró Dani, Havasi Attila, Vaskó Péter, Keresztesi József) 19:00 A Szent Efrém Bizánci Férfikar koncertje 20:00 Chaplin: Modern Idők? szabadtéri filmvetítés Bakáts tér 20:00 Cseh Tamás koncertje vadonatúj dalokkal Augusztus 28. szombat Ráday utca 16:00 Ládafia Bábszínház? Vásári bábjáték 17:30 (Nem) mindennapi irodalom: NONSZENSZ (km. : Nádasdy Ádám, Orbán György) 19:00 Operett-koncert: A Bárka Társulat CD-bemutató előadása (Parti Nagy Lajos és Faragó Béla szerzeménye) 20:00 Chaplin: Nagyvárosi fények? szabadtéri filmvetítés Bakáts tér 20:00 Lajkó Félix és új zenekara koncertje Augusztsu 29. Hajóvonták találkozása tipos de. vasárnap Ráday utca 16:00 Vojtina Bábszínház? A három kismalac és a farkas 17:30 (Nem) mindennapi irodalom: NONSZENSZ (Km. : Háy János, Bérczes László) 19:00 A Dávid Klezmer Quintet koncertje 20:00 Chaplin revü?
– Egyes feltételezések szerint kormány közeli cégek anyagi érdekei motiválják a VITUKI módszeres felszámolását. Vannak olyanok, akik a Simicska Lajos volt Fideszes pártpénztárnok érdekeltségi körébe tartozó Közgépet is emlegetik, mint a vállalat eltűnésének az egyik nyertesét. Ön mit gondol erről? – Nem tudom, hogy milyen megfontolások alapján született döntés az intézet sorsáról. Az azonban tény, hogy a VITUKI a saját tevékenységi köreiben eddig a hazai piac mintegy felét tudhatta magáénak, ez évente 1, 5-2 milliárdos bevételt jelentett. Abban az esetben, ha felszámolják a társaságot ez az összeg a piac többi szereplőjéhez jut. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy VITUKI birtokában lévő ingatlanok, a speciális mérő- és egyéb eszközök milliárdos értéket képviselnek. Azt egyébként furcsának tartom, hogy a mostani kormányzat folyamatosan azt hangoztatja, hogy jobb állami kézbevenni amit csak lehet, s ennek jegyében állami tulajdonba von különböző piaci érdekeltségeket. Amíg a 100 százalékos állami tulajdonban lévő VITUKI esetében ellenkező tendencia tapasztalható.