só 1 dkg friss élesztő 2 ek. olaj csipet aszkorbinsav 2 ek. burgonyapehely (elhagyható) 1 tk sikér 20-25 dkg öregtészta 50 dkg BL 80 kenyérliszt A vizet, élesztőt egy csipet cukorral felfuttatjuk a Thermomixben 3p/37fok/2-es fokozaton. A többi hozzávalót az üstbe tesszük, és 3 percet dagasztjuk. Kelesztő tálba tesszük, hagyjuk a duplájára kelni. Közben egyszer átgyúrjuk. Miután megkelt, enyhén lisztezett felületre borítjuk, kiütögetjük belőle a levegőt majd cipót vagy kenyeret formázunk belőle. Jénait sütőpapírral kibéleljük, belehelyezzük és lefedjük. Duplájára kelesztjük, majd késsel bevágjuk. A jénai tetejét belülről jól bespricceljük vízzel és az előmelegített 230 fokos sütőbe tesszük. Kb. Limara kovászos kenyér. 50 perc alatt készre sütjük. Mikor kész rácsra tesszük hűlni, hideg vízzel lespricceljük. Az öregtészta receptje: És Limara receptje, ami alapján a kenyerünk készül: Toyota 7 személyes un bon Ingyen elvihető amerikai staffordshire
Forrás: Ács Bori Akkor meg minek a kovász? A kovászos kenyér egyszerűen jobb, mint az egyszerű, élesztős tészta. Jobb íze van – a kovásszal készült kenyérben nem érezni a minimálisra csökkentett élesztőt, viszont sokkal izgalmasabb ízei vannak. Sokkal gazdagabb állaga lesz, sűrűbb, lukacsosabb, súlyosabb az egyszerű élesztős tésztáknál. Vaslábosban sütve megsokszorozódik a sütő teljesítménye, és vastagabb lesz a héj is. 🙂 A teljes kiőrlésű kovászos kenyér hozzávalói: 35 dkg kenyérliszt (BL80) vagy búzafinomliszt (BL55) 32, 5 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt 4, 6 dl meleg víz (kb. 40 °C) 14 dkg érett kovász 15 g só Ahogy én készítem A tészta bedagasztása A kétfajta lisztet kelesztőtálba teszem, a fehéret szitálom, a teljes kiőrlésűt nem. Hozzáöntöm a meleg vizet, majd letakarva kb. 20 percet pihentetem. Ezután hozzáadom a kovászt és a sót, majd kézzel nekiállok dagasztani. Ezt a lépést robotgépben is lehet végezni, de igazándiból nem szükséges. Limara péksége kovászos kenyér. Addig dagasztom, amíg a kovásszal és a sóval teljesen homogén tésztát kapok, ami gyönyörűen elválik az edényem falától.
8 literes jénait sütőpapírral kibélelünk, beletesszük a tésztát, rátesszük az edény tetejét és hagyjuk a duplájára kelni, pengével bevágjuk és további 15-20 percig hagyjuk kelni, vagy míg a bevágások szépen szétnyílnak, közben előmelegítjük a sütőt, a jénai tetejét belülről bespricceljük vízzel, 220-230 fokos sütőben kb. A tejet éppen langyítom, elkeverem benne a cukrot, belemorzsolom az élesztőt, és hagyom pár perc alatt felfutni. Utána kimérem a többi hozzávalót a dagasztótálba, és jó 20 percig dagasztom. Ezután vekniformára egyengetem, és sütőpapíros jénaiban lefedve félreteszem 20 percre. Ekkor kicsit átmozgatom, és újabb 20-25 percet pihen. Limarától tanult (és még sok gyakorlást igénylő) mozdulatokkal megformázom, és a jénaiban újabb 20 percet pihen lefedve. Ekkor éles késsel (esetleg pengével) bevágom pár helyen. Kácsor Zsolt: A sörös kenyér titka. Újabb 20 percig pihen, amíg a sütőt előmelegítem 220 fokra. Ekkor jó alaposan megspriccelem a kenyér tetejét és a jénai tetejének belsejét, és 20 percre megy a sütőbe, fedővel.
A 25–30 ezer "málenkij robotra" toborzott embert gyalogmenetben hajtották a szolyvai gyűjtőtáborba, majd vitték szovjet munkatáborokba. A megfélemlített hátramaradottak ezután "önként" kérték Sztálintól Kárpátalja Szovjetunióhoz csatolását. A foglyok közül nagyon sokan már a szolyvai táborban elpusztultak, a hideg, az éhezés és a borzalmas higéniás viszonyok miatt kitört flekktífusz-járvány következtében. A szovjet munkatáborok kamrája A Szovjetunióba hurcolt kényszermunkások összlétszáma a kb. A málenkij robot, avagy ártatlan emberek háborús jóvátétele a Szovjetuniónak » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. 350 főlágerben és közel 4 ezer melléklágerben időnként a 7 millió főt is elérte, ebből körülbelül 4, 2 millió volt a külföldi (GUPVI) foglyok száma. Becslések szerint közel 1 millióra tehető a szovjet táborokban dolgoztatott magyar állampolgárok száma. A magyar foglyok zöme a Donyec-medencei szénbányákban (Kelet-Ukrajna), a Krím-félszigeten és Odessza környékén, az Urálban, a Volga mentén, valamint Moszkva, Kijev és Minszk környékén végezte kényszermunkáját, de sokan kerültek a Kaukázusba is. A kamra első részében a kényszermunka helyeit láthatjuk.
Évtizedeken át hallgatniuk kellett a Szovjetunióba "málenkij robotra" hurcolt embereknek azokról a szörnyűségekről, amelyeken azokban az időkben átmentek. Ma már kevesen élnek, de ők jól emlékeznek ellopott fiatal éveikre. – írta meg a A Rabszolga voltam című dokumentumfilmben, amelyet a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapján, augusztus 23-án vetít a Duna World, megosztják a nézőkkel rettenetes élményeiket a ceglédberceli túlélők. Szörnyű titkokat temettek magukba évtizedeken át azok a ceglédberceliek, akiket 1945-ben a szovjetek elhurcoltak. Városi Anna így ír a rettenetes pillanatokról: "1945. január 13. „Csak egy kis munka” – gyakran egyszerű járókelőket is elhurcoltak málenkij robotra » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Pontban éjfélkor megmozdult a mozdony. Egyszerre mindnyájan összekapaszkodva, ordítva sírtunk. Közben a lukas vagonnál láttuk, hogy a mi szeretteink lámpással messziről integetnek, mert az őrök közelebb nem engedték őket. " Városi Anna nem sokkal a halála előtt írt naplót a szovjet kényszermunkatáborban töltött éveiről. 618 társával hurcolták el 1945 januárjában, ahogy a szovjetek mondták: "málenkij robotra", vagyis egy kis munkára.
Munkába talán erősebbek, de úgy az élethez gyöngébbek… Mi, nők, többet bírunk, mi macskák vagyunk. A macska is sokat bír, de mi is sokat bírunk. " Lerner Ferencné Szauer Mária (95) Az én uram az nagyon beteg volt. Mármint akkor még nem volt az uram! Középfültőmirigy-gyulladást kapott, már felment neki az agy felé a genny, azt mondta az orvos, hogy kellene ötszáz rubel, mert a gyógyszer, ami kell rá, ennyibe kerül. Akkor letérdepeltem az ágyra, és azt mondtam, istenem, ha énnekem életet menteni kell, akkor életet fogok menteni. Csámer Józsefné Wanner Mária (96) "Én egész lent dolgoztam a bányában. Deszkalapokkal, meg kézzel toltuk a szenet a 50-60 centiméter magas járatokban fekve. A térdem tiszta seb volt. És ezt ismételtük egész műszak alatt: le-fel, le-fel. Mindezt állandóan vízben! Ádám bácsi azt mondta: – Vigyázzunk! Úgy recseg itt minden! — Ahogy kimondta, hiába volt kitámasztva, szakadt a bánya. Betakart bennünket. Combnyaktörést szenvedtem. Rám zuhant egy nagy csomó szikla, kő. A kórházban töltöttem három hónapot.
Egyikük nem egyszerűen felidézi, hanem érzelmileg is újraéli és eljátssza a történteket, míg testvére alig-alig mond egy mondatot, inkább elfordul, mintha menekülne az emlékei elől. Mikor a film egyik jelenetében a kilenc évet Szibériában töltött férfi öntudatosan kimondja, hogy "ártatlanok voltunk", testvére rászól: "Hagyjad ezt, ki hiszi ezt el? " Ebben a mondatban benne van az évtizedek magánya, a kirekesztettség, hogy titokkal a lelkükben éltek hazatérésük után. A múlt eltagadására épülő szocialista rendszer lehetetlenné tette a trauma kibeszélését, amely a lelki sebek gyógyulását segítette volna. A dudari testvérpár beszédes tagja egészen pontosan írja le poszttraumás tüneteit, s elmondja, hogyan tették beteggé még harminc évvel hazaérkezése után is a múlt kitörölhetetlen emlékei. "Éjjel meg akartam fulladni, meg futni akartam. " Az orvosnak aztán beszámolt arról, mi történt vele a lágerben. "Mikor kiöntöttem a szívemet, semmi bajom nem volt. Mintha újraszülettem volna. Engem erről még addig senki nem hallgatott meg. "