A Ferenc pápa – Egy hiteles embert nézni olyan, mintha egy szimpatikus önsegítő könyvet lapozgatnánk, amely nem feltétlenül a kifejtett gondolatok mélységével, hanem azok egyszerű igazságával tud hatni. És a hangsúly itt a hatáson van: ahogy az amerikai kongresszus tagjai is megkönnyezik a pápa tört angolsággal előadott beszédét, úgy nézőként is meghatódunk, amikor az egyházfő praktikus válaszokat kínál korunk legégetőbb problémáira. Így buzdít a fogyasztás mérséklésére, a folyamatos túlórázás visszafogására, és figyelmeztet a menekültválság kapcsán a közöny globalizációjának veszélyeire, hogy ne szokjunk hozzá mások szenvedéséhez, mintha az teljesen hétköznapi lenne. A pápa bűvkörébe került rendező sikerrel ránt be minket is Ferenc karizmájának hatósugarába. Így aztán megrendülünk, amikor a pápa is megrendül a fülöp-szigeteki tájfun pusztításait vagy az éhező szegények táborait látva, és a Vatikánba is vele tartunk, amikor a frissen kinevezett Ferenc pápa egy meglepően kemény beszédben ecseteli a Kúriának a kevélység és fényűzés veszélyeit.
Ennek nyomán a film maga egy sokszínű kavalkád−forgatag, amelynek során pedig szinte teljesen feltárul az a kép, amely igazolja, hogy a választás és a döntés jogos volt; a felnőttként protestáns hitre tért filmalkotó Ferenc pápa mentális és fizikai útkeresésének, szellemi eredőjének, hitvallásának, (előre)haladásának és nem utolsósorban egzisztenciális létének abszolút értője, és mindennek szakavatott, hiteles közvetítője. A Pope Francis – A Man of His Word, magyarul a Ferenc pápa − Egy hiteles ember címet viselő munka mindennek nyomán igazából nem egy, de két etalon, két hiteles, szellemi minőségében, világlátásában egymást tökéletesen értő, és ezen a ponton kiegészítő ember és szellem közös "gondolattérképe". A Wenders által instruált filmes műben tehát Ferenc pápa utazásaiba és vallással kapcsolatos nézeteibe nyerhetünk betekintést, miközben az egyházfő olyan általános témákkal kapcsolatban felmerülő kérdésekre ad őszinte, komoly, olykor humorral fűszerezett válaszokat, mint a halál, a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek, a bevándorlás, az ökológia, valamint a család szerepe.
Egyébként a film úgy épül fel, hogy a szinte közvetlenül a kamerába beszélő pápa felhoz bizonyos témákat, utána rövid híradórészleteken és belső, vatikáni felvételeken látjuk, hogy mit tett az adott ügy előremozdítása érdekében. Olyan témák kerülnek elő, mint a szegénység, amit Ferenc pápa a névadójaként tisztelt Assisi Szt. Ferenc tanításai alapján szimbolikusan ma is vállal; a melegek elfogadása, a gyerekeket zaklató papok mérhetetlen bűnei, a más vallásúakkal való együttélés és a környezetvédelem. Ez utóbbi érezhetően Ferenc pápa legsajátabb témája. A filmben is az ökológiai katasztrófa közelségéről, a természettel való harmónia újbóli megtalálásának feladatáról beszél a legtöbbet, és némi egyszerűsítéssel azt mondhatjuk, ebből vezeti le, vagy ezen keresztül láttatja a hagyományosnak nevezhető keresztény tanokat is. Fotó: Pannonia Entertainment Ltd. 3T-ről beszél, ami nem azt jelenti, mint Magyarországon, hanem a munka (trabajo), a föld (tierra) és a tető (techo) hármasságát, ahol a tető az otthont és a családot jelenti.
Ferenc pápa - Egy hiteles ember Pope Francis: A Man of his Word 2018 A három Oscar-díjra jelölt Wim Wenders (Párizs, Texas, Berlin felett az ég, Buena Vista Social Club, Az élet sója) filmjében Ferenc pápa utazásaiba és vallással kapcsolatos nézeteibe nyerhetünk betekintést, miközben az egyházfő olyan általános témákkal kapcsolatban felmerülő kérdésekre ad őszinte, komoly, olykor humorral fűszerezett válaszokat, mint a halál, a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek, a bevándorlás, az ökológia, valamint a család szerepe. A Ferenc pápa – Egy hiteles ember azon ritka alkotások egyike, amelyek a Vatikánnal szoros együttműködésben készültek. A rendező példátlan betekintést nyert a pápa életébe: több mint két éven keresztül kísérte, emellett a vatikáni tévéarchívum olyan exkluzív felvételeket is a rendelkezésére bocsátott, amelyek Ferenc pápa világ körüli utazásai során készültek. A filmben használt vizuális stílusnak köszönhetően a nézők egészen közel kerülhetnek a pápához, aki személyesen is megszólítja a közönséget.
Azt mondja, az életnek ezeket a tevékenységeit, szereplőit és színhelyeit összehangolva élhetünk csak békében. Ha ehelyett túlhajtjuk magunkat, hajszoljuk a pénzt és uralni próbáljuk a környezetet, nem a krisztusi tanok szellemében cselekszünk. A pápa szerint az Istennel való találkozás lehetőségét a saját életünk lelassítása teremti meg. A tájékozottabb nézők számára nem hangzanak el vadiúj információk, de egyrészt jó hallani, hogy Ferenc pápa tudományos eredményekre hivatkozik, másrészt egyszerűen csak szórakoztató hallgatni őt. Eleven, vibráló, karizmatikus személyiségnek tűnik, színesen és gazdagon beszél. Wenders egyetlen játékfilmes megoldást használ, némafilmes stílusú jelenetekben játszatja újra Assisi Szt. Ferenc életének kulcsmomentumait, de ezek a részek sokkal erőtlenebbek, mint amikor a pápát hallgatjuk. A szokásosnál közelebb ül a kamerához, az arca kitölti a látómezőt, ezzel egyszerre teremt intimitást és kényszeríti ki, hogy rá figyeljünk. Akinek Ferenc pápa eleve sem volt túlságosan szimpatikus, az aligha ebben a filmben fogja megkedvelni őt.
Segíts, hogy ne törődjem mértéken felül azzal a valamivel, amit "Én"-nek hívnak! Adj Uram humorérzéket! Segíts, hogy értsem a tréfát, Hogy vidám legyek És másokat is fel tudjak vidítani! Azt mondja a fáma, ez az ima volt Szent−Györgyi Albert orvos−kutató kedvenc imája, de ez a jelenlegi római katolikus világegyház vezetőjéé, 2013 óta "Róma püspökéé", Ferenc pápáé is, aki ezekkel a sorokkal, mint személyes konfesszióval zárja szinte már-már "személyes", összességében bölcsességet, derűt és bizakodást sugalló "dokumentumfilmje" képsorait. Azét a dokumentumfilmét, amelyben őt magát egy abszolút értő szemlélet- és sorstárs (itt: mint filmrendező), maga a neves német filmalkotó, forgatókönyvíró és producer, Wim Wenders követ, illetve jegyez. Úgy tűnik, vannak szerencsés csillagállások. Hiszen maga a három Oscar-díjra jelölt Wim Wenders is egy etalon, aki orvosi és filozófiai tanulmányai után kötelezte el magát a filmnek, és aki az olyan klasszikusok mellett, mint a Párizs, Texas (1982) vagy a Berlin felett az ég (1985) számos dokumentumfilmet is rendezett ( A föld sója, Buena Vista Social Club); személyes ars poeticája szerint pedig filmjeiben az európai és az amerikai kultúrát próbálja összeegyeztetni, egybeolvasztani, és " mint a globális világ filozófusa " készíti filmjeit.
Mosolygott. Mi bánta, hogy vége? Branyiszkónál nevét az égre karcolta kardja, a híres. Ez volt Dembinski hadsegéde, Abancourt Károly ezredes. S mi elfeledtük. A miniszter, bár hívták, maradtak egyedül. - Az Al-Dunán szólt mély a gázló s vénember már nem menekül. Leszek bitófán harci zászló, ha sorsom ezt így rótta ki- s habár magyar volt Csány László, úgy halt meg, mint egy római. Illyés Gyula: Október 6. Kezét - mert ő ölt, maga a király - egy nép arcába törölte bele. Nem volt e földnek Petőfije már! Igy kezdett lenni Ferenc Józsefe. Pósa Lajos: Mit olvasol, édes fiam? Mit olvasol, édes fiam? Egy gyönyörű tündérmesét. Tedd le, tedd le! Olvasgasd ma Magyarország történetét. Olvasgass ma Damjanicsról, Kiss Ernöröl, Nagy Sándorról... Olvass, fiam, az aradi Tizenhárom tábornokról. Magyarország története Hulló könnyel van beírva: A szabadság Istennője Minden lapját tele sírta. De egy sincsen olyan gyászos Mint az, amely ö rólok szól... Négyet köztük agyonlőttek. Kilencet felakasztottak... Bátran mentek a halálba, Egy szóval sem rimánkodtak.
Kinn szöszke osztrák hadnagyoktól gömbölyödtek a hitvesek. S az ország rothadt. A rabságot mindjárt megszokta s elfeküdt a földön, mint télvízkor vágott, rózsás rügyekkel tele bükk. E rügyből egy se bontott zászlót: a nagy tavaszi láz heve kilobbant, múló szalmaláng volt vagy átköltözött másfele, Londonba, New Yorkba, Turinba és hûs lidércként messze táncolt. Száz év s a magyar börtönéjjel nem változott száz év alatt Száz év s az első fordulóra ébredtetek és lassan róva a lépést, méláztatok róla, mit hozott Világos, Arad: száz év hűséges ingaóra, én folytatom járástokat, mások járják lépéstetek, s míg árnyékunk a kőpadlóra hull hány nap, hét és hónap óta! s kihúnyunk, pisla mécsesek: sok szép magyar fej, hervadt rózsa, Lonovics! Barsi! Berde Mózsa! árnyatok felénk integet. (1950, az ÁVH börtönében) Október 6. – versek – íme a válogatása Juhász Gyula: Vértanúink A föld alól, a magyar föld alól A vértanúk szent lelke földalol: E nagy napon, hol emlék s béke leng, A bús bitókra hittel nézzetek!
Jöjjön Ady Endre: Október 6. verse. Őszi napok mosolygása, őszi rózsa hervadása, őszi szélnek bús keserve egy-egy könny e szentelt helyre, hol megváltott- hősi áron – becsületet, dicsőséget az aradi tizenhárom. Az aradi Golgotára ráragyog a nap sugára, oda hull az őszi rózsa, hulló levél búcsú csókja: bánat sír a száraz ágon, ott alussza csendes álmát Őszi napnak csendes fénye, tűzz reá a fényes égre, bús szívünknek enyhe fényed adjon nyugvást, békességet: sugáridon szellem járjon, s keressen fel küzdelminkben Köszönjük, hogy elolvastad Ady Endre költeményét. Mi a véleményed az Október 6. írásról? Írd meg kommentbe!
Dalotokra könnyebben derűl fény, Hamarabb kihajt a holt berek; A jelennek búját édesítvén: A bokorban itt az ősi fészek, Mely növelte könnyü szárnyatok; Megpihenni most is abba tértek, Bár a fellegek közt járjatok! S most, hogy a szél összevissza tépte: Ugy tennétek, mint az emberek? Itthagynátok, idegent cserélve… – Fiaim, csak énekeljetek! (1852) Madách Imre: Az aradi sírra Nem néztetek erőst, hogy szolgáljátok, Ki fényesen majd jutalmazni tud, Akit szolgáltatok egy árva hon volt, Im sírotokra emlékkő se jut. The post Versek október 6-ra: ezeket érdemes elolvasnod appeared first on.
Könny, elő! Légy forrás, szirtből szökkenő. Hulljon ki mind, gyász árjakint, Amennyi könny van a szemekben! Ahány fohászt szűl ember ajka, A legnemesbbet fölsohajtva, Mit a tusázó szív terem, Mikor szent búja végtelen… Fohász, a mélyek mélyiből: Értük szakadjon égre föl! Istent, ha alszik, verje fel A gyász s iszony regéivel! … Vihar gyanánt zokogja el E nap setét történetét Ahány fohászt szűl ember ajka! Ahány virágot kéz letéphet, Még hervadatlant, ifjat, épet, Díszitni a halált vele: Jövel! tegyük kövükre le. Mosolygó, szép menyasszony, add Mirtusból font koszorudat. Oltárra fűzött friss virág Jer méltóbb helyre: fonjad át Kilenc bitó talapzatát! Itt haltak, itt! E helyre vidd Ahány virágot kéz letéphet! Amennyi villám van az égben, Szülemlő rémes, vad sötétben, Mikor a nemző fergeteg A bősz felhőt csókolja meg S nász-táncot jár a föld pora: Sújtson le, mint nyíl zápora! Ahány bakó, ahány cseléd Az árulást szolgálja még: Szakgassa, törje, zúzza szét! Álljon e rút fajon boszút Amennyi villám van az égben!
Itt haltak, itt! E helyre vidd Ahány virágot kéz letéphet! Amennyi villám van az égben, Szülemlő rémes, vad sötétben, Mikor a nemző fergeteg A bősz felhőt csókolja meg S nász-táncot jár a föld pora: Sújtson le, mint nyíl zápora! Ahány bakó, ahány cseléd Az árulást szolgálja még: Szakgassa, törje, zúzza szét! Álljon e rút fajon boszút Amennyi villám van az égben! Edward király, angol király Léptet fakó lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó? Legelőin fű kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér? S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt' Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába hajt? Felség! valóban koronád Legszebb gyémántja Velsz: Földet, folyót, legelni jót, Hegy-völgyet benne lelsz. S a nép, az istenadta nép Oly boldog rajta, Sire! Kunyhói mind hallgatva, mint Megannyi puszta sir. Körötte csend amerre ment, És néma tartomány. Montgomery a vár neve, Hol aznap este szállt; Montgomery, a vár ura, Vendégli a királyt. Vadat és halat, s mi jó falat Szem-szájnak ingere, Sürgő csoport, száz szolga hord, Hogy nézni is tereh; S mind, amiket e szép sziget Ételt-italt terem; S mind, ami bor pezsegve forr Túl messzi tengeren.