Itt minden lépést én vettem magamra, alájagördül vérem szőnyege. Árát megadtam. Örvendj, szökj virágba: a kóbor széltől elragadtalak, hogy tiszta szálból szőjjem a jövődet. Sorsod vagyok, és sorsod az enyém. vissza a címoldalra
Boldogok az összekulcsolódó szeretők. Objektum típusa versek.
Rondo (Vörösmarty:,, kalmár -- fejedelem -- tudós -- szerelmes'' témájára) Mint kagyló két fele zárulni eggyé, te és én, vagy maradni két barát, külön hajók másféle zászlaját lengetni szélbe vászon lengeteggé, vagy inni szent magányosság borát, az emberek szemében nőni heggyé, vagy párban tűrni törpeség sarát, mint kagyló két fele zárulni egyyé, magányban átváltozni hadsereggé megismételve Isten ostorát tört nép hátán magasztosulni keggyé, mint kagyló két fele zárulni eggyé. Bolero Mind elmegyünk, a ringatózó fák alól mind elmegyünk, a párás ég alatt mind indulunk a pusztaságon át a száraz ég alá, ahányan így együtt vagyunk, olyik még visszanéz, a holdsugár a lábnyomunkba lép, végül mind elmegyünk, a napsütés is elmarad és lépdelünk a csillagok mögött a menny abroncsain, tornyok fölé, olyik még visszanéz és látni vágy, hullott almát a kertben, vagy egy bölcsőt talán ajtó mellet, piros ernyő alatt, de késő már, gyerünk, ahogyan a harangok konganak, mind ballagunk mindig másként a csillagok mögött, a puszta körfalán, ahányan végre így együtt vagyunk, mind elmegyünk.
Júlia megüzeni anyjának a dajkával, hogy gyónni megy Lőrinc baráthoz. Talán ő tud segíteni rajta. Negyedik Júlia és Páris összetalálkoznak Lőrinc barátnál. A barát azt tanácsolja a lánynak, hogy színleg fogadja el a házasságot. Közben egy olyan szert ad neki, amitől egy napra tetszhalott lesz. Ezalatt Lőrinc barát majd levelet küld Rómeónak, aki megszökteti a nyitott koporsóban eltemetett Júliát Mantovába. Júlia vállalja a veszélyt. A leány hazatérve arra kéri a dajkát, hogy este hagyja magára, hogy egyedül lehessen. Szüleitől bocsánatot kér, "beleegyezik" a másnapi házasságba. Mihelyt éjszaka egyedül marad szobájában, Júlia beveszi az álmot adó port. Hajnali háromkor a család már szorgoskodik, megérkezik Páris. Rómeó és júlia olvasónapló röviden. Capulet Júliához szalajsztja a dajkát, hogy szóljon a lánynak: a vőlegény megérkezett. A dajka "holtan" találja Júliát, sírva szalad asszonyához. Nagy az elkeseredés, a nász napja a gyászé lett. Megérkezik Lőrinc barát is, próbálja nyugtatni a gyászoló családot. Capuleték immár a halotti torra készülnek.
Júlia kirántja a tőrt Rómeó övéből és végez magával. Az érkező őröket és a herceget ez a véres látvány fogadja. Lőrinc barátot elfogják és vallomást tesz, a Capulet és Montague család békét köt. Akkor most nézzük az elemzést! Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz! Klíma tüntetés május 24 Hajni virágbolt pomáz Országgyűlési képviselőjelöltek 2018 dj
Ötödik felvonás 1. szín Szereplők Helyszín Rómeó Boldizsár A Patikáros Egy mantovai utca Az ötödik felvonás 1. színe a tragédia egyetlen olyan jelenete, ami nem Veronában, hanem Mantovában játszódik. Mantovába száműzték Rómeót, aki éppen az utcán sétál, és egy éjszakai álma miatt nagyon jókedvű. Ekkor érkezik Boldizsár, aki hamar elrontja Rómeó jókedvét, hiszen Júlia halálhírét hozza: "BOLDIZSÁR […] Már alszik a Capulet-sírba teste, S halhatlan része angyalokkal él. Láttam, hogyan vitték a kriptaboltba, S jelenteni ezt lóhalálba jöttem. Ó, jaj, bocsásd meg énnekem a rossz hírt, Hiszen te tetted tisztemül, uram. " Boldizsár tehát azt a hírt hozza, hogy Júlia valóban meghalt, ő tehát nem Lőrinc pap küldötte, ő nem tudja, hogy Júlia állapota csak ideiglenes. Rómeó és júlia olvasónapló szereplők. Rómeó természetesen azonnal összeomlik és elhatározza, hogy még aznap éjjel Veronába utazik. Gyorsan dönt arról is, hogy mit fog ott tenni: öngyilkos lesz Júlia sírjánál. Rögtön eszébe is jut egy patikáros, akinek nemrég látta a rozzant boltját, akkor meg is fordult a fejében, hogy ha egyszer méregre lenne szüksége, akkor nála biztosan be lehetne szerezni.
Érkezik tehát Júlia apja, és a lány előtte is kijelenti, hogy nem akar Páris férje lenni. Az addig jóságos Capulet pedig egy pillanat alatt változik át dühöngővé, amiért a lánya ellent mer mondani neki. Ez a Capulet már nem az álarcos bál jóságos házigazdája, vagy Júlia megértő édesapja: " CAPULET […] Drága kis kisasszony, Sose köszöngess és sohase örvendj, De szedd a lábacskád csütörtökön, Menj Párissal Szent Péter templomába, Vagy gúzsbakötve húzlak el odáig. Rómeó és júlia olvasónapló fejezetenként. Pusztulj, te sápkóros dög, ronda cafka, Zöldbéka te! " Capulet kirohanása talán egy kicsit erős, de mindenképpen érthető, ha azt vesszük, hogy Páris Verona Hercegének, Escalusnak a rokona, tehát társadalmi szempontból mindenképpen előnyös lenne a házasság Capuletéknek. Az öreg Capuletnek pedig ez a fontos, pont nem érdekli, hogy a lánya szerelmes-e a férj jelöltbe vagy nem. Ne feledjük a középkorban járunk, amikor a házasságok nem szerelemből köttettek, hanem a vagyon házasodott a vagyonnal és a rang a ranggal, esetleg a vagyon a ranggal.