A témavezetőket a doktori iskola doktori tanácsi határozattal akkreditálja. Általában a tapasztalt témavezetőkből kerülnek ki később a törzstagok. Az iskola egyéb oktatói a doktori iskolában kurzusokat hirdethetnek meg. Az iskola ezen oktatókat szintén határozattal jogosítja fel a doktori iskolában történő tárgymeghirdetésre. Gyakori, hogy az adott szakterület elismert, egyetemen kívüli képviselőit (pl. intézeti kutatókat, vállalatok, szakhatóságok tudományos vezetőit) is akkreditálják oktatóként. Phd képzés menete 2. A doktori iskolát a doktori iskola vezetője (általában egyetemi tanár) irányítja. Az iskola általában több doktori programot hirdet meg, melyeknek szintén van vezetőjük. Az egyes programok alprogramokra oszthatók. A doktoranduszok az egyes programokra, illetve alprogramokra jelentkezhetnek, az egyes (al)programok meghatározzák azt a kurzuskínálatot, amiből az elvégzendő tárgyak kikerülhetnek. A doktori képzés menete [ szerkesztés] A doktori iskolában a hallgatók az iskola oktató tagjai által tartott doktori foglalkozásokat ( doktori kurzusokat) látogatják és ezek követelményeit teljesítik.
2000 Kőszeghy Attila Határozatlansági jegyek a területi tervezésben a Felső-Tiszavidék térségi tervezési folyamatok példáján 2001 Makovényi Ferenc Mezőgazdasági építészet: Porta, Tanya, Farm 2001 Vajk Károly Torzfelületeket érintő hiperbolikus paraboloidok alkalmazhatóságának vizsgálata kontúrpontok szerkesztésénél. 2001 Magyar Zoltán Emigráns magyar épitészektről és szerkesztő-mérnökökről a XX. század eszmáramlataiban.
Képes a saját és mások kutatási eredményeit szakmai alapon, reálisan, kritikusan elemezni, értékelni és értékén kezelni. A tudományterületet érintő információkat, híreket kritikusan ítéli meg, szakmai vitákban szaktudáson alapuló érvekkel vesz részt. Képes a szakterületében jártas és abban laikus személyek számára is megfelelő színvonalú ismeretátadásra, valamint részvételre szakszerű vitában, megbeszélésben. Képes a szakmai kommunikációra szóban és írásban, valamint szakmai együttműködésre mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban. Képes szaktudományi ismereteinek, kutatási eredményeinek összefoglalására, bemutatására, átadására. CSPDI - PhD fokozatot szereztek egyéni felkészüléssel. Ismeri és önállóan is képes gyakorolni a szakterületén szokásos közlési módokat (pl. szakcikkek, könyvek, tanulmányok önálló írására). c) attitűdje Jellemző tulajdonságai a kreativitás, rugalmasság, a probléma felismerő és megoldó készség, az intuíció, a módszeresség és adatfeldolgozási képesség, valamint döntésképes magatartás. Törekszik a még feltáratlan, megoldatlan tudományos kérdések beazonosítására, meg-fogalmazására.
A tesztoszteron hatás még a futást követően órákon keresztül érvényesül. Csakúgy, mint az endorfiné, amely euforikus (jóleső, boldogság) érzést vált ki. Fokozott paraszimpatikus hatás jön létre, amely segíti a stressz el szembeni megküzdést. Ennek köszönhető, hogy stressz helyzetekben is "szinte fát lehet vágni" a futó hátán. A kocogás és futás jótékony élettani és pszichés hatásait még hosszasan sorolhatnánk. Saját vizsgálataink bebizonyították, hogy a testi elégedettséget is kedvezően befolyásolja, ezáltal pozitívabb énkép alakul ki saját magunkról. Mindez az élet szinte minden területén kamatoztatható. A jótékony tulajdonságok kialakulásához hetente minimum 2, 5, maximum 6 óra kocogásra vagy futásra van szükség. A gyaloglás, kocogás, futás igazi lifetime sport, mivel bármely életkorban elkezdhető és gyakorolható. Futás tempó táblázat készítés. Negyven év felett azonban célszerű előzetes orvosi vizsgálat alapján tájékozódni a szervek állapotáról és az edzésprogramot az eredmények függvényében alakítani. Minden esetben fokozott figyelmet kell szentelni a megfelelő bemelegítésre, a fokozatos terhelésre és a megfelelő levezetésre, nyújtásra, regenerációra.
Forrás: Túlsúly esetén gyalogolni sokkal kedvezőbb, mint kocogni vagy futni, hiszen jóval kisebb erő, kevesebb teher nehezedik a térd és boka ízületeire. A kocogás esetében lényegesen nagyobb, futásnál a testtömeg többszöröse nehezedik minden egyes földre érkezésnél a láb ízületeire. Egy 70 kg testtömegű személy kb. 460 kilokalóriát használ fel óránként, 8km/h kocogás alkalmával, míg 10 km/h tempónál 600 kcal-t, 12 km/h futás során kb. 800 kilokalóriát emészt fel szervezete. Természetesen a felhasznált energia az edzettség, valamint a külső körülmények (pl. erős szél, alacsony vagy nagyon magas hőmérséklet stb. Egy 24 órás ultrafutás energetikai tanulsága. ) függvényében változik. Kocogás, futás A kocogás és futás igazi életformává tud válni. Jelentős hormon ális változások alakulnak ki már a futás kb. 20 percétől kezdődően. Tesztoszteronszint emelkedés, amelynek hatására erősebbnek érezzük magunkat, rámenősebbekké, irányítóbbakká válunk. Emellett csökken a testzsír arány és a fehérje beépülés üteme felgyorsul (természetesen a megfelelő táplálkozás mellett).
Hatékonyabb stresszre való reagálási képesség. Az intervallum edzés az életet mintázza. Lángolunk – takarékon égünk; nyugodtak vagyunk – stresszelünk; alkotunk – töltekezünk, stb. Az egyenletes tempójú futás az állandóságot, az intervallum futás pedig az életünkre jellemző folyamatos változást jelképezi. Ha rendszeresen váltakozó tempójú futással edzel, akkor szervezeted megtanulja kezelni ezt az "egészséges stresszhelyzetet" és később, egy valós stresszhatásnál hatékonyabban fog fellépni. Gyorsabb anyagcsere. Az intervallum edzés egy olyan kiszámíthatatlan edzésforma, hogy szervezeted még az edzés végeztével sem meri normalizálni az anyagcserét, hátha jön egy újabb intenzív hullám. Futás tempó táblázat 2021. Kimutatták, hogy intervallum edzés után akár 36 órán keresztül is jóval a normális szint felett pörög az anyagcsere, ami kalóriaégetés – testzsírvesztés szempontjából egy óriási dolog. Az, hogy melyik futás típust választod, az edzettségi szintedtől is függ. Az intervallum futást csak azoknak ajánlom, akik már egy jó ideje rendszeresen és tempósan futnak.