sor) [ szerkesztés] A szabadsághős megdicsőülése, az elképzelt győzelem után. Hangnemváltással folytatódik a vers: a csatazajt felváltja az ünnepélyes, lassú gyászzene, a vörös színt a fekete. A verselés is megváltozik: a jambusokat spondeusok lassítják. A harcmezőn elesettek temetésének látomása zárja a verset. A rapszódiát Petőfi a vers legfőbb gondolatával: a világszabadság jelszavával fejezi be. Egy gondolat bánt engemet... – Wikiforrás. A vers [ szerkesztés] Egy gondolat bánt engemet... Egy gondolat bánt engemet: Ágyban, párnák közt halni meg! Lassan hervadni el, mint a virág, Amelyen titkos féreg foga rág; Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál, Mely elhagyott, üres szobában áll. Ne ily halált adj, istenem, Ne ily halált adj énnekem! Legyek fa, melyen villám fut keresztül, Vagy melyet szélvész csavar ki tövestül; Legyek kőszirt, mit a hegyről a völgybe Eget-földet rázó mennydörgés dönt le... – Ha majd minden rabszolga-nép Jármát megunva síkra lép Pirosló arccal és piros zászlókkal És a zászlókon eme szent jelszóval: "Világszabadság! "
83 János vitéz 85 A természet vadvirága 147 A magyar nemzet 148 Anyám, anyám... 150 Költő lenni vagy nem lenni 151 Magyarország 153 Sohasem volt az szerelmes... 153 Fa leszek, ha... 154 Háborúval álmodám... 155 Felhő és csillag 155 Visegrád táján 156 A négyökrös szekér 156 Lehel 158 Jókay Mórhoz 160 Szeretném itt hagyni... 162 Mögöttem a múlt... 163 Emlékezet... 163 Itt állok a rónaközépen... 163 A bánat? egy nagy oceán 164 Gyertyám homályosan lobog... 164 Sors, nyiss nekem tért... 165 Dalaim 166 Levél Várady Antalhoz 167 Szeretsz tehát... 171 Hazaértem... Egy gondolat bánt engemet – Magyar Nemzetismeret. 172 Reszket a bokor, mert... 174 Egy gondolat bánt engemet... 175 Szabadság, szerelem! 176 Ha férfi vagy, légy férfi... 176 A XIX. század költői 178 Magyar vagyok 180 A Tisza 182 Újonnan visszajött a régi baj 184 A nép nevében 186 Világosságot! 188 Az itélet 191 Arany Lacinak 192 Sári néni 194 Lennék én folyóviz... 196 A gólya 198 Utazás az Alföldön 202 Tompa Mihálynál 204 A munkácsi várban 206 Levél Arany Jánoshoz 208 A költészet 211 Falu végén kurta kocsma... 212 Beszél a fákkal a bús őszi szél... 213 Szeptember végén 215 Meddig alszol még, hazám?
S ezt elharsogják, Elharsogják kelettől nyúgatig, S a zsarnokság velök megütközik: Ott essem el én, A harc mezején, Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül, S ha ajkam örömteli végszava zendül, Hadd nyelje el azt az acéli zörej, A trombita hangja, az ágyudörej, S holttestemen át Fújó paripák Száguldjanak a kivivott diadalra, S ott hagyjanak engemet összetiporva. – Ott szedjék össze elszórt csontomat, Ha jön majd a nagy temetési nap, Hol ünnepélyes, lassu gyász-zenével És fátyolos zászlók kiséretével A hősöket egy közös sírnak adják, Kik érted haltak, szent világszabadság! Az Egy gondolat bánt engemet Petőfi egyik legjelentősebb látomásvers e, amely "a nagy romantikus-szimbolista víziókkal vetekszik". A költemény egy hamleti mélységű monológ, amely egy kínzó, szinte elviselhetetlen gondolatot jár körül. A költő utolsó versnek sorolta be összes költeményeinek 1847-es kiadásában. Egy gondolat bánt engemet költői eszközök. Tudjuk, hogy a záró hely egy kötetben többnyire kitüntetett hely, kiemelt versek kerülnek ide, amikor egy költő tudatosan megszerkeszti a kötetkompozíciót.
Ez az érzelmi erő, amely Petőfiben megvolt, végletes magatartáshoz vezetett, és időnként az egyik véglet mellett feltűnt a másik is: ez magyarázza az életigenlés és a halál-gondolat kettősségét. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
Életrajz Petőfi Sándor 1823-ban Kiskőrösön született. 1824 októberében a család Kiskunfélegyházára költözött. Petőfi összesen kilenc iskolában tanult, ebből adódóan nagyon fiatalon igen gazdag élettapasztalattal rendelkezett. 1835-1838-ig Aszódon tanult, s itt a legelső tanulók egyike. 1838-ban a tanév végén ő mondja a záróünnepségen a búcsúbeszédet. Ez a költemény a Búcsúzás (1838), mely Petőfi első ránk maradt verse. 1838-ban beiratkozott a Selmeci líceumba. Itt ismerkedett meg alaposabban az újabb magyar költészettel, Csokonaival és Vörösmartyval. Édesapja, aki 1838-ban tönkrement, nem bírta tovább finanszírozni fia tanulmányait. Ekkor kezdődött életének az az 5-6 éve, mely tele volt nyomorral, szenvedéssel, örökös vándorlással. Egy gondolat bánt engemet szerkezete. 1839 szeptemberében beállt önként katonának. A vékony, gyenge testalkatú fiú azonban nem bírta a katonáskodás megpróbáltatásait, s 1841 végén elbocsátották a katonaságból. Leszerelése után sehol sem lelte nyugalmát, s éveken át ide-oda sodródott az országban.
A trilógia Munkácsy Mihály festőművész, a magyar nemzeti művészet korszakos jelentőségű mesterének (1844-1900) Krisztus szenvedéstörténetét feldolgozó, monumentális méretű alkotásai Krisztus és vádlói, elítélői konfliktusait, továbbá végkifejletként, a bibliai üdvtörténet beteljesedését, Krisztus kereszthalálát jelenítik meg. A trilógia három festményből áll: Krisztus Pilátus előtt (1881), Ecce Homo (1896) és Golgota (1884). A festmények elkészülésüket tekintve nem időrendben követik egymást, hiszen az utolsóként megfestett Ecce Homo a második a szenvedéstörténet rendjében, és csak ezután következik a Golgota. Munkácsy Mihály életművében kétségkívül ez a trilógia jelenti az egyik csúcspontot. Amikor a művész 1880 nyarán hozzáfogott a Krisztus Pilátus előtt kompozíciójához, már évek óta Párizs egyik legsikeresebb műkereskedőjével, Charles Sedelmeyerrel dolgozott együtt. Mennyit érhet a Krisztus Pilátus előtt? - Librarius.hu. Sedelmeyer törekvése, hogy Munkácsyból világhírű művész váljon, eredményesnek bizonyult. Ő volt az, aki pontosan megszervezte Munkácsy új műveinek nemzetközi bemutatását, értékesítését, valamint a kereskedelmi és reprodukciós jogok érvényesítését.
Jézus Pilátus előtt – Ezek a jelenetek pecsételték meg Jézus és az emberiség történelmét Ecce Homo 23 1 Ezzel fölkerekedett egész sokaságuk, és Pilátushoz kísérték. 2 Ott vádolni kezdték: "Azt tapasztaltuk – mondták –, hogy fellázítja népünket. Megtiltja, hogy adót fizessünk a császárnak. Azt állítja magáról, hogy ő a messiás király. " 3 Pilátus megkérdezte tőle: "Te vagy-e a zsidók királya? " "Magad mondod" – felelte. 4 Pilátus erre kijelentette a főpapoknak és a népnek: "Semmiben nem találom ezt az embert bűnösnek. " 5 De azok erősködtek: "Tanításával fellázítja a népet Galileától kezdve egészen Júdeáig. Krisztus pilátus előtt festmény. " Jézus Heródes Antipász előtt. 6 Ennek hallatára Pilátus megkérdezte, hogy Galileába való-e. 7 Amikor megtudta, hogy Heródes uralma alá tartozik, elküldte Heródeshez, aki azokban a napokban épp Jeruzsálemben tartózkodott. 8 Amikor Heródes meglátta Jézust, nagyon megörült. Régóta szerette volna látni, mert sokat hallott felőle, s remélte, hogy valami csodát tesz a jelenlétében. 9 Sokat faggatta, de nem méltatta feleletre.
Ha csak egyetlenegy részt olvasunk el vele kapcsolatban, akkor is nyíltan elénk tárul Pilátus kegyetlensége: "Késo ̋ bb megint zavargást okozott azzal, hogy a templomi kincset, amelynek korban a neve, 400 stadion hosszúra vízvezeték építésére használta fel. Emiatt a nép felzúdult, és mid ő n Pilatus Jeruzsálembe j ö tt, zajongva k ö r ü l ö z ö nl ö tte a helytartói emelvényt. Pilatus azonban már elo ̋ z ő leg értesu ̈ lt a lázongásról, katonáit polgári ruhába o ̈ lt ö ztette, és fegyveresen kik ü ldte, hogy el- vegy ü ljenek a t ö megben; az volt a parancsuk, hogy a zajongók ellen ne használják kardjukat, hanem korbáccsal verjék szét o ̋ ket. Mikor emelvényér ő l megadta a jelt – részben a katonák korbács ü tései k ö vetkeztében, részben pedig azért, mert menek ü l ő honfitársaik ö sszetaposták ő ket -, rengeteg zsidó elpusztult. Krisztus pilatus előtt . A nép annyira megrému ̈ lt ezek halálán, hogy elcs ö ndesedett" (Josephus Flavius: A zsidó háború II. 9). Érdekes, hogy Lukáccsal és Flaviussal ellentétben Márk elbeszélésében nem tűnik fel negatív szerepkörben Pilátus, sőt semmilyen értékítéletet nem mond róla, esetleg még menteni is próbálja a megítélését azzal, hogy el akarja bocsátani Jézust és a későbbiekben átlát a főpapokon.
Keresztre vele! " 22 Harmadszor is megkérdezte: "De hát mi rosszat tett? Semmi vétket nem találok, amiért halálra kellene ítélnem. Megfenyítem és szabadon bocsátom. " 23 De azok nem tágítottak, hanem egyre elszántabban, egyre hangosabban üvöltötték, hogy feszítse keresztre. 24 Erre Pilátus úgy határozott, hogy enged követelésüknek. 25 Szabadon engedte hát kérésükre azt, aki lázadás és gyilkosság miatt került börtönbe, Jézust meg kiszolgáltatta nekik akaratuk szerint. A keresztút. 26 Ahogy elvezették, megállítottak egy cirenei embert, Simont, aki éppen a mezőről tartott hazafelé. Vállára adták a keresztet, hogy vigye Jézus után. 27 Nagy tömeg követte, asszonyok is, akik jajgattak és sírtak miatta. 28 Jézus hozzájuk fordult: "Jeruzsálem leányai – mondta nekik –, ne engem sirassatok. Inkább magatokat és gyermekeiteket sirassátok, 29 mert jönnek majd napok, amikor azt fogják mondani: Boldogok a meddők, akik nem szültek, nem szoptattak. Munkácsy Mihály: A Krisztus-trilógia – Ecce Homo | RomKat.ro. 30 Akkor majd unszolni kezdik a hegyeket: Omoljatok ránk!