2013. december 14. Az üzleti világban a Kék Óceán egy új módszertan, amely meghökkentő eredményeket produkálhat. A stratégia lényege, hogy ne azokon a terepeken versenyezzünk, ahol már kiélezett harc folyik, hanem keressünk új területet. A cikk a oldalon jelent meg. Az üzleti világban nem éppen a nyaralás, egy exkluzív táj jelenti a "Kék Óceán" ("Blue Ocean")-t. Ez egy egészen új módszertan, egyfajta stratégia, amely meghökkentő eredményeket produkálhat. A különböző ismert stratégiákkal és az üzleti tervezéssel szemben a Kék Óceán Stratégia még nem terjedt el a szakmai köztudatban. Dacára annak, hogy az elnevezés egyfajta reklámfogásnak tűnik, a módszertant komolyan kell venni, mert nem íróasztal mellett fantáziálva találták ki, hanem a gyakorlatból lesték el (100 évre visszamenőleg vizsgálták meg különböző cég, vállalatok sikertörténeteit, melyek által a kék óceán stratégiát, mint kifejezést hozták létre), s ezt nagyon jó szemmel tették. A "vörös óceánok" képviselik az összes ma létező iparágat, melyek ismert piaci térrel rendelkeznek, ahol az iparágak pontosan körülírtak.
A legtöbb cég öldöklő piaci versenyben küzd nap mint nap – ezt nevezzük képletesen "vörös óceánnak". Ezen vörös óceánokat jellemzi a fojtogató árverseny, a sok-sok hasonló termék, hasonló szolgáltatás, hasonló ár, és egyre "finnyásabb" vevők. Mindez párosul egyre növekvő ügyfélszerzési költségekkel, romló árréssel, és egyre romló növekedési lehetőségekkel. A cégek egy szűk rétege képes volt kiszakadni ebből az öldöklő versenyből, és képesek voltak megteremteni a saját "kék óceánjukat", ahol szabadon hajózhatnak, ahol önmagukkal versenyeznek csak a vevők kegyeiért. Ezek a cégek képesek lényegesen magasabb árréssel dolgozni, illetve kisebb ellenállással, gyorsabban növekedni. Mi különbözteti meg ezen cégeket a többiektől? Nem más, mint a megfelelően kialakított üzleti stratégia. A Kék Óceán Stratégia nem csak azt mutatja meg, hogy melyek a jó stratégia ismérvei, de teljeskörű útmutatót is ad ahhoz, hogy hogyan lehet egy nyertes stratégiát kialakítani bármely cég számára. Vörös óceán vs. Kék óceán stratégia 3 pontban tudjuk megkülönböztetni a vörös óceán és kék óceán stratégiát: Azok a cégek, akik a vörös óceánban úsznak egy meglévő piaci versenyben harcolnak.
Akik a kék óceán stratégiát követik, ők pedig egy olyan piacra próbálnak betörni, ahol nincs verseny. A vörös óceán a klasszikus stratégia alapján egy meglévő keresletet próbál kielégíteni, míg a kék óceán stratégiánál új keresletet teremtünk a saját termékünk számára. A vörös óceánban célunk, hogy legyőzzük a konkurenciát. A kék óceánban irreleváns a konkurencia. Hogyan találhatjuk meg a saját kék óceánunkat? Először is meg kell értenünk, hol is vagyunk jelenleg, azaz hogyan néz ki az iparágunk, milyen szempontok szerint versenyzünk és mi magunk követők vagy vezetők vagyunk. Ezután el kell képzelnünk, hogy hova tudunk eljutni. Gondold végig, hogy milyen piaci rések vannak, mik azok a pontok, melyek nincsenek megfelelően kielégítve az iparágad által. Végül pedig azt kell kitalálni, hogyan tudjuk kielégíteni ezeket a piaci réseket. Ha szeretnél konkrét példákat hallani, valamint egy részletesebb útmutatót kapni a saját kék óceánod kialakításához, nézd meg előadásomat. Ajánlom minden cégvezetőnek, vállalkozónak, és startuppernek, aki szeretne szintet lépni, kiszakadni az öldöklő versenyből, és egy nagyobb növekedési pályára állítani a cégét.
Ennek a kitörésnek az ő leírásuk szerint része lehet egy meglevő termék lebutítása és szélesebb fogyasztói rétegek számára is elérhetővé tétele, ami részben a költségcsökkentésen keresztül válhat sikeressé. A szerzők klasszikus példaként a Ford T-modelljét hozzák fel, ami nemcsak egyszerűségével, strapabíró megoldásaival, de az árával is hódított a vevők körében, hiszen Ford a futószalag feltalálásával 60-80 százalékkal csökkentette a bérköltségeket. Az eredeti stratégia szerint tehát az árazásnak nagyon is kiemelkedő szerep jut a kék óceánok meghódításában és megőrzésében, a szerzők külön fejezetet szentelnek a követők sikeres piacra lépését megakadályozó árazásnak. Manapság azonban az innovatív startupok világában úgy hivatkoznak a kifejezésre, mint a teljesen új piaci igények felismerésében vagy azok megteremtésében rejlő lehetőségek kiaknázására. Akárhogyan is van, annyi bizonyos, hogy vörös óceánokon versenyezni nem kecsegtet olyan sikerrel, mint bármilyen új megoldás, célcsoport vagy termék után nézni.
A piaci határok átalakítása, ahogy fent említettem, ne a kiélezett verseny közepébe vágjunk bele, keressük a kiaknázatlan területeket Fókuszálás az összképre, és nem a számokra, itt arra gondol, hogy ha költséget csökkentünk, ne azon aggódjunk, hogy kevesebb lesz a profit, hiszen ha a stratégiánk jó, akkor sokkal magasabb lesz a nyereségünk, mint valaha. Meglévő kereslek meghaladása, tehát ha megtaláltuk a nem-fogyasztóinkat, akkor valamilyen eszközzel érjük el őket, hogy még magasabb legyen a keresletünk. Helyes stratégiai sorrend, nyilvánvaló először a piacot kell megtalálnunk, és csak utána minden mást megtennünk. Fő szervezeti akadályos leküzdése, ha a vállalatunk változásellenes, akkor tennünk kell az ügy érdekében, és mindenkit bevonni a változtatási folyamatokba. Végrehajtás beépítése a stratégiába. Ti melyik stratégiát alkalmazzátok? Nektek melyik a szimpatikusabb? Írjátok meg kommentbe! Az Exclusive Group ajánlásával - cégek teljeskörű kiszolgálása
Ez a hír már több, mint egy éves, így elképzelhető, hogy a tartalma már nem releváns, esetleg a képek már törlésre kerültek! A gyanakvó összeesküvés-elmélet kutatók folyamatosan vizsgálják a Holdon készült filmfelvételeket, hogy megcáfolhassák az emberiség egyik legnagyobb tettét. A kutakodásnak ismét meglett az eredménye. A pár másodperces felvétel, ami eddig elkerülte a kutatók figyelmét, most megdöntheti a Holdra szállás valódiságát… A páratlan felvételen az Apollo 17 egyik asztronautája 1972 decemberében a Holdon készült filmfelvételen dacol a fizika törvényeivel és a gravitációval. Nem sikerült a Holdra szállás » Izraelinfo. Ahelyett, hogy elesne, amikor mindkét lába megroggyan és hátrafelé kezd dőlni, csodás módon ismét kiegyenesedik, mintha egy láthatatlan kötél megtartaná. Még kettőt rugózik is rajta, mielőtt ismét talpra állna. Bár a Holdon a 82 kilós szkafander súlya csak 14 kg, nincs ember, aki egy ilyen pózból, ilyen súlyponti elosztással, ilyen mozdulattal vissza tudna állni függőleges helyzetbe – írja az. A gyanús felvételt ide kattintva nézheted meg!
A Kennedy által kitűzött célt 1969. július 21-én Neil Armstrong teljesítette, aki az Apollo-11 utasaként első emberként lépett a Hold felszínére. Az Apollo-11 útját még öt sikeres és egy sikertelen expedíció követte (az Apollo-13 küldetése meghibásodás miatt "sikeres kudarcnak" bizonyult). A menetrend mindig ugyanaz volt: a hatalmas, 110 méter magas Saturn-V hordozórakéta föld körüli pályára juttatta a parancsnoki kabint, a vele összekapcsolt műszaki egységet és a holdkompot. A Hold közelébe érve leválasztották a holdkompot, amellyel két asztronauta leszállt az égitestre, harmadik társuk eközben a parancsnoki modullal keringett a Hold körül. A két űrhajós fémlétrán mászott le a Hold felszínére, ahol műszereket helyeztek el, méréséket végeztek, kőzetmintát gyűjtöttek, és kitűzték a csillagos-sávos lobogót. Ezután a holdkomp külön hajtóművel ellátott felszálló fokozatával visszatértek, és dokkolás után visszamásztak az anyaűrhajóba. A NASA megteszi az első lépést az újabb Holdra szállás felé | 24.hu. A Földre a hővédő pajzzsal ellátott parancsnoki modulban tértek vissza, amely ejtőernyővel ereszkedett le Csendes-óceánra.
Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a PayPal-hitel csak amerikai megrendelők számára használható, rendelési összeggel USD99 fölött. További részletekért lásd: Hitel / bankkártya Alternatívaként a Kredit- vagy Debitkártyával is fizethet. A lap szövege CC BY-SA 3. 0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. A lap utolsó módosítása: 2015. július 10., 19:09 A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3. Utolsó holdra szállás budapest. 0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Magáncég pedig először hajtott végre ilyesmit. A történelmi tett előzményeiről újabb dicsőítő beszámolók útján értesülhetünk, ismét terjengeni kezd a propagandaszag. "A SpaceX nem fél a kudarctól, hanem felvállalja" – mondja egy beszélő fej. "A NASA csak akkor épít meg valamit, ha azt papíron 5000-szer leellenőrizték, a SpaceX ennek a szöges ellentéte: megépítik, és majd kiderül, mi romlik el" – mondja egy másik. Itt már érezzük, mert éreztetik, hogy a mérnökök és a programozók valójában rocksztárok, Musk pedig az a frontember, aki ugyan nem maga írja a dalokat, de az alapötlet általában tőle származik. Utolso huldra szallas budapest. Doug Hurley és Bob Behnken Fotó: Netflix Ja, igen, a Demo–2. Szóval a film valódi főszereplői a küldetés két űrhajósa, Doug Hurley és Bob Behnken, két igazi szuperhős, bár az űrparancsokságot is vállaló vadászpilóták és az űrsétában verhetetlen gépészmérnökök ritkán járnak köpenyben. Megtudjuk, milyen nehéz összehozni egy problémamentes rakétaindítást (nagyon), mennyi áldozatot kell hoznia egy családos űrhajósnak (sokat), és milyen körülmények között töltik az utazás előtti karantént (luxus).
Azután a felvételen is megjelent a holdkomp árnyéka, egyre jobban kitöltve a látómezőt. Látszik a holdkompból lefele kilógó rúd árnyéka, ami ha hozzáér a Hold felszínéhez, egy kigyulladó lámpa jelzi a pilótáknak, hogy állítsák le a fékező hajtóművet. A hajtómű leállítása után nem marad más hátra, mint rádión leadni azt a rövid jelentést, amitől az irányítóteremben lélegzetvisszafojtva várakozó repülésirányítók is újra mernek levegőt venni: – Houston, itt a Nyugalom-tengere bázis, a Sas leszállt…
2018. december 11. 10:59 MTI 46 éve, 1972. december 11-én járt - eddig legalábbis - utoljára ember a Holdon. Az amerikai Apolló-17 űrhajó küldetésével lezárult az űrkutatás leglátványosabb korszaka. Az Apollo-17 parancsnoka Gene Cernan, a parancsnoki modul pilótája Ronald Evans, a holdmodulé Harrison Schmitt volt. A Hold meghódítása a Szovjetunió és az Egyesült Államok között 1957-től, az első szputnyik fellövésétől folyó űrverseny fontos célpontja volt. Miután első emberként szovjet állampolgár, Jurij Gagarin járt 1961-ben a világűrben, az amerikaiak visszavágásként a Holdat célozták meg. John F. Kennedy elnök alig egy hónappal Gagarin útja után, 1961 májusában meghirdette: az Egyesült Államok az évtized végéig embert juttat el a Holdra, és biztonságban vissza is hozza onnan. Az SZKP KB is (titkos) határozatot hozott arról, hogy az októberi forradalom ötvenedik évfordulójára, 1967-re űrhajóst kell küldeni a Holdra, ám a szovjeteket most az amerikaiak előzték meg. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA óriási erőforrásokat összpontosítva a Mercury-, majd a Gemini- után elindította az Apollo-programot, amelynek keretében háromszemélyes űrhajót fejlesztettek ki.