Legeltetésük, terelésük nem volt könnyű dolog. Az evvel foglalkozók igencsak fárasztó életet éltek. Nemcsak az akkor még elterjedt farkasoktól, medvéktől kellett megoltalmazniuk az állatokat, hanem a környéket fosztogató katonáktól is. A marhák hajtói, akiket hajdúknak neveztek, szilaj, olykor kegyetlen emberek voltak, de kiváló vitézek is. Őket az egymással küzdők, a törökök, de főleg Erdély és a királyi Magyarország uralkodói is gyakorta fogadták fel katonának. A folyamatos háborúskodás, egymás területének prédálása ellenére a három részre szakadt ország urai tárgyalásokra szánták el magukat. A tét Erdély birtoklása volt. A Bécsben székelő Habsburg Ferdinánd meg akarta szerezni ezt a területet. Ugyanez volt a célja utódjának, I. Miksának (1564—1576). Velük szemben a szultán politikája arra épült, hogy megakadályozza Erdély és Magyarország egyesítését. János Zsigmond nevelője, György barát (Martinuzzi György) elfogadta volna a Habsburgok uralmát, ám cserébe védelmet kért a török ellen.
A török állami adó a haradzs (1 aranyforint) volt, aminek az alapja a föld volt, azonban a régi földesúri terhek is megmaradtak (ajándék, robot). Jellemzőek voltak ezen kívül a végvári katonák portyázó, rabló hadműveletei (kettős adóztatás). A hódoltságban az iszlám jogrendszer volt érvényes, így a török bíróhoz, a kádihoz lehetett csak fordulni; a jogi szakember a mufti volt. A magyar lakta falvak, mezővárosok azonban ritkán fordultak a kádihoz peres ügyeikben, mivel idegen, más jogrend szerint bíráskodtak. A törököket vallási közöny jellemezte, így a hódoltságban elterjedhetett a reformáció (ráadásul a katolikus vallás elvesztette földjeit, központját, ez is segítette a reformáció elterjedését); megmaradtak mind a mai napig az iszlám vallás jelképei (minaretek, dzsámik, török fürdők). Mivel a hódoltság területén nem zajlottak építések, a területek egyre jobban elnéptelenedtek. Az Erdélyi Fejedelemség török vazallus állam volt, de belügyeit szabadon rendezhette. Viszonyát a Királyi Magyarországgal a speyeri egyezményben (1570) rendezte, amelyben lemondott a királyi címről.
A módszeres pusztítás megváltoztatta a középkori településszerkezetet, s átalakította a népesség etnikai összetételét. Mátyás király Magyarországát még 4 millióan lakták - akár a korabeli Angliát. A következő két évszázadban Európa népessége megkétszereződött, ám Magyarországon a XVII. század végén már csak 3 millióan éltek. A legviszontagságosabb sorsú középső területek pusztuló magyar lakosságához ekkor vegyültek nagy számban a török elől menekülő balkáni népcsoportok, majd a török kiűzését követően behúzódó szlovákok, s a későbbi telepítési akciók eredményeként érkező németek, szerbek, románok. Az ún. királyi Magyarország főurai a tragikus mohácsi csata során megüresedett trónra Habsburg Ferdinándot választották, elismerve annak örökösödési igényeit. Döntésüket jelentős mértékben befolyásolta az a felismerés, hogy a török világbirodalommal szemben támogatásra van szükségük, amit az európai nagyhatalmi politikában egyre jelentősebb szerepet játszó Habsburg-dinasztiától reméltek megszerezni.
Belpolitikáját fejedelmi abszolutizmus és gyenge rendi hatalom jellemezte; a fejedelmi földbirtokok is túlsúlyban voltak. A rendek hatásköre a fejedelem megválasztására (nem volt egyenes ági öröklődés) és az évi adó megerősítésére korlátozódott. Az archaikus rendi szerkezetet 3 kiváltságos nemzet képviselete jellemezte a Kápolnai Unió alapján (1437). A magyarok megyékbe, míg a szászok és a székelyek székekbe szerveződtek. A románok elmagyarosodtak, nem volt rendi képviseletük. Az etnikai nemzetek a magyar (magyarok, székelyek), a német (szászok) és a román volt. Az 1568-as tordai országgyűlés kimondta a szabad vallásgyakorlatot Erdély számára. A 4 bevett vallás a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius volt (látható a reformáció térnyerése Erdélyben). A katolikus vallás elsősorban a székelyek, a lutheránus vallás a szászok, a református és az unitárius vallás pedig a magyarok körében terjedt el. Az ortodox vallás nem lett bevett, ezért az ő követői, a románok nem lettek kiváltságos rendi nemzet.
Bár végül elismerték a kisgyermeket, János Zsigmond ot (1540—1571) uralkodónak, nem bíztak többé a magyarokban. 1541-ben a török hadsereg újra Magyarországra érkezett. A csecsemőkorú király és helyette uralkodó édesanyja, Izabella számos előkelővel együtt Budán tartózkodott. A vára alá érkező szultán — barátságot színlelve — ebédre hívta meg őket. Ám az ebéd végén sok magyar előkelőt fogolyként vittek magukkal, akiknek többsége nem is szabadult ki soha többet. (A hagyomány szerint itt született a mondás: "hátravan még a fekete leves", vagyis: a baj még csak most jön. A törökök azzal tartóztatták az indulni akaró magyarokat, hogy várjanak, mert a kávé — a "fekete leves" — még nem készült el. Amikor felszolgálták az italt, elfogták a meglepett urakat. ) Miközben a magyar királyné és kísérete gyanútlanul a szultán sátrában időzött, a török katonák, mintha csak nézelődnének, besétáltak Buda várába. Egy jeladás után hirtelen valamennyien fegyvert ragadtak. A váratlan támadás ellen a védők nem tudtak semmit tenni.
Báthory soha nem tett le arról, hogy országát egyesítse a nyugati magyar területekkel. Tudta azonban, hogy ez egyhamar nem sikerülhet. Ezért Erdély megerősítése végett más szövetségest keresett. Törekvése sikerrel járt, amikor megszerezte Lengyelország trónját. A művelt uralkodó emlékét a lengyel nemzet máig megőrizte. Báthory Erdélyt belülről is meg akarta erősíteni. Hogy az adóbevételeket növelje, a székely népből igyekezett a szegényebbeket jobbággyá tenni. Intézkedése a székely nemzet körében nagy elkeseredést váltott ki. A fejedelem halála után a székelyek többször fegyverrel is szembeszálltak utódaival.
Szemkápráztató, szimbólumokkal ügyesen játszó vizualitás, és fájdalmasan hollywoodira hangolt történet jellemzi az Alice Tükörországban t, aminek a címe félrevezető: meglehetősen kevés köze van az ugyanezzel a címmel megjelent eredeti regényhez, illetve meglehetősen kevés tükör van ebben az országban. Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! Az első ismert, 1903-as adaptáció óta számtalan filmet ihlettek Lewis Carroll Alice történetei. (A legmeglepőbb talán a playmate Kristen De Bellel a főszerepben forgatott felnőtteknek szóló 1976-os musical komédia. ) A történet rajongói valószínűleg felkapták a fejüket, amikor felröppent a hír, hogy Tim Burton rendezi majd az Alice Csodaországban legújabb változatát – sokan érezték úgy, hogy a történet megtalálta korunk legmegfelelőbb filmesét. Életművük alapján azt gondolom, hogy Tim Burtonnél és Terry Gilliamnél valóban kevés filmesnek van több köze a Carroll által megálmodott világhoz. Egy biztos, sokan várták izgatottan ezt a változatot, ám sajnos sokaknak is kellett csalódniuk.
Tartalom A Disney Alice Tükörországban című kalandjában ismét életre kelnek Lewis Carroll felejthetetlen figurái. Alice visszatér Csodaországba, ahol ráadásul még időutazóvá is kell válnia, hogy megmenthesse a bolond Kalapost. Alice Kingsleigh az elmúlt években édesapja nyomdokaiba akart lépni, ezért a tengeren hajózott. Miután visszatér Londonba, egy mágikus nagyító birtokába jut, amelynek segítségével visszatér Csodaországban megismert barátaihoz, a Fehér nyúlhoz, a Bölcselőhöz, a Cheshire macskához és persze a bolond Kalaposhoz, aki azonban, mintha nem lenne önmaga. Ezért Mirana elküldi Alice-t, hogy kérje kölcsön a titokzatos Kronoszférát, ezt a fémből készült gömböt, amely magát az időt működteti. Ahogy visszatér a múltba, a lány számos barátjával és ellenségével találkozik, miközben veszedelmes küldetésének próbál a végére járni és megmenteni a Kalapost.
(2016) Walt Disney Pictures | Team Todd | Tim Burton Productions | Kaland | Családi | Fantasy | 6. 6 IMDb A film tartalma Alice Tükörországban (2016) 113 perc hosszú, 10/6. 6 értékelésű Kaland film, Mia Wasikowska főszereplésével, Alice Kingsleigh szerepében a filmet rendezte Tim Burton, az oldalunkon megtalálhatod a film szereplőit, előzeteseit, posztereit és letölthetsz nagy felbontású háttérképeket és leírhatod saját véleményedet a filmről. Alice visszatér Csodaországba, ahol ráadásul még időutazóvá is kell válnia, hogy megmenthesse a bolond Kalapost. Alice Kingsleigh az elmúlt években édesapja nyomdokaiba akart lépni, ezért a tengeren hajózott. Miután visszatér Londonba, egy mágikus nagyító birtokába jut, amelynek segítségével visszatér Csodaországban megismert barátaihoz, a Fehér nyúlhoz, a Bölcselőhöz, a Cheshire macskához és persze a bolond Kalaposhoz, aki azonban, mintha nem lenne önmaga. Ezért Mirana elküldi Alice-t, hogy kérje kölcsön a titokzatos Kronoszférát, ezt a fémből készült gömböt, amely magát az időt működteti.
Feszes adaptációra tehát ne számítson senki, mert csalódni fog. Ám el lehet merülni egy rendkívül megkapó és elgondolkodtató látványvilágban, az idő humorában, illetve a tényben, mennyire jól áll Helena Bonham Carternek a nagyfejű szívkirálynő szerepe. És el lehet szomorodni egy két már-már szappanoperákat idéző narratív megoldáson. Mindent összevetve azonban az Alice Tükörországban formájában az előző résznél jobban élvezhető, bátrabb fantasy kalandfilm született.
Ahogy visszatér a múltba, a lány számos barátjával és ellenségével találkozik, miközben veszedelmes küldetésének próbál a végére járni és megmenteni a Kalapost.
Értékelés: 11 szavazatból Alice keresztüljut a hálószobájában lévő tükör falán és belép a fantázia világába. A Tükörország tulajdonképpen egy óriási sakktábla, s a történet egyes fordulatai megegyeznek egy sakkjátszma menetével. Alice fehér színekben halad előre és az a feladata, hogy eljusson a túloldalra és királynővé változzon. A Vörös Királynő instrukciói nyomán Alice keresztülhalad a mesebirodalmon és furcsábbnál furcsább szerzetekkel találkozik. Stáblista: