3300 Eger, Vár utca 1 Dobó István Vármúzeum információk A Dobó István Vármúzeum műkincsei Az Egri várban található az egri történelem és képzőművészet kulturális központjaként a Dobó István Vármúzeum. Termeiben nem csak vár múltjával ismerkedhetünk meg, de itt kapott helyet a várostörténeti gyűjtemény, az Egri Képtár és különböző magán- és időszaki kiállítások is. Az Dobó István Vármúzeum Eger városában 1950 óta működik egységes megyei intézményként, 1957-ben foglalta el jelenlegi helyét az Egri várban. Előtte Egri Múzeum néven foglalt magába számos gyűjteményt és leletegyüttest, úgy, mint az érseki magángyűjteményt, várásatások leleteit, Legányi Ferenc paleontológiai gyűjteményét és a Gárdonyi-hagyatékot. Ezeken kívül saját, főkét Eger és környékét bemutató néprajzi gyűjteménnyel, f otó- és könyvtárral is rendelkezik az intézmény. Fizetett hirdetés Kapcsolódó Egri vár Az Egri vár nagy történelmi múltra visszatekintő építmény, a hozzá fűződő 1552-es o...... Az Egri Vár Napja A török elvonulásának 450. évfordulója alkalmából 2002-ben rendezték meg először az Egri Vár Na... Még több Látnivaló Egerben Az Egri vár nagy történelmi múltra visszatekintő építmény, a hozzá fűződő 1552-es o... Kis Zsinagóga A kortárs művészeti galériának helyt adó Kis Zsinagóga Eger legrégebbi zsinagógája.
De az ajándékozásnak köszönhetően három kisbunda és egycis gazdagítja a Dobó István Vármúzeum néprajzi gyűjteményét. Mivel Holló Valéria különös szeretettel gyűjtött szűkebb hazája, a palócság területéről, így kerámiaedényei főként az északi magyar peremvidékről és az alföldi (Gömör, Gyöngyös-Pásztó-Eger, Sárospatak, Mezőcsát, Mezőtúr, Tiszafüred) fazekas központokból származnak. Kiemelkedő a nagyméretű tiszafüredi tál, s az 1886-os datálású mezőtúri tál, valamint a Harmacról, szülőfalujából származó kis korsó és a gömöri sablonos díszítésű, fedeles kantáros szilke (mázas cserépedény). Egy új kiállítás mutatja majd be a gyűjteményt 2022-ben Szegedy-Maszák Györgyné Holló Valéria születésének 120. évfordulója alkalmából Egerben egy időszaki kiállítással emlékeznek a jelentős magángyűjtőre. Ringert Csaba a keddi átadó ünnepségen elmondta: a tárlat várhatóan április 13-án nyílik meg. A Dobó István Vármúzeumban található tárgyak mellett a most ajándékozottak közül is be szeretnének mutatni néhány kiemelkedő darabot, valamint a Szegedy-Maszák család által őrzött fotókkal a rendkívül sokrétű, gazdag, a magyar népművészet számára értékmentő életutat szemléltetik.
A Várműhelyben tartott foglalkozások során az Egri vár történelmi korszakait és a Vármúzeum gyűjteményeit a régi kézműves mesterségek elsajátításával ismertetjük meg. 2017-től 2018. év végéig a Vármúzeumban összesen 882 foglalkozást tartottunk 20. 472 részvevővel. Ebből 317 foglalkozás a Várműhelyben került megtartásra, 7232 résztvevőnek. Forrás: Dobó István Vármúzeum /Petneházi-Halász Noémi sajtóreferens Bejegyzés navigáció
Az egri vár története A gótikus palota emeletén kapott helyet a vártörténetet bemutató állandó kiállítás. A tárlat 2001. augusztusában nyílt meg. A fő cél, az egykori püspöki, később végvári funkciókat betöltő központ megismertetése, az itt folyó élet bemutatása az elmúlt évtizedek új kutatási eredményeinek közreadásával. Az élményszerűséget makettek, viseletrekonstrukciók, hanghatások és multimédiás rendszerek fokozzák. A kiállítás közel 600 négyzetméteren, nyolc teremben várja az érdeklődőket, ahol kronológiai sorrendben Szent István korától a Rákóczi- szabadságharcig kísérhetjük figyelemmel a vár történetét. Egri Képtár Egerben, a római katolikus egyház egyik ősi magyarországi székhelyén a múzeum létesítésének első gondolata is az egyház vezető személyiségeihez kapcsolódott. Eszterházy Károly püspök nyomtalanul eltűnt gyűjteményének létéről csupán a korabeli források tudnak. Pyrker János László, volt velencei pátriárka, majd egri érsek képtárának gazdagságáról azonban már pontos adataink vannak, melyet rezidenciáján, az egri püspöki palotában nyilvános kiállításon is bemutatott.
A Kaszárnyatermekből a Gergely-bástyán és a délkeleti fülesbástyán áthaladva juthatunk el a földalatti folyosókig. Az 1570-es években épült járatrendszerből jelenleg két ág látogatható: a délkeleti rövid és az északkeleti hosszú folyosó. Az alagutak a falakkal párhuzamosan épültek. Hadászatilag azért voltak jelentősek, mert a föld alatt teremtettek átjárási lehetőséget a bástyák között. A folyosókat aknafigyelésre is használták. Keresztelőegyház, Rotunda Eger korai történetének talán legfontosabb építészettörténeti és régészeti maradványa az a keresztelőegyház, melynek kutatását a Setét kapu mellett az 1970-es évek végén Kozák Károly régész kezdte el. A körkápolnát a későbbi templomépítkezések, korszerűsítések pusztították el, de alapfalai a betöltésben jórészt helyükön maradtak. A mintegy hét méter átmérőjű rotunda része volt az egykor itt álló püspöki udvarháznak. Sajnos, csak a kápolna déli oldali íve maradt meg, valamint néhány falrészlet az északkeleti falívből. A régészeti feltárás során egy kőlappal fedett, épített sír került elő, melyben ugyan csontmaradványok nem voltak, de elhelyezkedése és a sírban talált fejtámasz magas rangú egyházi személyre utaltak.
A város melegvizű forrásai, a kedvező természeti körülmények évezredekre nyújtják vissza a település történetét. Már az őskorban lakott hely volt, ezt bizonyítják a volt piarista gimnázium alatt talált leleltek is. Tiszta forrásaival, hatalmas tavaival, csörgedező patakjaival vívta ki magának az országosan is elismerő címet. Több régi forrás indult meg ismét, és teszi Tatát szó szerint is a "Vizek Városává". A rómaiak alakították ki az Öreg-tavat, Zsigmond király pedig reneszánsz várat építtetett a partjára. Friss tartalmainkból Ilyen, amikor a jég védi meg a barackfákat a fagytól Hétfő reggel a napi hidegrekord is megdőlt Árad a Tisza a felső szakaszán Visszatér a tavasz Közvetlenül a magyar-osztrák határ mellett, Soprontól 4 km-re helyezkedik el. A falu nevének első írásos említése 1194-ből származik, Dág néven a borsmonostori (Klostermarienberg, ma Ausztria) ciszterci apátság birtoka volt. Sopron városa 1390-ben szerezte meg és 1848-ig annak jobbágyfaluja maradt. Ágfalva neve az I. Webkamera Sopron Határ. világháború után vált ismertté; az 1921. augusztus 28-i és a szeptember 8-i ágfalvi harcok következménye az 1921-es soproni népszavazás.
Sopron városa 1390-ben szerezte meg és 1848-ig annak jobbágyfaluja maradt. Ágfalva neve az I. világháború után vált ismertté; az 1921. augusztus 28-i és a szeptember 8-i ágfalvi harcok következménye az 1921-es soproni népszavazás. Látnivalók: Ház-hegyi kilátó: A 332 méter magas "Hausberg" (Ház-hegy) szinte rákönyököl Ágfalva délnyugati szélére. 1998. május 1-je óta emelkedik a 6 méter magas kilátó, melyet a falu lakosai építettek. Élő Webkamera Sopron Főtér - Budapest Bank Sopron Nyitvatartás. Gyönyörű kilátás nyílik innen Ágfalvára, a Soproni-hegységre, a szomszédos osztrák falvakra és a Somfalvi-síkságra. Ágfalvi csaták helyszíneit bemutató tematikus sétaútvonal: A 2021-ben kialakított 7 állomásból álló tematikus sétaútvonal az 1921. augusztus 28-ai és a szeptember 8-ai ágfalvi csatákhoz kapcsolódó helyszíneket mutatja be. A sétaút a Sopronból Ágfalvára vezető út vasúti átjárójánál kezdődik és a településen átvezetve a csodás kilátást nyújtó Ház-hegynél fejeződik be. Másrészt itt alapították meg Magyarország első érsekségét, ami különleges politikai hatalmat adott a mindenkori esztergomi érsek kezébe, főleg ami a királykoronázásokat illeti.
Kamera pozíció: Komárom, Fő tér A Komárom-Esztergom megyei Esztergom település már Árpád-ház korában nagyon fontos szerepet játszott a magyarság történelmében, amit részben kitűnő földrajzi elhelyezkedésének köszönhetett. 1753-ban nyitották meg a közeli Brennbergbányán Magyarország első szénbányáját. A magyarországinál fejlettebb osztrák iparnak és Bécs városának szüksége volt a szénre, de a szén szállítása megoldatlan volt. Ágfalvi vasútállomáson létesítettek egy átrakót, ahova először lovas szekerekkel szállították a szenet. Sopron fő tér webkamera 1. Az erős igénybevételt a lovak nem bírták, 3-4 év után elpusztultak. Ezután építették ki a keskeny nyomtávú bányavasutat Brennbergbánya és Ágfalva között, amelyen kezdetben lóvontatással majd gőzmozdonyokkal oldották meg a szállítást. 1951-ben a brennbergi bánya bezárásával a vasút elvesztette jelentőségét és síneit felszedték. Közvetlenül a magyar-osztrák határ mellett, Soprontól 4 km-re helyezkedik el. A falu nevének első írásos említése 1194-ből származik, Dág néven a borsmonostori (Klostermarienberg, ma Ausztria) ciszterci apátság birtoka volt.