Vízenergia termeléssel próbálkoztak (Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszere), de nem jött létre (csak a határ másik oldalán). A nagymarosi szakasz nem készült el. A Tisza: Hazánk második legnagyobb folyója, magyarországi szakasza 596 km. Lomha, kis esésű, szélsőséges vízjárású (Tiszabecsnél például 124-szer annyi vizet szállít nagyvízkor, mint kisvízkor). Hasznosítása nehézkes. Széles ártérrel, holtágakkal rendelkezik. A múlt században szabályozták, hosszát 40%-al csökkentették folyókanyarok levágásával. Mellékfolyói: Bodrog, Sajó, Zagyva, Körös, Maros, Szamos. Hasznosítás: Öntözés: Nyugati- és Keleti-főcsatorna. Halászat. A morotvatavak (holtág tavak) hasznosítása: sport, horgászat, idegenforgalom (fürdőzés). Belföldi hajózás. Vízenergia termelés (tiszalöki és a kiskörei vízlépcső). Idegenforgalom: Tisza-tó. Dráva: Határfolyó (Dél-Dunántúl), gyors sodrású, elsősorban idegenforgalmi, s mezőgazdasági jelentősége van. Európa különleges tava az Arlói-tó - Hírözön. A magyarországi folyókon évente két jelentősebb árhullám vonul le. Kora tavasszal (március – hóolvadás: Alpok, Kárpátok, hazai), s jégzajlás is kísérheti.
A tóban mindazonáltal nem tiltott a fürdőzés, csak nincs erre kiépített strand. A tó gyorsan mélyül, így csak a jó úszóknak ajánlott a fürdőzés, amit – strand hiányában – ingyenesen megtehetnek. Aki horgászni szeretne, az a Szomjas Csuka kisvendéglőben vásárolhat napijegyet. (hellovidék) Fotók: MTI/H. Szabó Sándor, MTI/Máthé Zoltán, Instagram Itt léphetsz be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit: a Követed már a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
Ismertesse Magyarország tavainak (Balaton, Velencei-, Fertő tó) kialakulását, természetföldrajzi jellemzőit! Magyarország tavai: kivétel nélkül fiatal, pár tízezer éves geológiai képződmények. Keletkezésük szerinti csoportosítás (Magyarország tavai): Szerkezeti mélyedéseket kitöltő tavak: (Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó) Morotvatavak: Tisza mentén Szikes tavak: alföldi mélyedéseket, homokhátak közti laposokat kitöltő. (Fehér-tó, Sóstó) Forrástavak: (Hévízi-tó, miskolctapolcai forrástó), langyos vagy meleg vizű Dolinatavak: (Vörös-tó az Aggteleki karszton Csuszamlással elgátolt tavak: (Ózd környéki Arlói-tó) Mesterséges tavak Balaton természetföldrajzi adottságai Balaton hazánk nyugati részén, a Dunántúl közepén fekszik. A tó, területét illetően Közép-Európa legnagyobb tava. Földtörténeti keletkezését tekintve viszonylag "fiatal" képződmény, kora 18-22 ezer évre becsülhető. Felülete kereken 600 km 2, hossza 78 km, átlagos szélessége 7, 7 km. Víztömege mintegy 2 milliárd m 3, átlagos mélysége 3, 3 m. A tó hazánk legkiegyensúlyozottabb éghajlatú és időjárású területén fekszik.
Ha a beteg meghatalmazza, maga is panaszt tehet a beteg gyógykezelésével kapcsolatos ügyekben, és képviselheti őt a kivizsgálás során is, kapcsolatot tartva az illetékes szervekkel. Jogosult többek között belépni az egészségügyi szolgáltatók területére, valamint betekinteni az iratokba, feladata emellett az is, hogy az egészségügyi dolgozókat tájékoztassa a betegek jogairól, a szabályok változásairól. A panaszra 30 napon belül reagálni kell Fontos tudni, hogy a megfogalmazott panaszra az egészségügyi szolgáltatónak ilyen esetekben meghatározott időn belül érdemben reagálniuk is kell - ez 30 nap, illetve 60 nap, amennyiben a panasz orvoslásához más, külső szervek, hatóságok bevonása is szükségessé válik. Magyar Orvosi Kamara. A betegjogi képviselőnek megbízás esetén folyamatosan tájékoztatást kell nyújtania a beteg számára az eljárás helyzetéről, az esetleges jogorvoslatról, illetve a további lehetőségekről, az észlelt jogsértő gyakorlatra, hiányosságokra pedig fel kell hívnia a szolgáltató figyelmét, valamint javaslatot is kell tennie azok orvoslására.
Az országos jogvédői hálózat keretében megyei illetékességgel működő betegjogi képviselők a fenti feladatokat az IJSZ által meghatározott, a jogvédelmi munkára vonatkozó szakmai feltételrendszer alapján látják el. Ebben a rendszerben került meghatározásra – többek között – a betegjogi képviselők fogadóóráinak rendje az egyes intézménytípusokban – elsősorban a fekvőbeteg intézményekben. A szakmai feltételrendszer alapján a betegjogi képviselő az egészségügyi ellátórendszer valamennyi, hatósági működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató szolgáltatásait (alapellátás, járóbeteg-szakellátás, fekvőbeteg-szakellátás, egyéb egészségügyi ellátások) igénybe vevők számára elérhető. A betegjogi képviselők az IJSZ nyilvántartási számával ellátott fényképes kártyaformátumú igazolvánnyal rendelkeznek, amely megkönnyíti az azonosíthatóságot az intézmények és az állampolgárok részére is. Az IJSZ által meghatározott időtartamban fogadóórát tartanak a 100 ágyasnál nagyobb kapacitású fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatóknál.
Köteles továbbá megtartani a betegre vonatkozó orvosi titkot és a beteg adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kell kezelnie.