Egy kis érdekesség… Az, hogy ma a Hepburn –Peck-féle Római vakáció lehet sokak kedvence, tulajdonképpen véletlenek sorának köszönhető. A rendező William Wyler ugyanis először Elizabeth Taylorra és Jean Simmonsra gondolt, amikor a tökéletes női főszereplőt kereste, de mivel egyikük sem ért rá, kénytelen volt egy addig ismeretlen, magas, vékony lányra bízni a feladatot. Bizonyos Audrey Hepburnre. Revizor - a kritikai portál.. Joe Bradly szerepére pedig Cary Grantet szemelte ki, de Grant közölte, hogy a filmben úgyis minden figyelem a hercegnőre irányul, és inkább Pecket ajánlotta maga helyett.
Megtudhattuk, hogy nem a híres filmet próbálják a lehetőségekhez képest leutánozni, hanem egy római filmstúdióba helyezik a cselekményt. És még csak nem is "élesben" veszik a jeleneteket, mindössze egy előzetes próbát látunk, amikor kisebb-nagyobb megszakítással végigfut a cselekmény. Római vakáció színház kritika reboot. Fontos szerepe van az elidegenítő közbeszólásoknak. Minduntalan figyelmeztetik a nézőt, hogy nehogy komolyan vegye azt, amit lát - még csak véletlenül se kezdje el magát beleélni a love story-val kecsegtető cselekménybe. Hangsúlyozottan játékról van szó, felhőtlen szórakozást ígérnek, nem elandalodást. A keretjátékból is látható, hogy nem lesz privát viszony sem a két főszereplő kapcsolatából (jó megoldás, hogy a "valóságban" fordított a helyzet, Tenki Réka hercegnőt ÉS kezdő színésznőt játszik, Fekete Ernő szegény újságírót ÉS befutott sztárt). Klima szerelő tanfolyam ve WebSas - Ingyenes on-line internet statisztika, linkbázis, apróhirdetés A gonosz csábítása (1996) | Teljes filmadatlap | Revizor - a kritikai portál.
Mert az ismerős történet korrekt és hiányérzetet nem hagyó elmesélése mellett helyes ötletekből, bájos apróságokból sincs itt hiány. Erőltetett viccelődésnek nyoma sincs, ehelyett az alkotók hibátlan ritmusérzékkel reflektálnak a színházi/filmes helyzetre, máskor aláhúznak bizonyos poénokat, esetleg finoman elrajzolják az eleve karikatúrára termett kiinduló helyzeteket. Hogy ezt az egészet nem kell túl komolyan venni, arra a Puskás Péter által élőben kísért, jó időben és jó helyen beszúrt, mély mondanivalótól mentes dalok is utalnak. A rendezői trükk lényege persze az, hogy a celluloidra szánt jelenetek elkezdenek működni a kerettörténet nélkül is, az először még szorosan a kézben tartott szövegpéldányok eltűnnek, szóval a megírt mese átúszik a valóságba, nem kevés információval szolgálva a fiktív stáb privát viszonyairól is. Római vakáció színház kritika chapter. Hernádi Judit, Márton András. Fotók: Puskel Zsolt, Az előadás sikerének valódi titka természetesen a remek formában lévő, nagyszerű összjátékot mutató szereplőgárda.
Aki esetleg még nem látta, mindenképpen nézze meg, mert nem sok olyan film van, amiről majdnem teljes bizonyossággal elmondható, hogy tetszeni fog. Aki pedig már ismeri, nézze meg újra, mert tuti talál majd benne olyat, amire nem emlékezett. A lemez Az újonnan megjelent szinkronizált változat mellé nem kerültek extrák.
Fekete Ernő újságírója egy csipetnyit görcsösebb és melankolikusabb a kelleténél, mindenesetre a pénzért bármire kapható újságíró és az ifjú védencétől elérzékenyülő nagyvonalú sármőr egyaránt megjelenik alakításában. És ami izgalmassá teszi a két nagyszerű színész játékát, az az, ahogyan egymásból építkeznek, és egymásra, meg persze kollégáikra támaszkodnak. A habkönnyű komédia a játszóknak és az ő nézőtérre is bőséggel átsugárzó örömüknek köszönhetően válik tartalmas szórakozássá.
Csodálatos napot töltenek együtt, egy szabad szerelem reménye is kibontakozik, de végül győz a hercegnőben a kötelességtudat és visszamegy az udvarba. Nincs happy end, talán ezért is hiteles a történet, viszont a kisebb csodák és az emberi egyenesség élvezhetővé és tanulságossá is teszik a történetet. A rendezőnő egy további csavart visz a történetbe: a kerettörténetet. Egy filmstúdióban vagyunk, ahol a kezdő színésznő és a befutott, jóképű színész játszanak együtt, a rendező és egy másik, idősebb szereplőnő pedig meghitt viszonyban élnek. Az előadás elején nem is pontosan érthető, hogy mi történik. Hiszen szinte mindenki tudja, hogy mi az alaptörténet, de a kettős játék kicsit zavart okoz. Római vakáció - Bemutató Szentendrén - Filmtekercs.hu. Ennek a bonyodalomnak is köszönhetően később egy nagyon finom irónia bontakozik ki a cselekmény és az alkotók között. Kétszeresen is fikciós helyzetbe kerül mindenki, hiszen a film elkészítésének folyamatát is megörökítik. A szereplők kihasználnak minden helyzetkomikumi lehetőséget, de elkerülik az aktualizálásban rejlő könnyű poénok csábítását (pedig mennyire adná magát akár a Facebook), minden szó és mozdulat hajszálpontosan a helyén van.
Egy örök klasszikus: a romantikus Audrey Hepburn – Gregory Peck film színpadon, Cole Porter dalokkal. Egy kicsiny ország trónörököse, Anna hercegnő hivatalos látogatásra érkezik Rómába. Vele utazik az udvar néhány szigorú képviselője, minden percét protokoll események töltik ki. A lány fellázad, és egy váratlan pillanatban megszökik, hogy felfedezze az Örök Várost. Persze azonnal nyomába szegődik a bulvársajtó, hogy szaftos pletykákkal szolgáljon a közönségnek. élükön az elszánt Joe Bradley, aki minden áron nagy sztorit akar szállítani megrendelőinek – ha kell, magába is bolondítja a hercegnőt. Felvétel indul… tessék! Római Vakáció - Városmajori Szabadtéri Színpad - Színházak - Theater Online. előadások: 08. 19. 21:00 Helyszín:BSZKK Jegyárak: Diák, nyugdíjas: 2000Ft. Teljes árú: 2800Ft.
Ismertebb filmjei: Ítél a Balaton (1932); Egy lány elindul (1937); Döntő pillanat (1938); Bors István (1939); Dr. Kovács István (1941); András (1941); Földindulás (1939); Igen vagy nem? (1940); Dani (1957); Don Juan legutolsó kalandja (1958); Kálvária (1960); Fűre lépni szabad (1960); Felmegyek a miniszterhez (1961); Mici néni két élete (1962); Isten őszi csillaga (1962); Elveszett paradicsom (1962); Hattyúdal (1963); Pacsirta (1963); Húsz óra (1964); Az orvos halála (1966); Utószezon (1966); Isten hozta, őrnagy úr (1969); Fuss, hogy utolérjenek! (1972); Nyulak a ruhatárban (1972). Irodalom: Gergely Ágnes: A nyolcvanéves Páger Antal (Tükör, 1979. január); Bogácsi Erzsébet: Beszélgetés Páger Antallal (Magyar Nemzet, 1981. július 26. ); Gergely Ágnes: Ami nyolcvan év alatt történik (Gergely Ágnes: Huszonegy, 1982); Molnár Gál Péter: Páger 85 (Kritika, 1984); Gách Marianne: "Az én sorsom talán tanulságos…" Beszélgetés Páger Antallal (Film, Színház, Muzsika, 1984. Páger Antal, filmművészetünk halhatatlan óriása - Mi van ma?. január); Koltai Tamás: Páger Antal alakváltozásai (Kritika, 1987); Molnár Gál Péter: A Páger-ügy (1988); Kutasi Kovács Lajos: Makói vándorszínész Dél-Amerikában (Délvilág, 1990. november); Emlékezés Páger Antalra (szerkesztette Tóth Ferenc (Makó, 1992); Kutasi Kovács Lajos: Páger Antal rajzai (Új Horizont, 1993).
Vegyes - Az X-Faktor 2012 lányai | - Magyarország Legnagyobb Sztárfóruma - The Largest Hungarian Celebrity Community Antal szabo Antal fekete Páger Antal | Filmek, képek, díjak | Személyiség adatlap | Páger antal lányai 3 (magyar filmdráma, 44 perc, 1969) A varázsló (magyar mesefilm, 78 perc, 1969) 1968 A kormányzó (magyar tévéfilm, 67 perc, 1968) 1967 A kártyavár (magyar krimi, 83 perc, 1967) csütörtök (júl. 9. ) 14:00, csütörtök (júl. ) 22:15 1966 Utószezon (magyar játékfilm, 119 perc, 1966) 1965 Iszony (magyar filmdráma, 102 perc, 1965) Húsz óra 9. 1 (magyar filmdráma, 108 perc, 1965) péntek (júl. 10. ) 13:50, péntek (júl. ) 22:40 1964 Vízivárosi nyár (magyar tévéfilmsorozat, 1964) Váltás (magyar tévéfilm, 52 perc, 1964) Rab Ráby 8. 1 (magyar filmdráma, 90 perc, 1964) 1963 Szeptember (magyar tévéfilm, 90 perc, 1963) Pacsirta (magyar filmdráma, 97 perc, 1963) Hattyúdal (magyar filmdráma, 96 perc, 1963) Ezer év (magyar tévéfilm, 77 perc, 1963) Bálvány 8. Páger Antal Lányai: Páger Antal | Filmek, Képek, Díjak | Személyiség Adatlap | Mafab.Hu. 6 (67 perc, 1963) 1962 Közbeteg (magyar tévéfilm, 1962) Esős vasárnap (magyar romantikus dráma, 97 perc, 1962) 1961 Nem ér a nevem (magyar vígjáték, 90 perc, 1961) 1960 Zápor (magyar játékfilm, 78 perc, 1960) Kálvária (magyar filmdráma, 82 perc, 1960) Fűre lépni szabad (magyar vígjáték, 98 perc, 1960) 1959 Tegnap 7.
Tamburás, a fátyoloshangú vén kópé, aki elpusztíthatatlan jókedvével még a buldózereket is meghátrálásra készteti. ) Az érettségit követően Pest re megy továbbtanulni. Az elhatározását finanszírozandó lakatossegédként dolgozik, majd aratómunkás nak áll, hogy a leendő tandíjára valót összeszedje. Az orvosi karon nincs már hely, így a jogi karra iratkozik be. Az évnyitóig visszautazik Makó ra, ahol szórakozásból részt vesz néhány műkedvelő előadáson. Az egyik előadást követően felkeresi a székesfehérvári színház titkára, és felajánlja, menjen el Fehérvárra színésznek. Páger megtudakolja, mit fizetnek ( 2000 korona). Az összeg hallatán kiszámítja, hogy sem végzős jogászként, sem máshogy ekkora összeget keresni becsülettel nem tud, így hát, bár ő akkor ezt az elfoglaltságot ideiglenesnek gondolja, vállalja a szerepeket. Páger Antal legendás színművész az emigrációban festőként is sikeres lett - ATEMPO.sk | zenei-kulturális portál. első időkben semmi vonzást nem éreztem a színpadhoz és csak a pénz kötött oda. Üresnek és léhának éreztem a rivalda világát és bizony, azóta sokszor megbántam, hogy színész lettem, mert úgy érzem, más pályán is elértem volna sikereket. "
Idehaza távozását és haza nem térését politikai beismerésnek értékelik. Felvetik felelősségét némely II. világháború alatt forgatott filmjének hangvétele miatt. Bizonyos filmeket antiszemita és horthysta propaganda filmnek titulálnak, ezek szereplői, és az alkotóstáb zöme, "tiltó listára" kerül. Másik fő vád Págerrel szemben egy híradófelvétel, amelyen jól láthatóan parolázik a nyilasvezér Szálasi val 1944 késő őszén. Páger erről később úgy beszél, hogy rászedték, és becsapottságának felismerése vezetett végleg távozásához, és az ország elhagyására. Állítása szerint sok mindenbe második felesége, Komár Júlia vitte bele, akinek számtalan barátja is volt Szálasi nemzetiszocialista kormányában. Először Ausztriában él, majd 1948-ban Argentínában telepedik le. Az emigráció 12 évét igen nehezen viseli, szívében ízig-vérig magyar marad. Az akkoriban szerveződő Magyar Színjátszó Társaság ot vezeti hét esztendőn át Argentínában. Még az argentin színészek és más emigráns csoportok is csodájára jártak akkoriban a nívós magyar előadásoknak.
1956 augusztusában Bécsből, kormányengedéllyel, a számára biztosított különrepülőgéppel hazatért Magyarországra. Az októberi forradalom eseményeitől távol maradt, így hazatelepülése a kommunista kulturális diplomácia sikere volt. Sikerei ellenére igazi otthonra nem talált az emigrációban, és sokszor gondolt a hazatérésre, rettegve a várható megaláztatásoktól. Hazatérése után hamar kiderült, hogy népszerűsége töretlen, első színházi fellépésén a közönség hatalmas tapsviharral fogadta. Második fénykorában több mint száz tévéjáték és film főszerepét játszotta el, miközben szinte haláláig a Vígszínház színpadán volt, utoljára a Kőműves Kelemen Vándorának énekes-táncos szerepében láthatta a közönség. Visszakapta egykori villáját, újra megnősült, harmadik felesége Szilágyi Bea (1908–1987), színművésznő, a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára; a Színház- és Filmművészeti Szövetség főtitkára volt. Klasszikus és modern darabokban, tragédiában, komédiában, groteszkben egyaránt kiválóan alakított.
Gyerekkorában zenélt és festett, csizmadia édesapja azonban nem támogatta fia művészi ambícióit, összetörte a hegedűjét és a festőállványát is. Dolgozott lakatossegédként és aratómunkásként is, Olaszországban katonáskodott. Színészi pályája Székesfehérváron indult, később több vidéki nagyvárosban is játszott, így Kecskeméten, Pécsett és Szegeden is, ezután került a fővárosba. Idővel a harmincas évek legjobban fizetett színészévé vált, 1932-ben szerepelt először filmen, a Piri mindent tud -ban. 1945-ben elhagyta az országot, először Ausztriában és Franciaországban élt, majd nyolc évre Argentínában telepedett le, festő-grafikusként dolgozott. 1956-ban tért vissza Magyarországra és a Vígszínházhoz, élete hátralevő részében még jó pár filmben játszott, többek között olyan kiváló alkotásokban, mint a Hattyúdal és a Pacsirta. 1986 decemberében hunyt el 87 éves korában. Tnt futár Mecsek panzió pécs Nemak győr
5 (magyar romantikus vígjáték, 79 perc, 1943) Aranypáva (magyar filmdráma, 86 perc, 1943) 1942 Házasság (magyar játékfilm, 80 perc, 1942) Fráter Loránd (magyar játékfilm, 63 perc, 1942) Férfihűség (magyar filmdráma, 95 perc, 1942) A harmincadik (magyar játékfilm, 93 perc, 1942) 1941 Végre! (magyar vígjáték, 78 perc, 1941) Régi keringő (magyar vígjáték, 90 perc, 1941) Miért? (magyar játékfilm, 87 perc, 1941) Háry János (magyar játékfilm, 90 perc, 1941) Doktor Kovács István színész, forgatókönyvíró (magyar játékfilm, 99 perc, 1941) András (magyar játékfilm, 83 perc, 1941) 1940 Zárt tárgyalás (magyar filmdráma, 85 perc, 1940) Igen vagy nem? (magyar vígjáték, 73 perc, 1940) Hazajáró lélek (magyar filmdráma, 88 perc, 1940) Erdélyi kastély (magyar filmdráma, 72 perc, 1940) Beáta és az ördög (magyar romantikus film, 82 perc, 1940) 1939 Szervusz, Péter! Tűz víz 5 Gödöllői munkanélküli hivatal nyitvatartása Alkonyat újhold indavideo Rizikófelmérési adatlap a várandós gondozásba vételéhez Mtd 800 benzinmotoros fűkasza