Elveszett templomaink sorozatunkban most a városligeti Regnum Marianum történetét mutatjuk be. Budapest elveszett templomai között kivételes helyet foglal el a Regnum Marianum templom. A második világháború után több templomot is lebontottak a fővárosban, amelyek sérült állapota csak igen költséges helyreállítást tett volna lehetővé – ilyen a tabáni szerb templom vagy épp a budavári Mária Magdolna-templom, amelynek ma csak tornya áll. Olyan indokolatlan, ideológiai templomrombolásra azonban, amely a sztálini Szovjetunió legsötétebb korszakát idézi, nem volt példa… Egyetlen kivétellel: ez a városligeti Magyarok Nagyasszonya templom, amelyet az építtető szervezet után többnyire Regnum Marianumként emlegetnek. A Regnum Marianum templom a harmincas években A Regnum Marianum jelentése Mária Országa, amely a magyar katolikus hagyomány szerint hazánkat jelenti, az örökös nélkül maradt Szent István király halála előtt Szűz Máriának tett felajánlása nyomán. Egy XIX. század végén kibontakozó, többnyire szegény sorsú gyerekekkel foglalkozó katolikus mozgalom vette fel a nevet.
Regnum Marianum Közösségünk Küldetésünk Tételeink és Törekvéseink Kisközösségeink Élete Kiemelt Eseményeink Történelmünk Múltunk A Regnum Marianum templom története Szervezetünk Atyáink Junior Regnum Helyiregnumok Domus Mariae Fóti Gödi Józsefvárosi Margitos Misszió Nagykovácsi Nomád Pilisi Remetei Soproni Szentendrei Újpesti Lelkiségünk Hírek Kapcsolat Iroda Egyesület A csatlakozásról Közérdekű Adó 1% - 2022 Közhasznúság, 1% elszámolás Partnerek, támogatók Belépés A regnum marianum hivatalos honlapja Sok szeretettel köszöntünk közösségünk honlapján! Ha ismerkedni szeretnél közösségünkkel, válassz a fenti menüpontok vagy az alábbi képek közül! 2022-03-30 Kedves Regnumi Barátunk! Az elmúlt években mindannyian minden korábbinál intenzívebben tapasztalhattuk meg, milyen kivételes dolog egy olyan nagy családhoz tartozni, mint a Regnum. Ez... 2022-03-19 Pályázati Kiírás a Regnum Marianum 2022. évi tavaszi belső pályázatához A Regnum Marianum belső pályázatot hirdet, melyre pályázatot nyújthatnak... 2022-02-25 Kedves Regnumiak, Atyák és Vezetők!
Különös barbárság A II. világháború után kiépülő új nomenklatúra valóságos hadat üzent az egyháznak, 1951-ben hivatalosan is feloszlatták a Regnum Marianum közösséget, a templom helyére pedig – a későbbi Felvonulási térnek nevezett területre – egy grandiózus Sztálin-szobort terveztek. Ennek hátterében nyilvánvalóan nem állhatott egy templom, főleg nem olyan egyházi épület, amely "antikommunista fogadalmi templomként" épült. Új és masszív vasbeton szerkezetének ellenállása miatt elpusztítását különleges barbarizmus jellemezte: a kupolán lévő Szent Koronát kalapáccsal leverték, a templombelsőt faállványokkal alátámasztották, a vasbetonszerkezetet elvékonyították, végül az állványzatot felgyújtották. Ennek hatására a kupola megroppant, de a templom nem dőlt össze. Ekkor döntöttek az épület felrobbantásáról, amely során oszlopról oszlopra haladva döntötték romba az épületet, majd törmelékének nagy részét egyszerűen beöntötték az altemplomba. A diktatúra azonban egyetlen oszlopot nem tudott teljesen elpusztítani: a sors furcsa fintora, hogy ez az oszlopcsonk lett a talpazata a templom helyén 1969-ben felállított Tanácsköztársaság emlékműnek.
A romokat a hatalmas területű altemplomba döngölték be, majd a területet lekövezték. 1969-ben nagyjából az egykori Regnum helyén állították fel Kiss István Tanácsköztársasági emlékművét – nehéz nem felfedezni az utalást a templom idézett alapító szövegére. Az emlékmű, a Liget fái közül kirohanó hatalmas munkásfigura ma is megvan, csak épp a Szoborparkban. (A máig élő közhiedelemmel ellentétben a Sztálin-szobor nem a templom helyén, hanem attól északra állt; ezt ma jól mutatja az 1956-os emlékmű. ) A Tanácsköztársaság-szobor spirális talapzatát a rendszerváltást követően a templom emlékhelyévé alakították. A templom helyének nagy részén ma autóparkoló és a 70-es trolit a Damjanich utcából a ligetbe vezető, beton terelőelemekkel határolt, rendezetlen útszakasz található. A Regnum Marianum mozgalmat '51-ben betiltották. Az illegalitásban tovább működő katolikus szervezet tagjait, titkos összejövetelinek résztvevőit többször perbe fogták és szabadságvesztésre ítélték. A rendszerváltás után a Regnum ismét visszanyerhette polgárjogát, a plébániatemplom jogutódjaként a zuglói Zoborhegy téren épült templom és közösségi ház.
Mindszenty bíboros számos levelet írt az amerikai követségi tartózkodás alatt a Vatikánba (1). Ezt a levelét 1965. május 6-án tisztázta le és küldte el az amerikai követség diplomáciai postáján keresztül. Írta és közzéteszi: Somorjai Ádám OSB. Postája általában előbb az amerikai külügyminisztérium, a State Department megfelelő irodájába, a Kelet-európai Hivatalba – azon belül pedig a Magyar Referatúra, azaz a Hungarian Deskre került. Itt, ha pozitívan döntötték el az amerikai diplomaták, hogy a bíboros levele valamilyen módon kapcsolatban van menedékes helyzetének megoldásával, szóbeli jegyzék kíséretében megküldték a washingtoni apostoli delegációnak, amely, 1984-ig nunciatúra nem lévén, a Vatikán állam diplomáciai képviselete volt. Innen szintén diplomáciai postán került át Rómába, a Vatikáni Államtitkárságra. Ezt a levelet konkrétan Elim O'Shaughnessy budapesti ügyvivő a levél tisztázásának másnapján, május 7-én továbbította Washingtonba, Harold C. Vedelernek, a Kelet-európai Hivatal igazgatójának címzett borítékban (2).
Tormay Cécile Könyv Lazi kiadó, 2009 486 oldal, Kemény kötésű fűzött A5 méret ISBN 9789639690738 Státusz: Kifogyott Bolti ár: 3 200 Ft Megtakarítás: 12% Online ár: 2 816 Ft Leírás Ennek a könyvnek maga a sors adta a nevét. BUJDOSÓ volt a szerző, olyan időkben, amikor a halál fenyegetődzött a magyar szenvedések minden hangja felett. Bujdosott és menekült a szülői házból, magányos kastélyon, kisvárosi villán, falusi udvarházon át. Bujkált szétszedve, könyvek lapjai közt, idegen tetők tövén, kéménykürtőben, pincegádorban, bútorok között és elásva a föld alatt. Házkutató titkos rendőrök keze, vörös katonák csizmája járt felette. Csodára mégis megmaradt, hogy emlékeztessen, mikorra már behorpadt a kor áldozatainak sírja, fű nőtt az egykori akasztófák gödrében és a kínzókamrák faláról lekopott a vér és a golyók írása. "Szóljon az én könyvem arról, amiről nem tudtak az idegenből behurcolt forradalmak felidézői és politikai események szemtanúi, mert lelküktől távol áll minden, ami magyar. Maradjon fenn könyvemben az, ami vélünk vész el: egy halálra szánt faj legboldogtalanabb nemzedékének a kínja és becsülete.
Tormay Cécile Ajánló Tormay Cécile a XIX. –XX. század fordulóján a magyar irodalom egyik legnagyobb írónője volt. Bujdosó könyv című naplószerű regényének középpontjában saját sorsának alakulása áll 1918. október 31-től 1919. augusztus 8-ig. Az említett két dátum kulcsfontossággal bír: Károlyi Mihály 1918. október 31-én ragadta magához az irányítást a darabjaira hulló Osztrák–Magyar Monarchia magyarok lakta területei felett, a Tanácsköztársaság pedig 1919. augusztus 8-ra omlott össze, hogy aztán kezdetét vegye a Horty-korszak. Hogy miért bujdosó könyv a Bujdosó könyv? A szerző már az első világégés idején élesen bírálta gróf Károlyi Mihály politikáját. És mivel meglehetősen ismert volt mind az udvarnál, mind a közéletben, egy idő után a kritikák miatt potenciális veszélyforrást látott benne a hatalom, amely nagy valószínűség szerint meggyilkoltatta Magyarország volt miniszterelnökét, gróf Tisza Istvánt, aki Károlyi legnagyobb politikai ellenfele volt. Tormay Cécile az ország széthullását, a kormány tehetetlenségét és hazugságait látva életre hívta a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét, amely fel kívánta rázni a magyarságot a háború okozta sokkból.
* A "Bujdosó című ezen látomásos erejű kiadványt, napló formájú rejtélyes korrajzot az első világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikája iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, amelyben a bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus halálos ítéletével, érzékeltetve az utánuk jövőknek, hogy "mi sajgott át a némaságra ítélt, elgyötört, vérig alázott magyar lelkekben". A témában elengedhetetlen Mályusz Elemér kötete: A vörös emigráció. Ez a könyv elengedhetetlen adalékokkal szolgál a korszakhoz. Ajánljuk mellé Tormay Cécile további köteteit is: Tormay Cécile füveskönyve. Petneházy. Korinthoszi szerelem. Boldogasszony Arkádiában. Találkozás alkonyatkor. Az ősi küldött I-III. Az ősi küldött. Assisi Szent Ferenc kis virágai. A régi ház. Emberek a kövek között. Ajánljuk mellé még: Gróf Tisza István meggyilkolása A Turul Szövetség. Ajánljuk továbbá az írónő halálának 75. évfordulóján, 2012 - ben rendezett tudományos konferencián elhangzott előadások anyagát tartalmazó "Nem csak a magam terhét hordom... Tormay Cécile és a Napkelet" című kiadványt is.
(9 idézet) Lazi Kiadó "Ennek a könyvnek maga a sors adta a nevét. Bujdosó volt olyan időkben, mikor a halál fenyegetődzött a magyar szenvedések minden hangja felett. Bujdosott és menekült a szülői házból, magányos kastélyon, kisvárosi villán, falusi udvarházon át. Bujkált szétszedve, könyvek lapjai között, idegen tetők tövén, kéménykürtő-ben, pincegádorban, bútorok mögött és elásva a föld alatt. Házkutató titkos rendőrök keze, vörös-katonák csizmája járt felette. Csodára mégis megmaradt, hogy emlékez-tessen, mikorra már behorpadt a kor áldozatainak a sírja, fű nőtt az egykori akasztófák gödrében, és a kínzókamrák faláról lekopott a vér és a golyók írása. " Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel! Magyar szépirodalom Olykor úgy érzem, nem csak a magam terhét viszem... Láthatatlan fájdalmas szálak fűznek össze minden történéssel, mindenki kínjával. Hordozom azt is, ami másoknak fáj, reménykedem abban is, ami mások reménysége. Menekülök minden menekülővel, lázadok minden lázadóval, ülök elítéltekkel a siralomházban, enyém is a mások utolsó éjszakája.