Asset 4 Asset 1 Távozik Fiala János az ATV-től A Civil a pályán című műsor szerkesztőjével való folyamatos konfliktusok miatt. Fiala János műsorvezető és a Civil a pályán szerkesztője között hetek óta tartó konfliktus miatt, a csatorna vezetése és Fiala úgy döntött, hogy befejezik a közös munkát – közölte az ATV. A csatornán futó Civil a pályán műsort szombaton már más műsorvezető vezeti, a Fiala nevéhez fűződő Keljfel Jancsi! december 22-e keddig lesz hallható és látható a Spirit Fm-en és az ATV Spiriten. Ez a műsor egy évet élt meg, tavaly decemberben költözött az ATV csatornáira. Fiala János (forrás: ATV)
Civil a pályán (1951) - Kritikus Tömeg Március 21 0 0 0 Méret: px px Videó jelentése. Mi a probléma? Szexuális tartalom Erőszakos tartalom Sértő tartalom Gyermekbántalmazás Szerzői jogaimat sértő tartalom Egyéb jogaimat sértő tartalom (pl. képmásommal való visszaélés) Szexuális visszaélés, zaklatás Kérjük, add meg e-mail címed, ahol fel tudjuk venni veled a kapcsolatot. E-mail címed:... Jelentésed rögzítettük. Hamarosan intézkedünk. facebook twitter youtube instagram Tweets by @atv_hu UFO-videókat tett közzé hivatalosan a Pentagon? Híradó - 2020. 05. 11. (teljes adás) Mindent összegyűjtünk, amit tudni lehet a koronavírus tesztekről! Még mindig nem kapta meg a Budapestre vonatkozó járványügyi adatokat a főpolgármester Infektológus szakorvos: Valószínűleg megúsztuk a járvány berobbanását Már nem csak a helyiek mehetnek Szentendre belvárosába, egyre több a turista Az hallgatók csupán negyven százaléka elégedett a távoktatással A koronavírus-járvány miatt most még az erdőben is másképp kell viselkedni Május elején elindult az országos tömegtesztelés ATV időjárás-jelentés 2020.
Antiszemita megjegyzést tett az ATV műsorvezetője Bodolai Lászlóra a Civil a pályán július 25-i élő adásában. Fiala János az ATV-n élőben sugárzott Civil a pályán című műsorban tett oda nem illő, kontextuson kívüli megjegyzéseket Bodolai Lászlóról, az Zrt. elnökéről. Az adás egyik meghívott vendége ( az ATV oldalán elérhető, két részre bontott adás második részében, a 28:54-nél hallható a párbeszéd), Zamecsnik Péter sztárügyvéd az Indexben történt tömeges felmondások kapcsán beszélt arról, hogy személyesen is ismeri Bodolai Lászlót mint ügyvédkollégát. Ehhez Fiala János úgy kapcsolódott, hogy kijelentette: " nekem is vannak zsidó ismerőseim. " Az eset azért is különös, mert korábban ugyanebben a műsorban felháborodva kérte ki magának Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatójának egy megjegyzését, amelyet ott és akkor statáriálisan "zsidózásként" értékelt. De a szombati nem az első érthetetlen esete Fialának. Néhány éve a Kelj fel Jancsi című rádióműsorában Jakupcsek Gabriellán élcelődve a nyilvánosság elé tárta: lefeküdt a népszerű televíziós műsorvezetőnővel.
Tudtad, hogy a magyar Szent Korona valójában nem is Szent István koronája? És azt tudtad, hogy ennek ellenére a Magyar Királyságban a Korona közjogi méltóságnak számított? Ismerd meg a magyar államiság jelképének történetét! Sokáig azt hitték, hogy a Szent Korona II. Szilveszter pápa ajándéka volt Szent Istvánnak. Az utóbbi két évszázadban azonban alapos kutatások és vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a Korona, amely valójában két korona összeillesztéséből jött létre, csupán a 12. században került Magyarországra. A Szent Korona egy 1555-ös ábrázoláson Forrás: Wikipedia A legvalószínűbb, hogy a két koronarészt III. Béla király uralkodása idején illesztették össze, és ekkor válhatott koronázási ékszerré is. A Korona alsórésze Corona Graeca, azaz görögkorona, felsőrésze pedig a Corona Latina, vagyis latinkorona. A görög részen görög feliratú zománcképek láthatók szentekről, a Mindenhatóról és I. Géza magyar királyról. A latin felen hasonlóképpen találhatók zománcképek, ezek viszont latin feliratúak.
A MAGYAR SZENT KORONA Kép: Szent Korona fényképe kézzel készített papíron. Erdélyi munka. Amerikai Magyar Múzeum gyűjteménye, Tamás Istvánék adománya A magyar király-koronázásra szigorú előírás volt érvényben: Fehérváron történjen, egy fő ünnepen és az esztergomi érsek végezze. Érthető ez, hiszen az uralkodói és a hazai (nem hivatalos) alkalmakkor hordott koronáktól eltérően a beavatási korona csak egyszer kerül a király fejére: a koronázáskor. Ezt a pillanatot nem lehet "csak úgy" megismételni. Miért lett szent a Szent Korona? Franz Bock szerint nem magától értetődő, hogy egy koronának "szent" jelzője legyen. Az egyetlen – korát, funkcióját, a felhasznált anyagféleségeket tekintve, a magyarral összevethető korona a német-római császári korona. Ezt azonban soha nem nevezték Szent Koronának, országló koronának számított, országos ügyek intézésekor hordta az uralkodó. A beavató korona a civilizált országok újabbkori történetében csak a magyaroknál fordul elő. Míg más népeknél a királyhoz készíttetnek koronát, addig nálunk fordított a helyzet: a koronához keresnek királyt.
és Pálóczy Mátyás országbíró (1423–35) őrizze 1434–1439 Esztergomban, az érseki palotában őrzik a koronát 1438 Pálóczy György érs. halála után (Habsburg) Albert kir. 1437–39) a visegrádi várba vitette a koronát 1439–1440 A visegrádi várban őrizték a koronát 1440. II. 20/21. éjjelén Albert kir. özvegye Erzsébet, →Kottanner Ilonával a koronát, a gyermek V. (Habsburg) László (ur. 1453–57) részére Visegrádról ellopatta 1440–1464 A Szt Korona Bécsújhelyt, III. (Habsburg) Frigyes ném–róm. cs, (ur. 1452–93) fogságában 1463. VII. 24. Sopronban III. Frigyes képviselői 80. 000 Ft váltságdíjért átadták I. (Hunyadi) Mátyás megbízottainak a koronát 1500 1500: XXIII. tc. : A korona őrzésével két világi urat kell megbízni: "Az ország szent koronájának őrzésére a királyi felség és az összes főpapurak, bárók meg a többi országlakosok, a mikor szükséges és czélszerű, mindenkor két és nem több hű világi urat válasszanak meg" 1551–1552 A korona Tokajban, majd a pozsonyi várban 1552–1608 Pozsonyban, időnként Bécsben és Prágában őrizték a koronát 1608–1618 A pozsonyi várban őrizték a koronát 1619–1622 Révay Péter koronaőr (1608–20) – Bethlen Gábor erdélyi fejed.
Más jelvényekhez képest nem szükséges azt rögzíteni, megtartásához elegendő az emelt fejtartás, ami önmagában is méltóságot kölcsönöz. A sumérok koronája egyszerű szalag volt, míg az asszír uralkodók kettős koronát használtak. Az egyiptomi fáraók is használtak koronát, méghozzá kettőset, aminek az egyik része Alsó- a másik Felső-Egyiptomot jelképezte. Alkalmazták a koronát a zsidó királyok és a perzsa uralkodók is; utóbbiak fehér gyapjúszalagot tekertek a fejük köré, és ezt ékesítették drágakövekkel. Nagy Sándor is átvette ezt tőlük, és a macedónoknál használatos kausia fejfedő köré tekerte. [3] Európában a Hallstatt-kori mihalkovói kincsben színarany diadémot találtak. Egy szarmata királynő sírjából az i. e. 3. századból került elő az úgynevezett novocserkaszi diadém, nagy drágakővel a homlok felett. [4] A római korban a babérból, tölgyfalevélből és más szentnek tartott növényekből kitüntetések gyanánt készült koszorúkat fokozatosan felváltották a nemesebb, tartósabb anyagokból készült koszorúk, koronák.