Július végén, miután visszakerültek a régi kiállítási tárgyak, a Hagyományőrző Hentesek elkezdhették az eszközök felújítását, a kiállítás helyreállítását és berendezését. Az egyesület tagjai fáradtságos munkával, szabadidőt és akár szabadságot sem sajnálva, támogatóik segítségével újra életre keltették ezt az országosan is egyedülálló kiállítást, melyet október 1-én ünnepélyes keretek között nyitottak meg a látogatók előtt. Nyitva tartás Hétfő: zárva Keddtől péntekig: 9:00-15:00 óra Szombat és vasárnap: 9:00-13:00 Belépő Teljes áru belépő: 1000 Ft/fő Diák, gyermek 6 éves kortól: 600 Ft/fő Nyugdíjas és csoportos (10 fő felett): 600 Ft/fő Visit Gyula Card kedvezménnyel: 600 Ft/fő A belépő tartalmazza a kiállítás megtekintését tárlatvezetéssel és kóstolót az Egyesület által készített Hagyományőrző Gyulai kolbászból. (3-4 falatka)
A gyűjtemény egészen 1998-ig változatlan formában volt megtekinthető. Az állagmegóvó felújítást követően előzetes bejelentkezéssel, elsősorban szakmai csoportok látogathatták. 2007-ben sötét napok, hónapok következtek a múzeum történetében. A gyűjteményt felszámolták, az eszközök nagy részét Békéscsabára szállították, míg egy része valószínűleg örökre eltűnt, elenyészett. Egyidejűleg a Gyulai Önkormányzat az épületet értékesítésre kínálta fel. A képviselőtestület 2007, október 22-i ülésén Durkó Károly Városbarát képviselő, kulturális tanácsnok javaslatát elfogadva – döntött arról, hogy a város a régi gyulai vágóhidat nem adja el és a Húsipari Gyűjteményt belátható időn belül, újra itt helyezik el. Az épületben ismét élő, működő múzeum jöhet létre, amely gasztronómiai rendezvényekkel a gyulai kolbász megkopott hírnevét lenne hivatott visszaállítani. Ekkor több gyulai hentesmester is kijelentette: támogatja a Városbarátok elképzelését. Október 31-én a Gyulai Városbarátok kezdeményezésére és ezen belül is Durkó Károly, Balla Tibor és Szalai György közbenjárásának köszönhetően hazaszállították Gyulára az év elején Békéscsabára elvitt Húsipari Gyűjteményt, melyet időlegesen a Corvin János Múzeum helyezett el.
Kolbász recept Egyidejűleg a Gyulai Önkormányzat az épületet értékesítésre kínálta fel. A képviselőtestület 2007, október 22-i ülésén Durkó Károly Városbarát képviselő, kulturális tanácsnok javaslatát elfogadva - döntött arról, hogy a város a régi gyulai vágóhidat nem adja el és a Húsipari Gyűjteményt belátható időn belül, újra itt helyezik el. Az épületben ismét élő, működő múzeum jöhet létre, amely gasztronómiai rendezvényekkel a gyulai kolbász megkopott hírnevét lenne hivatott visszaállítani. Ekkor több gyulai hentesmester is kijelentette: támogatja a Városbarátok elképzelését. Október 31-én a Gyulai Városbarátok kezdeményezésére és ezen belül is Durkó Károly, Balla Tibor és Szalai György közbenjárásának köszönhetően hazaszállították Gyulára az év elején Békéscsabára elvitt Húsipari Gyűjteményt, melyet időlegesen a Corvin János Múzeum helyezett el. Ezt követően, több mint két hónapos előkészület után, 2008 januárjában megalakult a Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesülete, amely legfőbb tevékenységeként jelölte meg a Húsipar-történeti kiállítás helyreállítását, működtetését, fejlesztését, valamint az ehhez kapcsolódó húsipari és gasztronómiai hagyományok ápolását.
Azért Nyugat-Európában sincs kolbászból a sertéstartók kerítése Igaz ugyan, hogy a spanyol sertéshústermelők valószínűleg a hatékonyabb technológiának és a nagyobb szintű integrációnak köszönhetően olcsóbban állítják elő, és alacsonyabb áron értékesítik a sertéshúst, azért az nem valószínű, hogy a spanyol sertéstartók kilátásai jók lennének. Vagy, ha Németországra tekintünk: nem régen írtuk, hogy 25 éves mélyponton van német sertéstermelés, 12 ezer sertéstartó hagyott fel a munkájával. A kínai sertésállomány alakulása és az afrikai sertéspestis miatti hullámok hatása alól úgy tűnik, egyetlen sertéstartó sem tudja kivonni magát. Agrárkamara: tovább nőhet a sertéshús ára. A német sertésállomány csökkenését elsősorban a Kínába irányuló export beszűkülése és az ennek következtében fellépő drasztikus árzuhanás váltotta ki. Hazánkban tovább rontja a helyzetet, hogy a Nyugat-Európában ragadt hús egy része nálunk köt ki.
Közölték azt is, hogy az asp távol-keleti elterjedése miatt jelentősen átrendeződött a világ sertéspiaca, ami Magyarországon is gondot jelent. Az utóbbi hónapokban Kínában és a vele szomszédos országokban is erősen megnőtt a kereslet az európai sertéshús iránt. Kínában óvatos becslések szerint is a sertéspestis miatt a sertéshús-előállítás 30-40 százalékkal csökken, ami a világ sertés-előállításának 15-20 százalékát jelenti. A kínai kereskedők Európából - elsősorban Németországból és Spanyolországból -, valamint az Egyesült Államokból érkező szállítmányokkal igyekeznek kielégíteni a náluk megnövekedett keresletet. Hozzátették: mindez a felvásárlási árak komoly emelkedését hozta az irányadó külföldi piacokon és így Magyarországon is, ahol a hús felvásárlási és fogyasztói ára nem emelkedett olyan mértékben, amely a növekvő bekerülési költségeket - élősertés, munkaerő, energia - fedezné. Amennyiben a tendencia nem változik, sok vágóhíd és a velük kapcsolatban álló termelői kör nehéz helyzetbe kerül.
Kilőhet a rántott húsnak való karaj ára, tartós drágulás várható | Drágult a sertéshús és a kenyér - mutatjuk, hogy mennyivel! | NOSALTY Drágul a sertéshús - 444 A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság rendszeresen ülésezik, hogy megvitasson olyan kérdéseket, mint a piaci árak alakulása, a termelés, valamint az Unión belüli és a nem uniós országokkal folytatott kereskedelem. A civil párbeszédért felelős csoport és az állati termékekkel foglalkozó munkacsoport a sertéshússal kapcsolatosan a rendszeres párbeszéd fenntartásában segíti a Bizottságot. Hogy mennyivel és mikortól emelkedhet a boltokban a tőkehúsok, és húskészítmények ára, annak megbecslésére nem vállalkozott. Mindenesetre az élősertés mintegy 35 százalékkal drágult, a bérek pedig 10 százalék feletti mértékben nőttek – ez a két tétel pedig domináns összetevője a fogyasztói árnak. Éder Tamás egyetért Raskó Györggyel abban, hogy a sertéshús termelői áránál további emelkedés várható. Az importénál és a hazai termelésűnél is.