Petőfi is él vele: "Bebaktat egy közel eső/ Kocsmába, / S iszik, mint a kefekötő/ Bujába. " Aki pertut iszik valakivel, az koccintás közben a távoltartó magázásról áttér a bensőséges kapcsolatot ígérő tegezésre. Aki viszont leissza magát a sárga földig, az olyan részeg lesz, hogy a lábán sem tud megállni, részegségében a földön fekszik. A sárga földig szószerkezet valami nagyobb mértéket jelent, mint a jelző nélküli puszta földig határozó. Az ilyen embert, ahogy mondani szokták, az asztal alá isszák az italt jobban bíró cimborák. Előre iszik a medve bőrére – mondjuk akkor, ha valaki előre örül olyasminek, aminek fölöttébb kétséges a megnyerése. Ez esetben olyan világjáró anekdotáról van szó, amely az európai népek csaknem mindegyikénél megtalálható. A kefekötő | Bea mesék. Az értelmezésének is sokféle a magyarázata. Az anekdotát Andrád Sámuel, a XVIII. század végén élt háromszéki származású bécsi orvos így meséli el: Összebeszélt egyszer három cimbora, hogy ártalmatlanná teszik a közeli erdőben garázdálkodó medvét.
A 16. században aztán egy szójáték eredményeként az italozáshoz, azaz a Bürstenhez igazán értőket kezdték gúnyosan Bürstenbindernek nevezni, ennek eredményeként a kefekötő-mesterség igencsak rossz hírbe került. És ha mindez nem lett volna elég, a 19. században, miután a kefekötők vándorolni kezdtek, hogy több terméket tudjanak eladni, rájuk ragadt az az előítélet is, hogy nem becsületesek. Így a trinken wie ein Bürstenbinder hasonlat mellé további szóláshasonlatok is keletkeztek, pl. laufen wie ein Bürstenbinder 'futkos, mint a kefekötő', fressen wie ein Bürstenbinder 'zabál, mint a kefekötő', lügen wie ein Bürstenbinder 'hazudik, mint a kefekötő'. Nyelvművelés - Művelődés - Szabadság. Egyes nyelvjárásainkban sajátos magyar változatai is kialakultak a szólásnak: néhol azzal csúfolják a részeges embert, hogy "kefekötő a dajkája", másutt pedig, ha valaki a kelleténél többet iszik, azt mondják rá, hogy "kikefélte magát". Felönt a garatra. Beugrik a nagybőgőbe. Feltette az Orbán süvegét. Tudtad, hogy mind ugyanazt jelentik? Forrás: O. Nagy Gábor: Mi fán terem?
Az ivásnak szépszámmal vannak konkrét síkon is állandósult szókapcsolatai. Iszik, mint a gödény – mondjuk. A régi gödény szavunk jelentése: pelikán. A 'sokat ivó ember' értelme abból érthető, hogy a pelikánok (a gödények) merítőhálószerű csőrükkel a vízből nagymennyiségű halat fognak, s sok vízzel együtt nyelik le. Ilyen szóláshasonlat továbbá az Iszik, mint a csap meg az Iszik, mint a kefekötő. Érthető, hogy a csapból ömlik a folyadék, akár a víz, akár a bor, de hogy a mesteremberek közül miért éppen a kefekötő iszik a legtöbbet, az már magyarázatra szorul. A szegény kefekötő ket bizony ártatlanul keveri rossz hírbe ez a szóláshasonlat, hiszen a kefekötők sem szeretik jobban az itókát, az italt a más mesterségbelieknél. A kefekötő csak a nyelvi tréfa kedvéért került a szólásba, mégpedig nem a magyarban, hanem a németben. Az iszik, mint a kefekötő ugyanis szószerinti fordítása ennek a német szólásnak: en trinkt wie ein Bürstenbinder. Iszik mint a kefekötő program. Ám a magyarban annyira meggyökeresedett, hogy ma már nem tekinthető idegenszerűségnek.
Murádin László Aki iszik folyadékot fogyaszt, kortyolással gyomrába juttatja. Az, aki szomjas, aki a szomját oltja, vizet iszik, de iszik az az egyén is, aki rendszeresen szeszes italt fogyaszt, részegeskedik. Az ősi magyar szó, az it- már az 1055-ből való Tihanyi Alapítólevélben előfordul; ez a tő magyarázza az ital, itat, ittas, megittasul, italos, itkányos, itóka származékszavakat. Az eredetileg it- igető a magyar leíró nyelvtan szerint sz -szel és v- vel bővülő alakjai adták az iszik, az iszogat alakokat, a v- és tőre az ivó, ivás, ivászat a példa. A fenti példák között az iszákos alakot azért nem említettem, mert bár a nyelvérzék az iszik családjába sorolja, kialakulása más. Elfeledett mesterségek 4. - Ki az a kefekötő? | Kukkonia. Benne az 'tarisnya, átalvető, tömlő' jelentésű iszák szavunk rejtőzik. A régi boriszák szavunk jelentése 'bortömlő'. Átvitt értelemben a 'nagy borivót', a 'részeges embert' jelentette a borzsák, boroshordó, boriszák is, ez utóbbi szó utótagjának elvonásából keletkezett a mai iszákos szavunk. Az iszogat rokon értelmű párja az iddogál (< it-dogál) meg a nyelvjárási illogat is.
Karcoltak, foltot hagytak, vagy már az első kefélés után szőrszálaira hullottak. De hogy ezeket a pocsék árukat nem ő gyártotta, azt egy délelőtt a bíróságon is be kellett bizonyítania. Egy szőrszálhasogató cukrászné asszonyság feljelentette őt, mivel hiába kente Józsi bácsi keféivel a tojássárgáját, az almás pitére mégsem maradt a süteményen. Hosszú, kemény tárgyalásra számított az öreg, de szerencsére nem így történt. Józsi bácsi gyorsan bebizonyította, hogy az ő keféin felfelé és nem kifelé állnak a szőrszálak. És ebben a pillanatban még divatot is teremtett az öreg, a felfelé álló kefeszálakat ugyanis unokája haján mutatta be. Iszik mint a kefekötő pdf. Egy kis tojásfehérje vagy sárgája segítségével ugyanis könnyedén elkészíthető a kefefrizura. Mivel az öregnek nincs már haja, így a feje tetejét nap mint nap fényesre keféli. És képzeljétek, annyira tökéletesek a keféi, hogy még fényesítő folyadék sem kell a feje búbjára!
Hogy bátorságot merítsenek, betértek egy csapszékbe, s ott jót ettek, ittak. Mivel azonban pénzük nem volt, azt ígérték a csaplárosnak, hogy tartozásukat majd a medve bőrének árából fizetik ki. A vadászat azonban balul ütött ki. Amikor a medvét meglátták, az egyik elszaladt, a másik felmászott a fára, a harmadik földre feküdve halottnak tetette magát. Ehhez ment a medve, körülszaglászta, és abban a hiszemben, hogy döggel van dolga, otthagyta. Mikor már túl voltak a veszélyen, kérdezték a földön fekvő társukat: Mit súgott a medve a füledbe? – Csak azt mondta, hogy máskor sohase igyunk a bőrére, amíg őt magát meg nem fogjuk. Az ital az állandósult szókapcsolatokban többnyire bor: Borban az igazság; Borba fojtja a bánatát; A jó bornak nem kell cégér. A víz mint ital kevésbé szerepel a szókapcsolatokban: Van, aki a vizet csak mosdásra használja; Vizet csak keresztelésekor látott; Vihar egy pohár vízben; Úgy gyűlöli, hogy megfojtaná egy pohár vagy kanál vízben.
"Lelkünk mélyéből sajnáljuk, és a nagy fájadalomtól majdnem leroskadunk. Agyonsújtott hazánkra ez az újabb csapás... " Gergely deák fogságba esése és keserves halála… 1554. október 17-én esett török fogságba az új egri kapitány, a nevezetes Gergely deák, azaz Bornemissza Gergely… Különös fintora a sorsnak, hogy az alacsonysorból katonai érdemei és vitézsége miatt felívelő pályát befutó és később megnemesített Bornemissza Gergely, aki az 1552-es egri ostromban a török támadás visszaverésében első helyen állt, éppen a diadal után 2 esztendőre jusson a törökök kezébe. Az "egri csillagok" ragyogó bajnokai sorsa a vár diadalmas megvédése után kissé átalakult. Dobó István és Mekcsey István is lemondtak az egri kapitányi címről; Dobó Erdély vajdájaként szolgálta tovább a királyt, Mekcsey visszavonult birtokára – ahol hamarosan fellázadt parasztok ölték meg. A leleményes Bornemissza Gergelyt 1553. márciusában nevezték ki Eger kapitányává, s ebben nem kis része volt annak, hogy a dinamikus tiszt, nagy ügyességgel és bátorsággal harcolt az egri viadalban, s valószínű emberi közvetlensége is ahhoz járult, hogy könnyebben megnyerhette az egyszerű, alacsony sorú katonák szívét is (lévén maga is paraszti származású volt).
[6] Bornemissza Gergely alakja ma leginkább Gárdonyi Géza Egri csillagok című történelmi regényéből ismert, melynek ő a főhőse, és az Egri harangok ból, amely a Gárdonyi-mű folytatása. Irodalom Szerkesztés Sugár István: Bornemissza Gergely deák élete (Dobó István Vármúzeum, Eger, 1984) Gárdonyi Géza: Egri csillagok Nemes János: Egri harangok - in memoriam Bornemissza Gergely (Zrínyi Kiadó, 1999) Barabás Tibor: Rákóczi hadnagya (Móra könyvkiadó, 1993) Jegyzetek Szerkesztés Források Szerkesztés Balta a fejben, deák a börtönben - mi történt az egri hősökkel az ostrom után? Kiváló tűzmester lett Bornemissza Gergely fia További információk [ szerkesztés] Szederkényi Nándor: Heves vármegye története Gárdonyi Géza Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Egri csillagok (film, 1968) Cecey Éva Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 8185060 PIM: PIM76405 LCCN: n84211107 ISNI: 0000 0003 7402 733X GND: 118857509 Bornemissza Gergely jellemzése joe 2008. 06. 19:56 saját fogalmazás. 5öst kaptam rá. Gergő szegény, paraszti származású.
Bornemissza Gergely találmányai: A kerekeken guruló ágyú, Robbanó hordó, "Magos" bomba, Robbanó bögrék, Újrahasznosított ágyú, Tüzes kerék, Nem Bornemissza Gergely találta fel: Az ágyú, Boroshordó, Bomba, Nyílvesssző, Dárda, Szakállas puskák, Tüzes koszorúk, Puskapor, Rakéta, Szablya, Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.