2001. 09. 17. Több magyar politikus gyakorlatilag újnácinak minősítette Csurka Istvánt, a MIÉP elnökét, aki az elmúlt napokban egy tanulmányt jelentetett meg a zsidósággal kapcsolatban, valamint az Egyesült Államokat tette felelőssé a keddi tragédiáért. Csurka István szónokol. Ijesztő nyelvezet Fotó: archív Csurka István újabb "zsidó összeesküvés"-elmélettel rukkolt elő a Tízből tíz című, harminckét oldalas tanulmányában. A rasszista írás lényege: mára az Egyesült Államok, illetve az amerikai zsidóság számára olyan költségessé és nehezen igazolhatóvá vált Izrael állam anyagi támogatása, hogy az izraeli zsidóságnak újabb pénzforrások után kellett nézni. Csurka elmélete szerint a magyarországi zsidó ingatlanbefektetések és fejlesztések ennek a célnak vannak alárendelve. Csurka istván dolgozat minta. Az írás tartalmazza a Budapesten bejegyzett 167, izraeli "befolyás alatt álló" ingatlanokkal foglalkozó cég listáját. A MIÉP elnökének az az alapfelvetése, hogy a zsidó származású Aczél György egykori pártállami vezető információt szerzett arról, hogy rendszerváltozás fog történni Kelet-Európában, és tanácsért Izraelbe ment.
"Az MDF-nek tehát töredelmesen be kell vallania a nép iránt elkövetett vétkeit, hálátlanságát, és vissza kell térnie a tiszta forráshoz. Mert különben a nép – amely egyes liberálisok szerint nem is létezik – közönnyel és távolmaradással válaszol. Jobbik esetben. " Annak megértése, hogy ezeket a mélyigazságokat, miért így, miért ebben a tényszerűen és morálisan sem helytálló keretben írta meg, túlmutat jelen cikk keretein (de itt például érdekes elemzés olvasható erről). Így, ebben a keretben tette, így, ebben a keretben értette ő meg a körülötte lévő világot. De 25 évvel a dolgozat megjelenése után már képesek vagyunk másképp is megérteni a rendszerváltás kudarcát. Képesek vagyunk felfejteni azt a kényszerpályát, amelyen a globális kapitalizmusba félperifériás pozícióban beágyazódott Magyarországnak mozogni volt lehetséges. Képesek vagyunk látni, hogy a nagy szólamok mögött a magyar jobb- és baloldal, hogyan dolgozott a saját szűk társadalmi csoportjának helyzetbe hozásán a többség kárára.
A keresés nem eredményezett találatot. Ennek az alábbi okai lehetnek: • elírtad a keresőszót - ellenőrizd a megadott kifejezést, mert a kereső csak olyan termékekre keres, amiben pontosan megtalálható(ak) az általad beírt kifejezés(ek); • a termék megnevezésében nem szerepel a keresőszó - próbáld meg kategória-szűkítéssel megkeresni a kívánt terméktípust; • túl sok keresési paramétert adtál meg - csökkentsd a szűrési feltételek számát; • a keresett termékből egy sincs jelenleg feltöltve a piactérre; • esetleg keress rá hasonló termékre.
A fejedelem A fejedelem 1550 -es kiadásának címlapja Szerző Niccolò Machiavelli Eredeti cím Il Principe Nyelv olasz (toszkán dialektusban) Műfaj politikai tanulmány Következő Értekezések Titus Livius római történeteinek első tíz könyve fölött Kiadás Kiadás dátuma 1532 Külső hivatkozások A könyv a MEK-ben A Wikimédia Commons tartalmaz A fejedelem témájú médiaállományokat. Niccolò Machiavelli hírnevét elsősorban az A Fejedelem (eredetileg olaszul Il Principe) című politikai tanulmányának köszönheti, amelyet 1513 körül írt, de csak 1532 -ben adták ki, halála után 5 évvel. Összefoglalás [ szerkesztés] A mű tulajdonképpen egy királytükör, ami a következő központi kérdéssel foglalkozik: hogyan tudja egy uralkodó vagy uralkodásra készülő fejedelem a lehető legerősebb kormányt (kormányzást) létrehozni és megtartani – azaz, hogyan tegyen szert hatalomra és tartsa azt meg. Machiavelli műve szerint az erkölcsi elveket teljesen alá kell rendelni a célszerűség, a cél elérése által és érdekében diktált szempontoknak, amiből következik, hogy a világ a fejedelem szemében nem változik; a benne élő emberek sem rosszabbak, sem jobbak nem lesznek az idők folyamán.
A fejedelemnek azon kell lennie, hogy könyörületesnek, vallásosnak, becsületesnek és erkölcsösnek lássák. Ám a valóságban a fejedelem kötelességei nem teszik lehetővé semelyik előbb említett erény gyakorlását. Az utolsó néhány fejezet az itáliai helyzetet tárgyalja a mű születésének idején. A mű hatása [ szerkesztés] A könyv mindig a katolikus egyház tiltott könyvei között szerepelt (indexes könyvek, latinul Index librorum prohibitorum), mivel a gondolatai szemben álltak Hippói Szent Ágoston politikai tanításaival. A könyv ugyanis kikezdte a katolikus egyház skolasztikus filozófiáját és segített a felvilágosodás világi gondolatainak megformálásában. Máig vita van arról, hogy a művet a szerző milyen céllal írta, és hogy cinikus vagy inkább szatirikus -e a könyv stílusa. Machiavellit a hazáján kívül mindenesetre ez a műve tette ismertté, amelyet a megjelenésétől kezdve teljesen komolyan vettek, és azonnal számos követője támadt. Rájuk alkalmazták a hírhedt "machiavelliánus" kifejezést. A fejedelem útmutatásaira hivatkozva azután évszázadokig sokan próbálták igazolni embertelen tetteiket.